Épületek/Lakóépület

Apartmanház az Erkel utcában

1/9

Apartmanház az Erkel utcában - építészet: Szántó és Mikó

Apartmanház az Erkel utcában, helyszínrajz - építészet: Szántó és Mikó

Apartmanház az Erkel utcában, 2 emelet alaprajz - építészet: Szántó és Mikó

Apartmanház az Erkel utcában - építészet: Szántó és Mikó

Apartmanház az Erkel utcában - építészet: Szántó és Mikó

Apartmanház az Erkel utcában - építészet: Szántó és Mikó

Apartmanház az Erkel utcában - építészet: Szántó és Mikó

Apartmanház az Erkel utcában, építészet: Mikó László

?>
Apartmanház az Erkel utcában - építészet: Szántó és Mikó
?>
Apartmanház az Erkel utcában, helyszínrajz - építészet: Szántó és Mikó
?>
Apartmanház az Erkel utcában, 2 emelet alaprajz - építészet: Szántó és Mikó
?>
Apartmanház az Erkel utcában - építészet: Szántó és Mikó
?>
Apartmanház az Erkel utcában - építészet: Szántó és Mikó
?>
Apartmanház az Erkel utcában - építészet: Szántó és Mikó
?>
Apartmanház az Erkel utcában - építészet: Szántó és Mikó
?>
Apartmanház az Erkel utcában, építészet: Mikó László
?>
1/9

Apartmanház az Erkel utcában - építészet: Szántó és Mikó

Apartmanház az Erkel utcában, helyszínrajz - építészet: Szántó és Mikó

Apartmanház az Erkel utcában, 2 emelet alaprajz - építészet: Szántó és Mikó

Apartmanház az Erkel utcában - építészet: Szántó és Mikó

Apartmanház az Erkel utcában - építészet: Szántó és Mikó

Apartmanház az Erkel utcában - építészet: Szántó és Mikó

Apartmanház az Erkel utcában - építészet: Szántó és Mikó

Apartmanház az Erkel utcában, építészet: Mikó László

Apartmanház az Erkel utcában
Épületek/Lakóépület

Apartmanház az Erkel utcában

2010.06.14. 16:41

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Mikó László

Vélemények:
10

A Ráday utca és a Nagycsarnok között egy apartmanház - mondhatnánk semmi különös, de mégis... egyszerű, nagyvonalú, ízléses, a friss Ybl-díjas Mikó László tervei szerint épült 2004-ben.

A helyszín a Belső-Ferencváros Kálvin tér mögötti foghíjtelke, zártsorú utcai beépítéssel, szomszédjában műemléki védettségű, klasszicista épülettel. A területre vonatkozó RRT a két tulajdonban álló telekrészre két önálló, de egymáshoz csatlakozó épületszárnyat irányzott elő, az Erkel utca felől egy T alakú, a hátsó, szomszédos 14/b ingatlanhoz tartozó telekrészen egy L alakú beépítés formájában úgy, hogy a tervezett épületszárnyak a 14/b épület udvarával egy tágas belső udvart hozzanak létre.

 

Apartmanház az Erkel utcában - építészet: Szántó és Mikó
1/9
Apartmanház az Erkel utcában - építészet: Szántó és Mikó

Apartmanház az Erkel utcában, helyszínrajz - építészet: Szántó és Mikó
2/9
Apartmanház az Erkel utcában, helyszínrajz - építészet: Szántó és Mikó

Apartmanház az Erkel utcában, 2 emelet alaprajz - építészet: Szántó és Mikó
3/9
Apartmanház az Erkel utcában, 2 emelet alaprajz - építészet: Szántó és Mikó

Apartmanház az Erkel utcában - építészet: Szántó és Mikó
4/9
Apartmanház az Erkel utcában - építészet: Szántó és Mikó

Apartmanház az Erkel utcában - építészet: Szántó és Mikó
5/9
Apartmanház az Erkel utcában - építészet: Szántó és Mikó

 

 

A beruházás két ütemben valósult meg. Az első ütemben az Erkel utcai szárnyban 4P+F+4+T magassággal 47 db lakás, 3 db utcai üzlethelyiség és 65 db gépkocsi parkoló létesült. A második ütemben, a hátsó telekrészben, az első ütemmel egyező épületmagassággal, de csak egy pinceszinttel további 21 db lakás és 21 db gépkocsi parkoló épült.

A II. ütem lépcsőházát egyrészt az I. ütem Erkel utcai főbejáratán és függőfolyosós udvarán át, másrészt a szomszédos 14/b lakóépület kapuátjáróján és belső udvarán keresztül lehet megközelíteni. A garázsszintek félszinteltolásosak, az I. ütem általános lakószintje zárt középfolyosós ill. nyitott függőfolyosós, a II. ütem fogatolt elrendezésű. A gépkocsi parkoló lehajtó rámpája - az RRT előírása szerint - a szomszédos 14/b épület tűzfala mentén épült, azért, hogy igény szerint kiszolgálja a 14/b épület belső udvarán esetleg létesülő terepszint alatti parkolót is. A lakások zömében 1 ill. 2 szobás garzonok, nagyobb méretű lakások csak a II. ütem hátsó traktusában épültek.

Építészeti kialakítás, homlokzatok
Az épület utcai homlokzatának homogén, egyenletes nyílásrendjével, első emelet feletti osztópárkányával, főpárkányának magasságával a szomszédos klasszicista műemlék épület nyugodt, kiegyensúlyozott homlokzatát kívánja folytatni.  A fegyelmezett, kis plasztikai mélységgel operáló homlokzat egyrészt a pesti belváros eklektikus épületeivel, másrészt a mai kor síkszerű homlokzati törekvéseivel igyekszik harmonozálni.

 

Apartmanház az Erkel utcában - építészet: Szántó és Mikó
6/9
Apartmanház az Erkel utcában - építészet: Szántó és Mikó

Apartmanház az Erkel utcában - építészet: Szántó és Mikó
7/9
Apartmanház az Erkel utcában - építészet: Szántó és Mikó

Apartmanház az Erkel utcában, építészet: Mikó László
8/9
Apartmanház az Erkel utcában, építészet: Mikó László

 

 

A belső udvarok homlokzatai az utcaitól eltérőek, a keskeny oldalkertre hagyományos "gang" néz, míg a tágas belső udvarra nagyobb üvegfelületek és teraszok nyílnak. Az új épületszárnyak traktusmélységei, párkánykialakításai, tetőidomai igazodnak a szomszédos épületek csatlakozó épületszárnyaihoz.

Az Erkel utcai homlokzat alsó két szintje süttői mészkőlap burkolatú, az összes többi homlokzati felület vakolt, a két ütem eltérő színben. A homlokzati párkányok előregyártott műkőből készültek. Az épület tetőhéjalása hódfarkú cserépfedés. A külső nyílászárók műanyag szerkezetek, az utcai oldal alsó két szintjén sötétszürke, az összes többi nyílásban fehér színben.  

A lakóépület létesítése mellett az Építtető felvállalta a hátsó telekrészen működött tömbkazán elbontását és annak visszapótlásaként a 14/b épület ill. a Lónyay utcai Általános lskola tetőterében egy-egy új kazánház létesítését, valamint a műemlék épület utcai és udvari homlokzatának tatarozását.

Mikó László

 


vezető tervező: Mikó László
építész munkatársak: Bréda Szilveszter, Fazakas Bálint, Kása Miklós, Svejkovszky Anita
generáltervező: Szántó és Mikó  
építés éve: 2004 

 

Vélemények (10)
városjáró
2010.06.15.
07:09

Hu basszus még lehet függőfolyosóra néző szobákat gyártani. Annyira jó, hogy mingyá 15öt is... Szép új világ.

A homlokzat meg... egy "régit" leradiroztak. Senem modern, senem ánti. Persze ez a tervtanácsok középszer (vagy a másik) garanciája...

Gratulálok az 50+ nm-es északi garzonok vevőinek is... a hitel nem drága.

Azt melyik okos kérhette, hogy a hátsó épületrész felett jó sok tűzfal láccon? Nem kéne ablak is rá? :)

A műemlék udvar szép zöld lesz. Ha zöld trabik parkolnak...

A belső udvari homlokzatokon, amiken kő kövön sem maradt, azok igénytelen kivitelűekkel alulmúlnak minden eddigi kort.

A -4 szintes alaprajzok izgalmasak lehetnek...

Lehet, hogy nem is baj a válság...

 

tokaypeti
2010.06.15.
14:06

@városjáró: Akárhogy is , annak megkerüléséhez, hogy ha egy építész felvállalja és beküldi a fórumra a munkáit, amit valaki aztán monológszerűen, nem neki címezve megkritizál, meg kellene teremteni valamilyen  lehetőséget a szerzőnek a hozzászólók aggályaira való válaszadásra . Ennek semmi értelme.

 

Mizsei Anett
2010.06.16.
08:54

@tokaypeti: Lévén ez egy fórum, szerintem van lehetősége a szerzőnek a válaszadásra. A problémát nem igazán értem.

Az épület küllemét illetően... hát igen, a közízlés egy nem túl merész megoldással párosulva most ezt dobta. Sokat nem rombol, ha nem is javít az utcaképen. Ennél szerintem nagyobb baj,  hogy bár mindig mindenki mindenhol szajkózza, hogy a belső kerületek "bérházas" tömbjeinek jövője a belső szárnyak kibontásával és a tér zöldesítésével képzelhető el, ha ez egykor tényleg kialakulna, akkor elég furcsa lesz, ahogy a 2010-es T alakú beépítés ott áll majd középen, vízválasztóként bebetonozva. Vagy visszabontják majd azt is...?

Habár ez valószínűleg nem az építészen múlt.

sanyiahegyről
2010.06.16.
09:38

@Mizsei Anett: " Ennél szerintem nagyobb baj,  hogy bár mindig mindenki mindenhol szajkózza, hogy a belső kerületek "bérházas" tömbjeinek jövője a belső szárnyak kibontásával és a tér zöldesítésével képzelhető el"

Szerintem a "mindenki" már nem ezt gondolja, jó tíz-tizenöt éve. 

sanyiahegyről
2010.06.16.
10:19

@Mizsei Anett: Egyetértek azzal, hogy a helyzet nem egyértelmű.

Semmiképpnem a tervező felelőssége. Bár a településtervező is építész... csak egy "másfajta", ő felelne. De leginkább a főépítész.

A tömbön belüli közös-, vagy köz- zöld. A beépítések primitív módja a közép ferencvárosi minta. A magyar hagyományokat figyelmen kívülhagyó és a jogrendbe nem illeszthető értelmezhetetlen, hosszútávon pusztulásra itélt forma.

Paradox módon sokkal demokratikusabb és normatívabb (telkenként azonos lehetőséggel) volt a belváros telkeinek gyakran 80%-os zártudvaros beépítése. Ez a világ "fordult ki", a szomszédok telkeire.

A belvárosban minnél közelebb a metróvonalakhoz, ne várjunk a telkeken belül sok zöldet. A közszolgáltatás és köz közlekedés fenntartása fajlagosan nagy terhet rak a közösségre. Helyette hatékonyabb a parkolást és a zöldet köz- telkeken megoldani.

Ha marad kérdés szivesen kibontom... :)

 

 

tokaypeti
2010.06.16.
11:41

@Mizsei Anett: Bizonyára van lehetősége, csak kedve nincs. Nekem legalábbis nem lenne. 

Nem ez a legjobb  módja a kritizálásnak. Üdvözlet.

tokaypeti
2010.06.16.
11:54

@tokaypeti: Ez nem érthető felvetés... Vagy csak a megszólítás hiányára vonatkozott? Monológnak nehezen nevezhető, amit kedves csettárs is elolvasott.

Miért tette ki ÉF-re? Miért van fórum alatta? Szerintem szépen lehet érvelni. Szakmai kérdések. Persze gondolom, hogy nincs kedve... De ez ne jelentse azt, hogy nem lehet vélemény, csak dícsérő...

tokaypeti
2010.06.16.
12:01

@tokaypeti: Kedves Herceg,

Nem gondoltam ilyenre, hogy ne lehetne kritizálni, csak más stíllel és közegben optimálisabb volna. Én itt inkább  kilépek a szakmai vitából.

Mizsei Anett
2010.06.16.
18:59

@sanyiahegyről: Nem tudom, hol találsz Budapesten akkora köz-telkeket, ahol értelmesen lehet(ne) parkolást és zöldesítést véghezvinni. Talán a Margitszigetre és a Városligetre kéne ilyenkor gondolni? Vagy a Népligetre, ami akár el is láthatna ilyen feladatot, ha az ember ott merné hagyni az autóját. De eszébe sem jut, inkább beáll minden áldott reggel a Hungárián a sorba, és várja, hogy köddé váljon a többi pár ezer autó.

Hogy a tömbök belsejében található részek zöldesítése megoldás-e, a fene se tudja, de azért abban szerintem megegyezhetünk, hogy a túlépítettséget és bezártságérzést fokozandó még a belső udvar helyét is beépíteni... hááát... legalábbis kétes ötlet.

Mizsei Anett
2010.06.16.
21:42

@Mizsei Anett: nem tartozik a tárgyi tervhez ezért csak nagyon röviden

köz telek alatt köz tulajdonú ingatlant értettem ez lehet közterület is. nem kell kimozdulni messze de azért határokon tulra. pl közterület alatt. csak itt a balkánon divat afelszíni parkolás (na jo, szegények is vagyunk meg el is lopják a pénzt...). hasonlo adottságú városokban nem kínlodnak kis telkek mélygarázsaival ilyen erövel...

nem értem miért kellene a beépítések intenzitását csökkenteni a belvárosban. a belső udvar felett ne probaljunk diszponálni... az magáncélokat szolgál.

 

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.