Épülettervek/Középület
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és Jószai Ágnes megosztott III. díjas terve
2012.08.16. 11:06
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciójára kiírt tervpályázaton megosztott harmadik díjban részesült Lévai Tamás és Jószai Ágnes pályaműve, amely a lechneri épülettel tisztelettudóan viselkedő-, a hozzáadott épülettel és udvar szintjén végigfutó, áttört ornamentikájú lemezzel új építészeti értéket hoz létre.
1/23
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
HELY
Az Iparművészeti Múzeum ikonikus épület. Mint minden értéket, ezt is gondozni kell, mintha élne. A rekonstrukció kapcsán értékelni kell a kulturális életben betöltött szerepét. A múzeum kapcsán, nem a konzerválást, hanem az élő jelent kellene erősíteni, melyben az egykori szellem ismét lobog, mivel épp korszerűsége emelte ma ismert rangjára. A múlttal való közös pontokat az építészet legalapvetőbb, leginkább időtálló eszközeiben kell megragadni, ritmussal, arányokkal, fénnyel. Tehát óriási a kihívás.
FÉNYEK
A ritmus és az arányok helyénvaló könnyed és nagyvonalú megteremtését modellen mutatjuk be, melyet a fények tesznek élővé. A meglévő üvegszerkezetek árnyékolását, sötétíthetőségét redőnyös és rolós árnyékoló rendszerrel meg lehet oldani, a fő szempont a gazdaságos üzemeltethetőségen túl az új kiállítóterek kialakításánál az volt, hogy a beépítés kötöttségei mellett nagy flexibilitású terek jöjjenek létre, melyeket könnyűszerkezetes épített falakkal tovább lehet tagolni, ami a jelenlegi gyakorlat szerint a leginkább megtérülő megoldás. Ezek építéséhez a legalsó, udvar szinten biztosítottunk helyet. A nagy üvegfelületekhez szükséges vastag üvegtáblák önmagukban adnak UV szűrést, ezért inkább a fényszűrést kell megoldani. A műtárgyakat ért dózis-elvnek megfelelően a sötétítést akár napi ritmus szerint kell alkalmazni, ezért jól hozzáférhetőnek kell lenni. A függőleges felületen való fénybeeresztés mindezt a legoptimálisabb módon teljesíti, kombinálva a felülvilágító előnyeivel. E nyílások a mesterséges világítás LED rendszerű viszonylag kis méretű rendszeréhez jól illeszkedik.
2/23
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
FUNKCIÓK
Az alapvetéshez vezető úthoz elengedhetetlen a funkcionális letisztítás. Az idők rétegeit jelen esetben tisztán le lehet fejteni, a garázssortól, a melléképületektől való lecsupaszítás, a tetőterasz kibontása magától értetődik, a fő kihívás a keretes beépítés előnyeinek kiaknázása a mai akadálymentes és gépesített közlekedés kívánalmainak megfelelőn. Az egy szinten való körbejárhatóság alapvetően lényeges, mert ez teszi lehetővé a teljesség érzését analogikusan, s ez adja a legnagyobb szabadságfokot a kiállítások szervezésében, tematizálásában, hiszen kötetlenül lehet ezeket egymás után felfűzni. A kettős bejáratnak az a következménye, hogy egyformán szeretnénk a közös mag ját elérni, ezzel szimmetrikussá válik funkcionális értelemben, s a kettő közti határ szabadon változtatható. Az udvar egységes jellegét mégis szeretnénk megteremteni, mert a jelenlegi állapot méltatlan az intézményhez.
A múzeumnak a kiállítóterekről szól, a kiszolgáló tereket látogatóként szeretnénk észre sem venni. Ezt leginkább a szintben való elkülönítés segíti. A közönségforgalmi tereket úgy szerveztük, hogy a múzeumi nyitva-tartástól függetlenül is tudjon működni. Ezt a koncepciót erősíti a központi terek többcélú kezelése, a kiállítások mellett rendezvények szervezésére is magas színvonalon alkalmas. Ehhez egy konyha és étterem kapcsolódik. Az élő jelleg megteremtéséhez a látogatók többirányú megragadása lényeges, melynek a hagyományos kincsesház jelleg mellett egyre erősödik a múzeumpedagógia, a tudatos közönség és közösségszervezés a minden korosztálynak. A múzeum nyitását nemcsak szimbolikusan, hanem konkrétan is meg kell ragadni, melynek több szintje van, a Hőgyes Endre utca felértékelése, minőségi burkolattal való ellátása, mely bekapcsolja a téren keresztül a múzeumot a város kulturális vérkeringésébe. Ehhez maximálisan fel kell nyitni a bejáratot, mely a kint és a bent határát elmossa. A köztes terek élővé tételét a kifelé és befelé egyaránt működő kávézó-fórum adja.
3/23
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
HANG
A nagy egybenyitott terek létrehozásának az volt az előfeltétele, hogy a zajosabb funkciókat a magban elkülönítve kezeljük.
KERT
A kert a legegyszerűbb természetes szabályozó a változó klimatikus viszonyok között. A lemezszerűen kialakított virágos kert hőtehetetlensége és vízvisszatartó képessége szintén praktikus, de emellett sokkal értékesebb az az atmoszféra, amit a zárt megművelt kert képes megteremteni, egységes udvarképet teremtve. A népművészeti elemeket átültető áttört csipke a kávézó mellett teraszként működik, padokat formáz, az udvaron árnyékoló áttört lemez, a melyre a közönség nem léphet, egyfajta kontemplációs kert korlátok nélkül. A Lechner-féle növényi ornamentikában induló formák, a népi motívumok visszaalakulnak e helyütt növénnyé, a zöld építészet jegyében. A belső klimatikus viszonyok, a páratartalom egyensúlyának megőrzésében is fontos szerepe van a belső növényzetnek, melynek központi eleme az aulában élő fa, a meglévő értékes platán. Műtárgyvédelmi szempontból praktikus. eszmei értelemben szimbolikus a meglévő érték megőrzése, melyet nemcsak az épített környezet igényel. Természetesen a hely biztosítja hosszú távon a növények jelenlétét e fa élettartamának lejárta után is.
4/23
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
5/23
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
6/23
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
7/23
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
8/23
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
9/23
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
10/23
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
KÖZLEKEDÉS
A műtárgy útvonala, a közönség útvonala csak a kiállítótérben találkozik. A körbejárhatóságot a szintek áthidalására rámpák biztosítják. A szintén rámpán megközelíthető kiszolgáló parkoló lehetőséget ad arra, hogy a távoli jövőben a teljes udvar szintje kiállítótérként működjön.
ANYAGOK
A Zsolnay kerámia szerepe kiemelten kezelendő. Erre már a térburkolatba rejtett elemek felh0vják a figyelmet, mint útjelzők a múzeumhoz közeledve. Az iparművészettel való foglalatosság a "street art" irányzatot is magában hordozza, ehhez olyan felületek is el lehet helyezni a burkolatban, mely keretet ad e tevékenységnek. A második főbejárat homlokzatára felfutó elemek áttört fényforrások, melyeket Zsolnay kerámia szegélyez, mely a galériára bejutó fényt színes kottasorrá változtatja.
A homlokzat anyag szintén kerámia, téglaburkolat világos, vékonyhabarcsos bevonattal, mely közelebb érve mákos, vizuálisan gazdag faktúrát eredményez a finom síkugrásaival.
A padló mindenütt öntött ipari padló, fehércementtel kialakított fényes, világos felülettel.
A belső tér bútorozásának a fő szempontja a flexibilitás volt, ennek megfelelően a mobil válaszfalak, bútorok könnyű szerkezetűek fa-textíl kialakításúak, újrahasznosítható és újrahasznosított anyagokból.
11/23
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
12/23
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
13/23
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
14/23
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
15/23
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
16/23
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
17/23
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
18/23
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
19/23
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
20/23
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
21/23
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
22/23
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – Lévai Tamás és munkatársainak megosztott III. díjas terve
TARTÓSZERKEZET
Az épület faltartókkal működő dobozszerkezet. mely lehetőséget ad nagy távolságok áthidalására, ezzel segítve a flexibilitást. A vasbeton vázszerkezet függőleges magok erősítenek, a nagy fesztávolságú födémek két rétegűek, gerenda merevítéssel, melyben elektromos és gépészeti csöveket is el lehet helyezni.
GÉPÉSZET
A fűtést - hűtést a födémbe helyezett mennyezet, illetve padló hűtő - fűtő rendszer adja. A szellőzést a nagy, egyben kezelt terek, az átrium természetes kéményhatása biztosítja, melyhez a friss levegőt a talaj felmelegítette légutánpótlás adja, melyhez a legalsó és a legfelső szintre van szükség. A tetőn a bevilágítókkal egybe integrált gépészeti rendszer rejti a szellőzőket.
A Bíráló Bizottság értékelése
A lechneri épülettel tisztelettudóan viselkedő-, a hozzáadott épülettel és udvar szintjén végigfutó, áttört ornamentikájú lemezzel új építészeti értéket létrehozó terv. (össz. 21.956 m2)
A tervezett új épület tömege, kapcsolódása a Hőgyes u.-i adottságokhoz az egyik legjobb. Miként a terv magas grafikai színvonala, úgy gondolkodásmódja is megkapó. Egyfelől tisztelettudó és toleráns az ikonikus épülettel, másrészt a hozzáadott új – bár mértéktartóan visszafogott – nagyon is határozott, egyéni gondolkodásmódot tükröz. Az udvarok szintjét az üvegcsarnok alatt kialakított rendezvényi-, kiállító- és konferencia tér padlószintjéhez rendezi, a fákat meghagyja, és a keretes beépítésen belül egy perforált ornamentikájú lemezzel takarja, mely a központi csarnok alatti beépítésben mennyezetként vonul át. A perforáción a régi és új fák átbújnak, alatta „emlékezetes árnyas terek…"* jönnek létre. Vagy jöhetnének, ha egy nagy része alá nem a parkolókat tenné.
A meglévő fák gyökérzetét a pinceszinten megóvja.
Ráépítve megőrzi a tűzfalig bontható alacsony tömeget és kéményt is.
A nagy platánt az új szárny többszintes terében szeretné megóvni, mely költői gondolat nem csak a bírálók által kérdőjeleződik meg, de még alkotóik műleírása szerint is szimbolikus. Ezzel azonban az új szárnyba helyezhető kívánatos funkciók területe és lehetősége is beszűkül.
A Hőgyes utcai új épületben kifelé-befelé nyitott kávézó, info-pult, pénztár és akadálymentes közlekedő mag, valamint műtárgy szállító zsilip megoldása jó. Az akadálymentes bejárat is itt van, azt a lechneri főbejáratnál nem oldja meg.
Az üvegcsarnok körüli tető kerámia-szegélyes pártázatát helyreállítja és terasztetőt hoz létre, ahonnan a lechneri attrakció és az azt összefogó nagyvonalú-, fényektől-árnyékoktól élő új udvari lemez egyként érvényesül.
A Hőgyes utcai traktusban a melegítőkonyha a mélypincei folyosó szintjén kialakítva szerencsétlen elképzelés.
A nagy flexibilitású kiállítóterek létrehozására irányuló törekvés előnyös. Elmondható azonban, hogy az egyes múzeumi funkciók elhelyezése a meglévő és az új terekben nincs a megnyerő építészeti alapkoncepció („A múlttal való közös pontokat az építészet legalapvetőbb, leginkább időtálló eszközeiben kell megragadni, ritmussal, arányokkal, fénnyel…") színvonalán. Kedvezőtlen, hogy a múzeumi funkciók pontos elrendezését nem dolgozta ki, és a műleírás szűkszavúan tér csak ki a megfelelő műtárgykörnyezet megvalósítására. A padlástér beépítése nem kívánatos, különösen nem nagy terhelésű könyvtári és adattári funkciókkal! E funkciók külső ügyfélforgalma – de statikai igényei is – más elhelyezést igényelnek.
Épületgépészeti területeket nem tervez, és erről a műleírás sem világosít fel megfelelően.
Az ütemezésre adott „piktogramos" javaslatában a vízszintesen elvágott ütemek a múzeumi feltételekkel, a folyamatos működtethetőség igényével nehezen egyeztethetők össze.
Az Angyal I. tér, az Üllői úti járda és a Hőgyes utca színes kerámia töredékekkel vegyes kiskockakő burkolat, fákkal. A téren kiemelt ülőfelület közte vízfelület. A színes kerámia töredékes minták – mint a mesében – elvezetnek a bejáratokhoz.
A Bíráló Bizottság a tervet erényeinek, általánosan magas színvonalú építészeti gondolkodása elismeréséül III. díjban részesíti.
(*Oscar Tusquets Blanka: Az árnyék színes dicsérete)
16:27
t. bíráló bizottság! az nem lehet, hogy annyira rossz lett volna a többi terv, hogy egy ilyen 500-as szinten feldolgozott, döbbenetesen működésképtelen és a kiírást hiányosan teljesítő pályamű iii. díjat érdemel. indokaim: -(a metszet szerint fásított) udvar talajvíznyomás alatt -döbbenetesen kevés wc (igaz, a napkirály korábban is odapisiltek versailles zugaiba). -kb. 90m hosszú egysávos út vezet arra a parkolóudvarra, ahol kétségeim vannak a parkolók méretét illetően... -a pénztár igazán méltó helyen van. -120 cm 18 méter alatt nem igazán rokibarát rámpa, nem beszélve a lejtős kiállítótér előnyeiről (igaz, ha flw-nak szabad volt...) -restaurátorműhelyek vagy egyáltalán nem, vagy csak kis szakaszon, indirekt módon kapnak természetes fényt. -textilmosó alá kiállító tér? -a könyvtárral nem az a baj, hogy statikailag nem bírja (~80-as főfalra szerintem bőven lehet még terhelni, de statikus javíthat, ha tévedek), hanem hogy vagy a teljes tetőt szerkezetestül cserélni kell, vagy csak jóval kisebb a tér. -a kiállítótéri szintek körbejárása csak az ideiglenes kiáll és az irodai forgalom keresztezésével lehetséges. -a restműhelyek raktárai hiányoznak. -a műhelyzóna és az irodai zóna kapcsolata elég nehézkes... -hihetetlen éleslátásra vall, hogy a zsűri meglátta, hogy így az épületen belül az a fa nem fér el. -biztos folytathatnám. ez a iii. díj már annyira gáz, hogy szerintem elírták a díjazni szándékozott pályázati anyag számát, csak már késő lett volna javítani. a többi ötletem erre a "bakira" csak sértőbb ennél...
11:12
Általában én sem szeretem, ha túl van értékelve a tervfeldolgozás, azonban itt elhangzik egy állítás a bíráló bizottság részéről, ami igencsak megkérdőjelezhető.
11:15
A "a terv magas grafikai színvonala" (bírálóbizottság) gondolom nem vonatkozik a látványtervekre....mert azok finoman fogalmazva is sematikusak, összecsapottak, semmitmondóak. (egy ilyen "belső tér" fotó összedobása kb. fél óra bármely tervezőprogrammal) Már régóta próbálok a bírálóbizottságok fejével gondolkodni, hogy mi alapján hoznak ki egyes terveket díjazottnak, más terveket pedig nem. Itt is rejtély, hogy ha megnézzük ezt az értékelést, gyakorlatilag a 3. bekezdéstől kezdve szinte nem hangzik el dicsérő, pozitív állítás. Csupa probléma felvetés, a hiányosságok felsorolása. Nem vizsgálva itt a konkrét tervet, pusztán a bírálatot, szerintem jogos a kérdés, hogy akkor mégis miért hozták ki III. díjasnak? Mert az első két bekezdésben elhangzik pár dicséret a koncepcióról stb. de azért a sok hiányosságot, bírálatot olvasva, csak arra gondolhatunk, hogy akkor a többi terv még kevésbé felelt meg..? Nagy ötlet ok, a perforált lemez (persze lehet rajta vitatkozni is), de ez elég egy III. díjhoz?
06:30
@Alagi: Nem ezzel a tervvel kapcsolatban, hanem általában én úgy vélem Alagi, hogy az építészeti minőség és a látványtervekre fordított idő, pénz és energia semmilyen összefüggésben nincsenek egymással, legfeljebb annyiban, hogy az utóbbiba befektetett energia gyakorta az előbbi hiányosságait igyekszik elfedni. Engem kifejezetten bosszant, hogy a tervpályázatok lassan már építészeti verseny helyett látványtervezési versennyé vagy a renderelő programok versenyévé fajulnak.
08:10
@zapata: Elnézést kérek de szerintem ez tévedés, nem csak azért mert a vizualizáció a megértést segíti, vagy mert esszenciálisan megjelenítheti a művészi koncepciót, hanem mert aki nem kezeli jól a tervét prezentáló médiát annak tuti hogy a terve is gyenge. Legalábbis én még nem láttam jó tervet gyenge grafikával, Ön igen ? Ez pedig azért van mert az eszköz fejlettsége meghatározza a kreativitást vagy az abból kifejlődő mérnöki produktumot is. Illetve tényleg azt gondolja, hogy egy építész tudatában annak, hogy rossz tervet csinált nem a tervet dolgozza át hanem inkább valami csaló módjára grafikával próbál ügyeskedni egy általa is rossznak gondolt tervről ? :D Elég furcsán hangzik egy tervpályázaton önként résztvevő bármely építészről ilyet állítani. Tehát az, hogy egy prezentáció minél igényesebb szerintem csak azt mutatja, hogy a pályázó profi és próbál minden téren maximumot adni, ez pedig így helyes hozzáállás.
06:21
@iwel: Ha "aki nem kezeli jól a tervét prezentáló médiát annak tuti hogy a terve is gyenge", akkor ugye a legjobb építészek a hivatásos látványtervezők, aminthogy a legjobb festők a festékgyártó technikusok. No ez az, amit nem hiszek. Ahol a "tervet prezentáló média" válik főszereplővé, ott baj van. A koncepció megértését pedig az én tapasztalásom szerint legjobban a manuális skiccek segítik, amint ezt jó néhány olyan építész vázlatai igazolják, akiknek a keze jobban követte az agy legfinomabb rezdüléseit, mint akármelyik "tervet prezentáló média".
06:42
@zapata: Csalni, szépíten, elfedni mindkét technikával lehet, legfeljebb a látványterveken - amennyiben azok a valódi tervek alapján készültek, tehát összefüggenek az alaprajzokkal és a metszetekkel - kideríthetők a turpisságok.
12:05
@Alagi: (csak érdekességképpen jegyzem meg, hogy a fenti "látványtervek" valójában modellfotók, azaz nem grafikák és nem "tervezőprogrammal" készültek :). s mint ilyenek, azt gondolom nagyon szépek, informatívak, érzékletesek.)
17:39
@másik: Modellfotók + photoshop...
18:23
@Alagi: Kösz, már azt hittem, hogy zsírkréta és szén :-)
18:47
@Pákozdi Imre: Az a rossz az internetes fórumokban, hogy mindig elmegy a téma másfelé. Szerintem egyáltalán nem érdektelen, hogy miért látja ezt a bíráló bizottság magas színvonalúnak. Ahogy az sem, és e mellett sem kellene elmenni, hogy miként lehet III. díjat adni egy olyan tervre, amiről a bírálatban több rosszat írnak le, mint jót?!
08:15
@Alagi: Laikusként szerintem sokkal érdekesebb kérdés a 2. díjas terv körüli anomália, azaz hogyan engedhet tovább a bíráló bizottság egy évek óta ugyanazzal a jól felismerhető logóval pályázó tervet. Csak egy példa: http://epiteszforum.hu/node/14546, de évek óta következetesen és nyilván tudatosan használja ugyanazt a logót a pályázó. Ez kérdés összecseng az istvánmezei denevérpályázattal is: mi sérti a titkosságot jobban, egy számsor a dvd-n, vagy egy jellegzetes grafikai és tipográfiai elem a tablókon??? Bocs, ez a téma is másfele megy, szerintem ez a jó ebben a fórumban.
08:30
@hetvenhetedik: Hol látszik ez a logó?
14:24
@hetvenhetedik: ha logótlanul pályázna, a helyszínrajzról akkor is ordít, hogy bm csinálta, vagy valaki, aki annak akar látszani. tudomásul kell venni, hogy nem lehet teljesen titkos egy építészeti pályázat -ezért volt böszmeség kizárni az istvánmezei versenyzőket.