Barátságos környezet fejlesztése - a József Attila-lakótelep

A József Attila-lakótelep helyszíne a hazai, megszokott lakótelepi miliőhöz képest sokkal szerethetőbb, barátságosabb környezetet mutat. Gaul Cicelle, Molnár Bianka, Nusszer Diána, Varga András, Johannes Martin ezt fontosnak tartották tudatosítani a problémák mellett, annak érdekében, hogy a kisebb, de meglévő adottságok fejlesztésén alapuló beavatkozások szintjét meghatározzák.

Erősségek, amikre építeni lehet

A városon belül kedvező elhelyezkedésű a terület, jó tömegközlekedési kapcsolatokkal rendelkezik. A különböző építési fázisoknak köszönhetően viszonylag változatos épülettípusok vannak együttesen jelen. Ezek telepítése megfelelő a helyszín egészét, kompozícióját tekintve, különböző minőségű külső tereket határolnak, változatos téri helyzeteket eredményeznek, ami a legfontosabb, gazdag és változatos zöldfelületi rendszerrel.

Problémák, amikre megoldásokat keresünk

1. Az egész lakóterület /közterületek szintjén

Üzletek, szolgáltatások, hiányzó funkciók
Jelenleg a lakótelepen működő üzletek, pavilonok funkciói változatosak, de elhagyatott benyomást keltenek. Kevés az olyan vonzó kellemes hely, találkozási pont (kávézó, étterem stb.), amelyek a helyi közösségi kapcsolatok építésében is szerepet játszhatnának. Valószínűsíthető, hogy a telep méretéből, a lakosság társadalmi és kor összetételéből következően igény lenne ilyenekre.

Közterületek, gyalogutak állapota
Kevés karakteres hely, tájékozódási pont, játszótér van a telepen, a kertépítészeti kialakítás negatív képe a terület egészén megmutatkozik. A jelenlegi végiggondolatlan tervezés sok helyen kihasználatlan területet vagy éppen spontán módon kialakult, gyepen kijárt gyalogutat eredményez. A köztéri bútorok állapotára általánosan elmondható, hogy nem megfelelő.

Parkolási helyzet
Megállapítható, hogy a hiány elsősorban a védett, biztonságos gépjármű tárolás terén jelentkezik.

Utcakép
A hosszabb szakaszokon történő, azonos épületek sorolása monoton utcaképet eredményez, ezt tovább rontja a parkoló autók látványa.

Zaj
A lakótelepet kívülről határoló forgalmas utak mentén megoldatlan a zajvédelem.

2. Az épületállomány szintjén

Az 1960-es évek ideái szerint tervezett épületek, bár fő céljukat - a gyors, tömeges, gazdaságos otthonteremtést - sikeresen teljesítették, azonban az azóta eltelt több mint fél évszázad alatt felmerült újabb szempontoknak már nem tesznek eleget. A viszonylag sokszínű telepítési mintázat és az eltérő épülettípusok változatos helyzeteket teremtenek ugyan, de ennek ellenére az épületek uniformizált megjelenése nem alkalmas az egyén lakóhelyéhez való kötődésének megteremtésére. Az épületek környezettel való kapcsolata jellemzően ingerszegény, holott a jelentős értéknek számító dús növényzet lehetőséget és értelmet adna a kifelé fordulásnak. Az épületekből általában hiányoznak a közösségépítés terei, holott pszichológiai kutatások mutatják, hogy a privát szféra túlzott felértékelése a közösséggel szemben negatív hatással van a közérzetre. Mindezek mellett az épületek szerkezeti, gépészeti és energetikai szempontból is elavultak, az utóbbi években kötelezővé vált akadálymentesség elvét sem teljesítik.

3. A lakások szintjén

A lakásállomány jellemzően kisebb – egy-kétszobás – lakásokra korlátozódik, amelyekben a funkcionális kapcsolatok rugalmatlanok, a mai modern lakásmodelleknek nem felelnek meg. Panel lakótelepekre jellemző probléma az erkélyek, loggiák kihasználatlansága, amely ezek szűkös méretével is magyarázható. Másik jellemző tendencia ezek tárolóként való hasznosítása, amely a kis lakásméretekre vezethető vissza. A földszinti loggiák kedvezőtlen helyzetükből fakadóan még kevésbé kihasználtak, mint a felsőbb szintiek.

Rehabilitációs stratégia: az akcióterületek bemutatása

A lakótelep óriási mérete miatt szükséges olyan akcióterületek kijelölése, ahol a rehabilitációs program megkezdődhet. Ezek olyan területek, ahol értelmesen meghatározhatók a környezet minőségét javító beavatkozások és olyan programok, beruházások, amelyek erősítik a helyi közösséget és javítják az életminőséget. Ezek az elemek egységes rendszerbe kell, hogy illeszkedjenek, hogy a telep egészére kifejthesse hatását.

1. Az egész lakóterület /közterületek szintjén

A lakótelepen struktúrajavító intézkedéseket szükséges meghatározni (fő találkozási pontok, közlekedési tengelyek, pihenő parkok, stb.). A lakótelep nagy kiterjedését tekintve szükséges kijelölni olyan kisebb területi egységeket, ahol koncentrált, lakossági részvételt is megmozgató közterületi akciókra kerül sor (zöldfelület rendezés, játszótér kialakítás). Fontos a szociális és közösségfejlesztő beavatkozásokkal foglalkozni, mint a fiatalok és idősek idejének kitöltése, vállalkozásélénkítés, lakótelepen található szolgáltatások körének bővítése, lakófunkció színesítése, önfenntarthatóság megteremtése.

2. Az épületállomány/ lakások szintjén

Mértéke függ a felújítási szükséglettől, költségtől, az energiatakarékos felújítások során elérhető megtakarítások mértékétől, illetve a lakóközösség anyagi helyzetétől, finanszírozás megteremtésétől, igényeitől.

Fejlesztés-finanszírozási stratégia

A lakótelep komplex fejlesztése nagy beruházás, amely nem valósítható meg kizárólag az Önkormányzat vagy a lakosok finanszírozásával, külső tőke bevonása szükséges. A meglévő épületállomány fejlesztésére megoldás lehet, hogy a társasházak ráépítés céljából eladják a közös tulajdonú tetőszintet és az így befolyó összegből gazdálkodhatnak. A közterületek fejlesztésére hasonlóan megoldás lehet, hogyha a lakótelepen megfelelően kijelölt önkormányzati területeket új lakásépítések céljából értékesítenék.

Új, önkormányzati tulajdonú lakások építése is alternatíva, ez a rehabilitáció szempontjából logisztikai segítség is lehetne – ideiglenesen befogadhatná azokat a lakosokat, akik úgy döntenek, hogy otthonukat jelentősebb belső átalakításoknak vetik alá. Az új lakásépítések – akár önkormányzati, akár társasházi területen - megnövekedett lakószámmal járnak, amely előrevetíti a megnövekedett parkolóhely-, szolgáltatás- és közösségi igényeket is. Ezek megoldásáráról gondoskodni kell.

Koncepció: a problémákra irányuló megoldások összessége

1. Az egész lakóterület /közterületek szintjén

Üzletek, szolgáltatások, hiányzó funkciók megteremtése: főtér, közösségi ház és pavilonrendszer

A központi főtér burkolt tere alkalmas időszakos rendezvények, termelői piacok megtartására, azon túl, hogy állandó kereskedelmi egységek veszik körbe. Kulturális, közösségi, kereskedelmi-szolgáltató központ alakul ki. Az új közösségi ház egyfajta inkubátorházként működik. Az érdeklődők részt vehetnek különböző oktató előadásokon, megoszthatják egymással a más-más területről hozott tudásukat. Stúdiók, kis műhelyek, bérbe vehető közös irodák is helyet kapnak.

A központ folytatásaként tervezett a pavilonok helyének kijelölése. A pavilonrendszer felépítése egyszerű, moduláris, flexibilis, a bérlők igényeit igyekszik maximálisan kielégíteni. Könnyű átalakíthatóságot biztosít. A pavilonok között közösségi funkció is helyet kap, így hangulatával egy újabb színfoltot visz a lakótelep és az itt élők életébe.

Fenntarthatóság és közösségi szerep erősítése: lakónegyedek kialakítása és közösségi kertek rendszere

Az identitásteremtés érdekében célunk a lakótelep felosztása lakónegyedekre és ezek felruházása a saját adottságaikhoz illeszkedő karakterrel. A közösségi kert termelés megszervezését és a megtermelt javak szétosztását épületenkénti képviselőkből összeálló területi (lakónegyedenként) tanácsok, és az egyes lakónegyedek képviselőiből összeálló lakótelepi tanács irányítja, a megtermelt felesleget a közösségi központban hetente rendezett helyi piacon értékesítik, a termeléshez lakónegyedenként közös használatú eszköztároló pavilonok, illetve a lakótelep területén kialakított központi komposztáló szükséges. Ennek főbb elemei:

• Újrahasznosító központ
• "Ehető" erdő
• Városi gazdálkodás

Az Újrahasznosító központ egyszerűen működik. Ez gyűjtőpontja a lebomló hulladéknak, régi használati tárgyaknak, mint háztartási eszközöknek, régi bútoroknak, amelyekkel szerepük elvesztése után gyakran nem megfelelően bánunk. A székek vagy javításra, újrahasznosításra kerülnek a tulajdonosuk által vagy értéknövelő változáson mennek keresztül, ami a közös rendszer javára válik. A szervezet úgy működik, mint egy cég, de alapvetően a közösség erején alapul, ami pozitív hatással van a lakók életére. Az egyszerű felépítés rugalmasságot eredményez és kevesebb energia, erőforrás befektetéssel jár. Így egy teljesen önfenntartó rendszer valósulhat meg. A komposztáló terület háztartási hulladékot gyűjt, azért hogy a városi gazdálkodás számára friss termőföldet biztosítson.

Az "Ehető" erdő a természet adta lehetőségek kihasználását jelenti, gondozást nem igénylő gyümölcsök, csonthéjasok, gyógynövények, bogyók leszedésével, amely egy fenntartható közösség javára válik a kellemes környezet biztosításán túl. A kijelölt terület meglévő erdős területen helyezkedik el, csupán egy egyszerű folyamat lezajlása szükséges. A beteg és idős fák kivágása javasolt, annak érdekében, hogy helyükre újak kerüljenek. Javaslat: körte, dió, bodza, valamint további természetgyógyászati célra hasznosítható növények. A lehetőségek szinte korlátlanok és minimális fenntartást igényelnek.

A városi gazdálkodás vagy közösségi kertészet, ahogy a neve is elárulja, alapvetően közösségi szemléletet igényel. A döntéseknek közös beleegyezésen keresztül kell megszületniük minden évben arról, hogy milyen zöldségek, gyümölcsök kerülnek termesztésre, a termőterület, ágyások hogyan fognak kinézni. A művelt terület léptéke elképzelhető a kisebb parcelláktól egészen a talajtól elemelt ágyásokig, gondolva a kerekesszékkel közlekedő lakosokra. Kis központok kialakítása tervezett, amely alkalmas a kertészethez szükséges eszközök tárolására. A növények ültetése, gondozása, locsolása, betakarítása az önkéntesek és a kertészek feladata. A közösségi elven alapuló funkciókat a kialakított lakónegyedek határaira helyezzük, annak érdekében, hogy egy kapcsolódási hálózatot alakítsunk ki, amely átszövi az egész telepet. Ez az összeköttetés erősíti a hovatartozás tudatot.

Egyedi hangulatú közterületek fejlesztése: patakpart és területet övező erdő

Ezeket a területeket szinte érintetlenül hagyjuk, mivel egy zöld folyosót képeznek a Dunával, de mint rekreációs és pihenő zóna rendelkezésre állnak. Új futó útvonalak, szabadtéri sporteszközök kialakítása, padok elhelyezése lehetséges. A patakpart egyes, az erdő felé eső részein megközelíthetővé szeretnénk tenni a vízfelületet, apró tipegőkkel. A másik oldalon egyszerű ülőhelyek kialakítása tervezett, amely éjszakai előadások megtartására alkalmas térré tud alakulni.

Lakónegyedek mentén kialakított közterületek: interakció lehetséges helyszínei

Találkozási pontot biztosítanak, amely határvonalakon helyezkedik el, összeköti a természetet és lakóterületeket. Potenciált rejt magában azzal, hogy a zöld területeket részben városi játszótérré alakítsa, az egyes körzeteket és az embereket összekapcsolja. Multifunkciós használat kialakítása a cél, amely helyszíne lehet moziesteknek, koncerteknek, olvasóesteknek vagy csak leülőfelületet ad.

Lakónegyedeken belüli közterületek: úszótelkes rendszer felülírása, játszóterek, új találkozási pontok

A telep hosszabb távú fenntarthatóságát minden bizonnyal jelentősen segíthetné az úszótelkes rendszer felszámolása, a jelenlegi köztulajdonú területek egy kisebb részének privatizációja, a földszinti lakásokhoz privát teraszok csatolása. Megvalósításuk az esetek nagy részében utak, parkolók csupán kismértékű átalakításával járna együtt. Méretük kb. 20 négyzetméter, amely elég teret biztosít különböző tevékenységek számára. A közterületektől való elválasztás érdekében a határvonalon dúsabb növényzet telepíthető.
A zöldfelületek kihasználtságának növelését tűztük ki elsődleges célul, különböző minőségű terek létrehozásával. Az egyes negyedekben az épületek közötti belső területeken intimebb rekreációs zónák, a negyedek peremein nyitott közösségi kertek létrehozása történik.

A kialakított játszóterek a biztonságosság és attraktív megjelenés követelményeit kell, hogy kielégítsék, ugyanakkor a belső területek intim hangulatát is erősítsék. Az új, hozzáadott elemek izgalmas és kihívó terepet biztosítanak különböző korosztályú gyerekek számára is. A kültéri körzeteken belül egyedi hangulatú helyek kialakítása is cél, amelyek a körzetek adottságaihoz igazodnak. Itt különböző interakciók történhetnek a lakók között, mint piknikek, születésnapi rendezvények, kerti partik vagy csak lehetőséget biztosítanak arra, hogy a szabad levegőn olvassuk el a kedvenc könyvünket. Az itt elhelyezett szabadtéri bútorok egyszerűek és organikusak, így a lakóközösség fenntarthatósági folyamatába beilleszthetők, újrahasznosított vagy a természetből egyszerűen kivett anyagokból készülnek.

Parkolási helyzet

A peremterületeken fedett parkolóházak telepítése javasolt, amely megoldást biztosít a jövőbeni lakásépítések által növekvő parkolóhely-igényre, illetve alternatívát biztosít a jelenleg az utcákon parkoló lakosoknak. Az Üllői út mentén javasolt parkolóház egyben a zajvédelem problémájára is válasz.

Utcakép

Erősített gyalogos forgalmú tengelyek kialakítása javasolt, a főút menti parkolás korlátozásával. A tervezett sétány feladata nem csupán a gyalogos kapcsolat jelenleginél előnyösebb biztosítása, hanem az is, hogy a terület belsejében olyan környezet alakuljon ki, a tervezett pavilonrendszerrel, ami a külső és belső használók számára önmagában is vonzó. A Dési Huber utca és Napfény utca, mint a lakótelep fő ütőerének fejlesztése megoldja a közösségi központ hiányát, a növekvő lakószám által megkövetelt szolgáltatásbővítést és a monoton utcakép oldását.

2. Az épületek szintjén

Az épületek külső-belső megújításának alapelvei:

• az eltérő épülettípusok jellemző karakterének erősítése
• a gazdaságosság elve: minimális beavatkozással elérhető jelentős minőségi változás generálása
• közösségépítést ösztönző terek kialakítása
• az épületek környezettel való kapcsolatának újragondolása, kifelé fordulás erősítése

A konkrét javaslatainkat egy minta sávházon és egy pontházon mutatjuk be.
A lakótelepen általános probléma az ötszintes épületek lift nélküli kialakítása. Az akadálymentesség a lakók valós igénye, azonban új lift épületen belüli elhelyezése annak kötött szerkezeti és funkcionális rendszeréből fakadóan nem megoldható.

Sávházak esetén a leggazdaságosabb megoldás az új lift épületen kívüli súlyponti elhelyezése, ennek az egyes lépcsőházakkal a homlokzat elé épített könnyűszerkezetű függőfolyosó rendszerrel való összekapcsolása. A lakások függőfolyosóról történő akadálymentes feltárásához lépcsőházanként az egyik lépcsőkar áthelyezése és egy új folyosószakasz beiktatása szükséges. Az így az épülethez kapcsolt fedett-nyitott közlekedő rendszer az épületet kifelé fordítja, egyben a közösségépítés terévé válik. A lakók igényére opcionálisan további utcafronti teraszokkal is bővíthető. Megjelenése a társasház igényeire szabható, akár árnyékoló elemekkel, növényzettel befuttatott felületekkel gazdagítható.

A lépcsőházak előterének utca felé való bővítése kiemeli a bejáratokat, erősíti a megérkezés élményét, valamint az épület és környezetének kapcsolatát. Az új bejáratok mellett, a függőfolyosó alatt fedett-nyitott biciklitárolók kialakítására van lehetőség. A kidolgozott tízszintes pontház esetében a szigorú szimmetriát a bejáratot kijelölő és egyben fedett kerékpártárolásra is lehetőséget adó előtetővel biztosítottuk. A földszinti zónában a közös tárolók helyén a lakóközösség által használható, kiadható multifunkcionális, kifelé kommunikáló közösségi terek kialakítására tettünk javaslatot. Az épületek tetőszintjén a korábban bemutatott fejlesztés-finanszírozási stratégiának megfelelően ráépítést javasolunk. Az új lakások a lakótelepen belül hiánypótló jellegűek lennének: kényelmes, nagyobb alapterületű, nagyobb szobaszámú kialakítással, kortárs térkapcsolatokkal, nagyméretű teraszokkal képviselnének egy újabb lakóminőséget.

3. A lakások szintjén

A lakásbelsők kötött funkcionális elrendezése miatt a teljes átalakítás jelentős szerkezeti beavatkozással és anyagi befektetéssel járna, ezért olyan lakásbővítési megoldásokat kerestünk, amelyek szerkezetileg egyszerűek, gazdaságosak és könnyen, a lakók mindennapi életébe való beavatkozás nélkül kivitelezhetőek, mégis jelentősen képesek a lakóminőséget javítani.
Loggiával rendelkező lakások esetében azok bővítését, loggiával nem rendelkező lakások esetében, azok kialakítását javasoljuk. A bővítések méretét úgy határoztuk meg, hogy azok többféle használati, berendezési módot megengedjenek. Fontos, hogy ezekhez az új terekhez nem tartozik konkrét, előírt funkció, ezek a lakók saját elképzelése szerint alakítható, flexibilis terek. A loggiák kialakítását meghatározott elemkészletből maguk a lakók állíthatják össze, amelyek így igény szerint a teljesen nyitott erkélytől, az átmeneti télikerten át, az egészen zárt bővítésig változhatnak. Az épület egységes képének megőrzése érdekében az anyaghasználatról és az alkalmazott alapszínről a lakók közösen kell, hogy döntést hozzanak. Ezt követően a bővítések pontos elrendezése, működése, a panelek minősége (tömör vagy transzparens), valamint a pontos színárnyalat kiválasztása a lakók saját döntése.
A földszinti lakások loggiáinak kedvezőtlen helyzetét javítandó azokhoz minden esetben privát kertrész kapcsolását javasoljuk, így kovácsolva előnyt a korábbi hátrányosabb kialakításból.

A loggiabővítések eredményeképp a lakások belülről tágasabbnak hatnak, illetve egy olyan kényelmes átmeneti térrel gazdagodnak, amely ösztönöz a kifelé nyitásra, a lakótelep fő értékének számító zöldfelületek felé. Reméljük, hogy ilyen módon sikerülhet véget vetni az üresen tátongó vagy csupán tárolóként hasznosított loggiák korszakának.