építészet : környezet : innováció

Az istvánmezei pályázatról, a Puskás Ferenc stadionról - még egyszer

Komjáthy Attila az üggyel kapcsolatos korábbi cikkek és vélemények idézésével kiemeli, hogy nem csak a pályázatból kizártak, hanem valamennyi résztvevő megsértette a titkosságot a pályázat során a kiírást követő változtatások miatt. Így a pályázat törvénysértő, a kizárások jogtalanok, a kizártakat erkölcsi és anyagi kártérítés illetné meg. Mindezeken túl  véleménye szerint a Kamarának is karakteresebb álláspontot kellene képviselnie.

Mint az egyik kizárt pályamű társszerzője, szomorúan vettem tudomásul azt, hogy a pályázók, a nyertes pályázók nagy része és kamaránk visszafogott távolságtartással kezeli ezt az ügyet, ahelyett, hogy saját méltóságát is növelve felszólaljon a kizártak mellett, a jó kiírás mellett, és a szakszerűtlen módosítás ellen.

A kiírás jó volt, s ha az elektronikus adathordozót a kiírásnak megfelelőn zárt borítékban tartja a zsűri, akkor a titkosság betartható. Betartható lett volna úgy is, ha maga a zsűri titkosítja a CD-ket. Mert azt kell megértsétek, hogy itt mindenki hibázott, a zsűri  kényszerhelyzetbe hozta a pályázókat, hiszen minden adathordozónak azonosítható száma van, s azzal, hogy a feltöltést időpontszerűen regisztrálja a program, az is egyszerű azonosítást hoz létre, tehát minden pályázó megsértette – a zsűri és a kiíró hibájából – a titoktartást.

A „Korunk „Circus Maximusa” - gondolatok az új Puskás Ferenc Stadionról egy pályázó csapat szemével c. cikk indított a mai hozzászólásra, és szeretném ehhez azt a hozzászólást kiemelni, amely egy kollégánktól származik, de a komment lényegében megválaszolja azt, amelyet Ti a cikketekkel elkerültetek: azaz ismételten kiemelem azt, hogy minden pályázó megsértette – így Ti is – a titokvédelmet.

„Tisztelt Kollégák!

Írásotok szakmai részével nem kívánok vitatkozni, sok mindenben egyet is értek vele.

A kizárásokkal kapcsolatos bekezdés azonban teljes tévedés. Mint ahogy korábbi írásomban már kifejtettem, a Kiíró és a Bíráló Bizottság súlyos törvénysértést követett el, hogy a kérdés-válaszok során a CD-ket kivetette a borítékból. Ezáltal minden pályázó - nem csak a kizártak, hanem a nyertesek is - megsértette a titkosságot.

Az általatok beadott CD egyedi azonosító jelei többek között az alábbiak:

a CD sorszáma: 418F-F672

a látványtablótokat utolsó elemként 2012. 06. 18. 20:11 perckor tettétek fel a CD-re

Mint ahogy Bardóczi Sándor ezzel kapcsolatos hozzászólásában írta, semmi különbség nincs a kizártak által fönt hagyott USER, vagy DELL, vagy RENDSZERGAZDA, illetve a CD sorszám és a 20:11 perc között.

Ezek alapján bármelyik nyertes tervet ki lehetett volna zárni.”

A cikkben felvetett egyéb, a pályázatra vonatkozó gondolatok helytállóak, nagy részével magam is egyetértek, és bízom abban, hogy a kizártak megfelelő, elsősorban erkölcsi, másodsorban anyagi kártérítést kapnak, s ezt követően lehetne egy nyílt, alkotó szakmai vitát tartani a „hogyan tovább”-ról.

Fontosnak tartom azt is, hogy a „Zikkert Zoltán gondolatai az Istvánmező városépítészeti ötletpályázat kapcsán” c. cikk kapcsán ismételten kiemeljem az építész szakmán belüli szolidaritás szükségességét. Annak érdekében, hogy álláspontom még egyértelműbbé váljon, az erre a cikkre írt kommentemet szeretném ismételten közölni:

„Kedves Fiatal Barátom!

Kedves Zoltán!

Általában egyetértek a cikkben foglaltakkal, de sajnos a „Másik gondolatom” kezdetű bekezdés teljes tévedés. A pályázat titkosságát ugyanis nemcsak a 8 kizárt pályázó sértette meg, hanem az összes nyertes, akik nem tették be a borítékba a CD-t. Így köztük Te is, Ti is.

Nem kell tényleges számítógépes gurunak lenni ahhoz, hogy a nyilvánosságra hozott anyagból megállapíthassam:

a Ti CD-tek azonosítója: BFD9-E16D

a Ti CD-tek feldolgozásának befejezése: 2012.VI.18, 19 óra 02 perc.

Ez a két adat egyenként is elegendő a titkosság megsértéséhez, mert egyedi azonosító jelek. Az csak hab a tortán, hogy Te felelős tervezőként vettél részt a pályázaton, kamarai jogosultság nélkül.

(Ez a gondolatom félreérthető volt, félreérthetően fogalmaztam. Természetesen bárki részt vehet, így Te is bármelyik pályázaton – kívánom, hogy ez mindig sikeres legyen -, de talán azt hiányoltam, és e mondat ennek szólt, hogy az alkotók közül csak Te szólaltál meg. Ezért a félreérthetőségért elnézésedet kérem.)

Tehát ez mind nyilvános adat, semmi nem titkos. Ennél a pályázatnál nemcsak Ti, nemcsak a nyolc kizárt sértette meg a titkosságot, hanem összesen 20 pályamű. A titkosság megsértéséért természetesen nem a pályázók, hanem alapvetően a kiíró és a bíráló bizottság a felelős, mert döntésükkel, azaz azzal, hogy a borítékon kívülre kell helyezni a CD-t számtalan azonosító jelet, jegyet hozott létre.

Magam mindenkor nagyon tiszteltem azt, ha valaki az igazáért, a vélt igazáért szól, kiáll. Ezt a Te hozzászólásodban is becsülöm. Azonban az zavar, hogy Te, illetve Ti, mint nyertesek, ekkora toleranciával viseltettek a kiírók, illetve a zsűri titoksértő magatartásával szemben és nem vagytok szolidárisak a kizártakkal, pedig ez a Ti nagyságotokat nem csökkentené.

Építészeti vitát és kritikát azért nem folytattunk, mert egyrészt tiszteljük építész társaink munkáját, másrészt nagyon nehéz azt a gondolatot elfogadni, hogy az „Olimpiai bajnoki döntőt” úgy nyeri meg egy személy vagy csapat, hogy a versenyzők nagy részét mondvacsinált okokra hivatkozva kizárják. Megítélésem szerint Te és Ti nem kívánhattok így nyerni.

Bízom benne, hogy a közbeszerzési döntőbizottság, a zsűri, az országos és a budapesti kamara, az építőművész szövetség kiáll amellett, hogy ez a pályázat e formájában nem felelt meg a kiírásnak, a zsűri hibát követett el azzal, hogy a CD-t kivetette a borítékból és azzal, hogy ha már kivetette, nem titkosította és így a zsűri eleve lehetetlenné tette a titkosság betartását.

Ha ezek az illetlen kérdések rendeződnek a nyertesek és elbíráltak között, valamint szakmai szervezeteink kiállnak a kizártak mellett, a kizártak valamilyen kártérítésben részesülnek, akkor következhet be az a korszak, mely a nyertes és nem nyertes tervek összességének elemzésére építhet. Addig szíves türelmeteket és türelmedet kérjük! Hidd el, városépítészeti-építészeti véleményünk adott, azzal együtt, hogy nagyfokú empátiával viseltetünk versenytársaink megoldásai iránt.

2012. július 30.

Komjáthy Attila
építész „

Annak érdekében, hogy a történet kerek legyen és bezáródjon, szeretném közölni a Magyar Építész Kamara elnökének levelét, amelyet a protestáló felvetésünkre írt:

„Tisztelt Építész Kollégák,

a MÉK Elnöksége az Önök nyílt levelének beérkezése előtt felkérte a Tervpályázati Munkabizottság elnökét a tervpályázattal kapcsolatos vizsgálat lefolytatására. Az elkészült vizsgálati jelentést a MÉK Elnöksége elfogadta, amelyet mellékelten Önöknek megküldünk, illetve nyílt levélként közzéteszünk.

Csontos Csaba elnökségi tag különvéleményt képviselt, amit az Építészfórum honlapján nyilvánosságra is hozott.

A vizsgálatból levonva a tanulságokat a MÉK elnökség felkéri a Tervpályázati Munkabizottságot, hogy a delegált zsűritagokon keresztül zéró toleranciát képviseljen a hatályos rendeletektől történő eltérések esetében. Magyarul szigorúan követeljék meg az elektronikus adathordozók 305/2011 Korm. rendelet 5.§. szerinti kezelését.

A MÉK Elnöksége felkéri a Tervpályázati Munkabizottság elnökét, minden esetben ellenőrizze, hogy a TPMB által kidolgozott zsüror felkérő levelet a delegált zsüror kézhez kapja. Továbbá a jelölt zsűritagok megfelelő felkészítését végezzék el, és csak az előzetes felkészítésen részt vett delegált vehessen részt a Bírálóbizottság munkájában.

A MÉK Elnöksége sajnálatát fejezi ki az értelmetlen, formai hibák miatt történő kizárásokért, amellyel rengeteg értékes munka veszett kárba.

Szívélyes üdvözlettel:

Noll Tamás
a MÉK elnöke”

A fenti válaszra adott hozzászólásom:

„Tisztelt Elnök Úr!

Kedves Tamás!

Köszönettel megkaptam az általad jegyzett, az istvánmezei pályázat kapcsán írt válaszodat, és a hozzá csatolt vizsgálati jelentést, valamint kiegészítő nyilatkozatokat. Természetesen az ember csodát nem vár – pedig néha jó lenne a csodákban bízni - , hiszen az élet arra tanította, hogy reálisan ítélje meg szakmája, kisebb csoportja, műterme, valamint saját helyzetét.

Én magam a teáltalad aláírt levelet „könnyűnek” tartom, azért, mert a Magyar Építész Kamara fő feladata az építész társadalom érdekeinek erőteljes képviselete, s így szerintem nem a sajnálatotokat kellett volna megfogalmazzátok, hanem azt, hogy ez a hiba elfogadhatatlan, jogilag és erkölcsileg kérdésessé teszi a pályázatot. Magam természetesen az eredményt nem kívánom, hogy megváltoztassa a Kiíró és a Zsűri, de azt elvárnám, hogy írásban ismerje el hibáját, és a jogtalanul kizártak erkölcsi és anyagi kártérítést kapjanak, hiszen a titkosságot mindenki megsértette – még az elbíráltak is – s ha már sportról van szó, azt külön érdemesnek tartom kiemelni, hogy menet közben elképzelhetetlen a szabályok megváltoztatása, többletmunka igénylése, valamint betarthatatlan előírások követelése.

Beleznay Éva és Mónus János személyes nyilatkozatait megértem, de mindezeket szakmailag elfogadhatatlannak tartom.

Ismételten kérem, hogy a Kamaránk, illetve Te, mint a Kamara elnöke intézkedj a KBT és a Kiíró felé, hogy a pályázat jelen formájában törvénysértő, és a jogtalanul kizártakat részesítsék első sorban erkölcsi, másodsorban anyagi kártérítésben. Nagy tisztelettel arra kérlek Téged és az Elnökséget, hogy egy karakteresebb megfogalmazást, álláspontot képviseljetek, illetve adjatok közre.

Szívélyes üdvözlettel:

dr. Komjáthy Attila
építész”

A fenti kommentet hivatalos levélként is megküldtem kamaránk elnökének, és bizakodom, hogy hathatós fellépése ezt a szükségtelen ellentmondást és problémát képes lesz feloldani. Várom és várnám kollégáim, építész társaim, a minket képviselő kamarák támogató, az összefogást és együvé tartozást erősítő fellépését. Ennek hiánya szomorú bizonytalansággal vesz körül.

Figyelmeteket ezúton is köszönve,

Üdvözlettel:

dr. Komjáthy Attila
építész

 

7 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »