Épületek

Dinamikus világítások

2010.02.25. 06:30

Cikkinfó

Dosszié:

Épületvilágítás

További adatok

↓

A dinamikus világítások valójában régi keletűek, de korábban csak a beltéri világításoknál alkalmazták, főképp színházi előadásokon, szórakozóhelyeken, vagy a nagy bevásárló centrumokban.

A cikk a közelmúltban, a Lisys Zrt.-nél rendezett nemzetközi világítási konferencián elhangzott előadás írásos anyaga.

A dinamikus világítások valójában már régi keletűek, de korábban csak a beltéri világításoknál alkalmazták. Ott természetesnek tűnt az, amivel a színházi előadásokon, a szórakozóhelyeken, vagy a nagy bevásárló centrumokban részben funkcionális, részben reklám jelleggel találkoztunk. Igazi újdonságot a kültéri világításban jelentenek, ahol rohamosan és egyre szélesebb körben terjednek el, és lesznek fokról fokra népszerűbbek.

De mi is az a dinamikus világítás?

1/44
1.kép

Régen már az is szenzációnak számított, ha egy épületet megvilágítottak. A rendelkezésre álló világítási anyagok csak statikus fényárvilágításos díszvilágítás megépítését tették lehetővé. Természetesen ezzel a módszerrel is lehetett ragyogó berendezéseket készíteni, amelyekre még most is büszkék lehetünk, ilyen például - hogy helyi példát említsek - a budapesti Szent István Bazilika díszvilágítása is (1. kép), ahol az épület jellege, mérete miatt másféle megoldás nem is lett volna célravezető. A bazilika díszvilágítását egyébként 87 lámpatesttel készítettük el, ebből 81 Schréder gyártmányú.

2/44
2.kép

Nagy újdonságot jelentett Magyarországon a kilencvenes évek második felében egy olyan díszvilágítás megépítése, melyet részben homlokzatra szerelt lámpatestekkel készítettek el. A Duna-parton álló Gellért Szálló (2. kép) ilyen jellegű világítási megoldása lényegében kényszer miatt született meg, mivel a szállodai szobákba nem lehetett bevilágítani, így a lámpatestek csak ablakközökbe kerülhettek. A díszvilágítást nátriumlámpás és fémhalogénlámpás lámpatestek alkotják. A világítás jellege erősen eltér a bazilikánál bemutatott megoldástól, hiszen nem egységes felületeket láttat, hanem szabdalja a homlokzatokat. Ezt akkor dinamikus világításnak tekintették.

3/44
3.kép

Ma már nem feltétlenül gondoljuk annak, bár a nagy felületek helyi fényekből való felépítése mindenképpen dinamikusnak hat, még akkor is, ha egyszínű fényforrásokat tartalmaz. A 3. képen látható New York Palota díszvilágítása kizárólag helyi fényekből építkezett. Gondos műemlékvédelmi kontroll alapján határoztak meg minden lámpahelyet és az építészeti értékek bemutatása mellett művészi hatást is el kívántak érni. A vezérlést úgy készítették el, hogy szintenként tudja a világítást bekapcsolni, így mikor naplementekor a szemközti épületek árnyéka fokozatosan kúszik fel a palotán, a világítás is ennek megfelelően lépcsőzetesen világítja meg az épületet.

Hogy milyen világítási finomságokból áll a rendszer, azt a következő teleobjektíves felvétellel szemléltetem (4. kép). A kiragadott homlokzati részen vonalas jellegű fénycsöves lámpatestekkel a díszes ablakkeretek megrajzolása, szélesen sugárzó fémhalogénlámpás világítótestekkel a mellvéd egyenletes láttatása, és kis teljesítményű spot fémhalogénlámpás fényvetőkkel szobrok, domborművek kiemelése egyaránt látható.

4/44
4.kép

5/44
5.kép

Az egyszínű, helyi fényekből felépített díszvilágításokat nemcsak különböző időpontú bekapcsolásokkal igyekeztek dinamizálni, hanem fényerő-változtatással is. A Gresham Palota díszvilágításának megépítésénél feltételnek szabták, hogy minden fényforrás fényárama szabályozható legyen, ezért az összes halogénizzólámpás és normálizzólámpás lámpatesthez külön kábelt vezettek, hogy egyedileg tudják feszültségszabályozással fényáramukat a kívánt szintre beállítani. Erre azonban csak részben volt szükség, mivel a kezdeti fényvető és fényáram beállításnál egységesen minden lámpánál a 60 %-os állapotot fogadták el. A szabályozást évente egy alkalommal mégis elvégzik. A karácsonyi időszakban a homlokzatra felszerelt világító függönyök inspirálják a 100 %-os működtetést (5. kép).

6/44
6.kép

A 6. képen Gresham Palota hétköznap esti képe látható, és az is, hogy a környékén különböző stílusú díszvilágításokban gyönyörködhetünk. Felül látható a Szent István Bazilika nátriumlámpás fényárvilágításos kupolája, harangtornyai, előtte azonosíthatjuk a Gresham Palotát, a Dunán átívelő Lánchíd füzérvilágítása pedig mindenki számára közismert. Ez a girland jellegű díszvilágítás is dinamikusnak tekinthető. Mellékesen jegyzem meg, hogy a füzér világító pontjait 7 W kompakt fénycsöves Schréder gyártmányú H1 lámpatestek alkotják. A kép jobboldalán egy kék csíkos épület bukkant fel.
A Sofitel Szálló esti látványát a 7. képen közelről is bemutatom. Itt már nemcsak a tagolt világítás látható, hanem az is, hogy a díszvilágítást kék színű csíkok összképe adja. Ez egyelőre szokatlan a budapesti belvárosban. Hosszú egyeztetések, próbavilágítások eredményeként sem engedte a műemlékvédelmi felügyelet színes világítás megépítését, pedig a szálloda színváltós LED-es világítást szeretett volna. Végül önkényesen – ideiglenes jelleggel – a tulajdonos kék színű világítást építtetett. A felfelé 150 W, lefelé 70 W keskenyen sugárzó fényvetővel világító egységek lámpatesteire kék előtétüveget szereltek, amely bármikor eltávolítható. A világítás sikeres volt, néhány hónap után a műemlékesek engedélyezték a kék világítás megtartását. Akkor is szemet hunytak, amikor tavaly októberben a rákellenes hónappal szolidaritást vállalva a szálloda este rózsaszínben jelent meg (8. kép).

7/44
7.kép

8/44
8.kép

Ezen felbátorodva egyre inkább szeretnénk elérni a színek esti megjelenítését a történelmi városrészben is. Ez a törekvésünk egyelőre nem túl sikeres, de a fehér és a sárga színek együttes alkalmazását a városképpel foglalkozó hatóságok, hosszú hezitálás után végre most már megszokták, elfogadják. Erre sok példát mutathatnék, de egy romantikus velencei mór stílusú épületen, az Uránia Mozi díszvilágításával (9. kép) szemléltetem, hogy statikus díszvilágításban is dinamikát jelent a különböző színek alkalmazása.

9/44
9.kép

Igazi színes világítást Budapest belsejében még nem engedélyeznek ugyan, de tíz évvel ezelőtt egy bemutatóval felhívtuk erre a lehetőségre az érdekeltek figyelmét. A már többször emlegetett Gresham Palota gyönyörű szecessziós épülete egy londoni biztosítótársaság székházának épült 1907-ben. Később bérház lett, majd szállodává alakították át. Az átalakítás mindenre kiterjedő komplett rekonstrukciót jelentett, és az építkezés alatt természetesen üresen állt az épület. Ekkor kaptunk lehetőséget a színes világítás missziójára.

Az épülettel szemben telepített 12 db 600 W színváltós fényvetővel többféle színben tudtuk az épületet megmutatni. A 10. felvételen a konszolidáltnak tűnő és ezért könnyebben befogadható kék színben fürdik az épület. Ha jobban megfigyeljük a képet, hangsúlyeltolódásokat érzékelhetünk. Először is látható, hogy annak ellenére, hogy különböző világítási feladatokat kell egyidejűleg teljesíteni, egyenletes világítást lehet produkálni, vagyis a nagy homlokzati felületeket és a tornyokat, vagy a középrizalit felső traktusát és a tetőzetet is egyenletesen meg lehet világítani. Ehhez olyan fényvetőkre volt szükség, amelyeket gumioptikaszerűen fókuszálni lehet, így ha kell, szélesebben, ha arra van szükség, keskenyebben lehet világítani velük.

10/44
10.kép

11/44
11.kép

Az egyes fényvetők külön szabályozhatóságáról a 11. kép alapján is meggyőződhetünk, ahol már csak a kiemelésre szánt épületrészeket látjuk világosabbnak, míg vezérléssel az általános világítást adó szélesebben sugárzó fényvetőkkel sötétebb kék színtónust állítottak elő. A játékot színváltással lehet folytatni, vagyis lehetne a kék után zöld, aztán sárga, netán fehér színű is az épület. De az előbb a kék színen belüli eltérést színeltéréssel is bemutattuk.

12/44
12.kép

13/44
13.kép

A 12. képen az előbbi világoskék felületeket sárga, míg a sötétkék homlokzati részeket bordó színnel világítottuk meg. Akinek ez nem tetszik, más az ízlése, fordítva is élvezheti a látványt, hiszen a 13. képen az épület közepe sárga, míg két oldala bordó színű.

A bemutatott díszvilágítás – mint említettem - csak ideiglenes volt és két hétig működött. Utána a rendelkezésre álló fényvető garnitúrával megvilágítottuk színesben a fehér színű Erzsébet híd egy részét. Ennek akkora (idézőjelben) „sikere" lett, hogy az illetékes hatóságok írásban közölték, csak külterületen lehet a városban színes világítást építeni.

Erre rövidesen lehetőség nyílott. A budapestiek egyik sok évtizedes visszatérő témája volt az új Nemzeti Színház kérdése. A hatvanas években a metróépítkezés miatt lebontott Nemzeti Színházra először nem volt pénz, pedig még önkéntes civil adakozási akciót is indítottak, azután nem tudtak az épület méretében, építészeti kialakításában megegyezni, majd parttalan vita alakult ki a helyszín miatt. Végül egy – akkor érhetetlennek, és értelmetlennek tűnő – huszárvágással kivitték a külterületre az építkezést. Utólag kiderült, hogy ez a döntés a város fejlődése szempontjából nem volt hátrányos, mert a Duna parton felépített színházépület új építkezések kiindulópontjává vált, és lényegében azóta kitágult Budapest dunai látványa.

A 14. képen a 2001 decemberében átadott új Nemzeti Színház esti látványa szerepel. Az ekkor még magányosan álló épületet sokan kritizálták az építészeti elemek kavalkádja, a teátrális hatást a homlokzatokon megjeleníteni kívánó szándék miatti áttekinthetetlensége, kuszasága miatt. De épp ez a rendkívül gazdag tagoltság adott szinte kötelezettséget egy statikusan működő világítási egységekből álló, rendkívül dinamikus világítás kialakítására. Itt megint visszautalnék a dinamikus világítás kérdésére. Ha valaki ránéz az épületre, aligha hiszem, hogy végtelen nyugalom szállja meg. Benne van a látványban az az irritáció, ami akár mozgás nélkül is élénkké, pezsgővé változtatja képzeletben este az épületet. Egyébként három szín váltakozása figyelhető meg, a fehér és sárga színeket a felső rácsszerkezet zöldje egészíti ki.

14/44
14.kép

15/44
15.kép

Magáról a berendezésről sokáig lehetne beszélni, de most csak egy világítási finomsággal jelzem a feladat sokszínűségét. A bejárati csarnok padozatba és előtetőzetbe épített lámpatestes általános világításán kívül, a színházi élet allegorikus figuráinak spot lámpás kiemelésével hatásosan fogadja a színház látogatóit (15. kép).

Rövidesen a színház mögött építkezésbe kezdtek és egy stílusában egészen más, hatalmas épület jelent meg a szomszédban. A három intézményt is magában foglaló Művészetek Palotája, bejárati üvegcsarnokai mellett, óriási tagolatlan felületekkel rendelkezik. Ezeket a nyomasztóan nagy felületeket helyi fényekkel értelmetlen volt láttatni, viszont valahogy meg kellett eleveníteni, amelyet színes világítással oldottuk meg. A már a Gresham Palotánál megismert fényvetőkkel egy színváltós világítást készítettünk.

16/44
16.kép

17/44
17.kép

A 16. képen egymás mellett látható este a két épület. A tetőzeti részeket sárgával, a homlokzatokat kék színnel világítottuk meg. Természetesen egy előre beprogramozott műsor keretében a színek változtathatóak, ezt a 17. képen szemléltetem. Itt a tetőzeti szín ugyan továbbra is sárga, de a homlokzatokat vörössel láttatják. A variációs lehetőségek számtalanok, erre utal a 18. kép is, ahol piros, sárga, fehér és zölddel megvilágított felületek egyaránt láthatóak.

18/44
18.kép

19/44
19.kép

A nagy felületek különböző színű láttatása azonban még nem zárja le a variációs lehetőségeket. A homlokzatokon az építész tervező elgondolás szerinti elrendezésben különböző hosszúságú réseket képeztek ki, és ezekben RGB LED-es egyedi lámpatesteket helyeztek el. Így a homlokzati színváltás mellett a LED csíkok színváltása, esetleg ki-bekapcsolásos villogtatása is élénkíti a látványt, legtöbbször azonban fehéren világítanak, mivel a színes homlokzatokon így érvényesül legjobban a hatásuk. A 19. kép is egy ilyen állapotot mutat, amikor a bíbor felületeket fehér LED-es pálcikák szabdalják. A háttérben a Nemzeti Színház hátsó frontja fedezhető fel. Az épület itt látható két oldalát a korábbi képeken még nem mutattam, a felvételről viszont megállapítható, hogy a színház kevésbé frekventált oldalai is igen tagoltak.

A színváltós fényvetős dinamikus világítások még két példáját szeretném érinteni, amelyek két másik magyarországi városban találhatóak.

Az egyik a Miskolcon látható kilátós tv torony. A város fémhalogénlámpás világítást tervezett építeni. Próbavilágításokkal és néhány ottani referencia (stadionvilágítás, vár díszvilágítás) elkészítése után sikerült a város vezetőit meggyőzni arról, hogy színes világítást építtessenek. A tornyot körbevilágítottuk három pozícióból tizenkét 600 W fényvetővel. Itt szeretnék rámutatni az újszerű világítás reklám szerepére.

20/44
20.kép

A torony a belvárosból is látható és egy kicsit a várost is jelképezi. A világítás bekapcsolása után a város vezetői arra gondoltak, hogy legjobb lenne, ha fehérrel, esetleg sárgával (20. kép) világítanánk meg állandóan a tornyot, mivel akkor messziről is jól látszik. Azért, hogy ne nagyon hökkentsük meg a miskolciakat, óránként öt percig legyen színes műsor is.

Egy hét múlva telefonáltak, hogy lehet-e félóránként kapcsolni a színes programot. Természetesen lehetett. Ma állandóan megy a színváltós világítás és a polgármester úr elmondta, hogy a város vezetésének nagyobb respektet ad ez a berendezés - amit a helyiek gyorsan megkedveltek -, mint az, hogy közben az autópálya a városig ért.

Lehet, hogy ez túlzás, de azért ez a színes berendezés rámutatott arra, hogy a területnek van létjogosultsága, csak a fogadókészséget kell megteremteni. Ennek jó reklámja egy-egy újabb jól sikerült berendezés, mint például a miskolci is, amit egy teljesen zöld színű változattal (21. kép), illetve egy olyan variációval szemléltetek, amikor a torony teteje kék, alja pedig lila színű (22. kép).

21/44
21.kép

22/44
22.kép

A másik berendezés Veszprémben van, ahol egy folyó felett átvezető híd felújítása kapcsán terveztek díszvilágítást. Itt a legtöbb díszvilágítás nátriumlámpás, és ebben a történelmi hangulatú városban nem is tudtak a melegsárga színen kívül más színű berendezést elképzelni. Ezt az igényt a folyó mellett álló templom, nem sokkal korábbi, nátriumlámpás világítása is alátámasztotta.

23/44
23.kép

A 23. képen a sárga fényben ragyogó híd látható a templommal együtt, ez azonban nem nátriumlámpás világítás. A színes világítási rendszer kalibrált színe, mely a napi gyakorlatban láttatja a hidat. Ezzel a feltétellel járultak hozzá ugyanis a színes világítás építéséhez. Ugyanakkor mód van bármikor a színes világítás kapcsolására is, melyet ünnepek, fesztiválok alkalmával rendszeresen használnak.

A 24. képen egy szokatlan lila-bíbor színösszeállítással jelzem, hogy a világítás tényleg ki tudja szolgálni a mulatságok idején megfogalmazott legextrémebb igényeket is, a 25. kép viszont arra utal, hogy a világítás alkalmas a nemzeti ünnepek hátteréül díszletet adni. Itt a magyar zászló színeit láthatjuk.

24/44
24.kép

25/44
25.kép

A LED-es világítás napjaink egyik slágere, és akik tudják, mi mindenre alkalmas, sokszor sajnálják, hogy nem épülhet még tökéletesebb berendezés, ahol az adottságokat még jobban ki lehet használni.

26/44
26.kép

Ilyen hiányérzetem volt például a Danubius-kút megvilágítása kapcsán is. A kút Magyarország négy legnagyobb folyóját jelképezi és a valaha volt legnagyobb magyar építész, Ybl Miklós munkája. Korábban szóba se kerülhetett volna, hogy a kút tálcáiba kerülhessenek lámpatestek, a világítást csak kívülről, oszlopokról engedélyezték volna elkészíteni. A kút rendbetétele kapcsán - amikor alaposan feltárták a műalkotást - elfogadták javaslatunkat, hogy a medencékben helyezhessük el a lámpatesteket. Ezt csak azért sikerült elérnünk, mert rendelkezésre álltak már olyan kis teljesítményű, kis méretű, szabályozható, víz alatt biztonsággal működő világítótestek, melyeket már máshol eredményesen beépítettünk és kifogástalanul működtek. A világítás a 26. kép szerint is jól sikerült és látványos, azonban mi színváltó LED-es világítást szerettünk volna készíteni. Sajnos az többe kerül, és annyi pénz már nem volt.

27/44
27.kép

Ha Budapesten nem is, Rómában sikerült műemlék díszkutat RGB-LED-es világítással láttatnunk. A római Magyar Akadémia a város egyik legelőkelőbb 1500-as években épült palotája. A reneszánsz stílusú Falconieri palota kertjében található az a díszkút, amelynek színes világításából néhány képet mutatok. Az első felvételen a víz alatti lámpatestekkel megvilágított kút egy színben látható (27. kép), de a további képeken a megoldásnak az az érdekessége is felfedezhető, hogy a középső traktusát – amely kismedencés betét - más színben tudjuk megmutatni a kút többi részétől (28., 29., 30. kép).

28/44

29/44
29.kép

30/44
30.kép

Ennek a víz alatti világításnak a jó színvonalú megépítése annak köszönhető, hogy hosszú évek alatt sikerült egy olyan lámpatest-gyártóval együttműködést kialakítanunk, akinek a termékei biztonsággal használhatóak normál medencében és mélyebb vízben egyaránt, továbbá különleges savas gyógyvízben is.

Ezt a specialitását egy gyógyvízű medence RGB-LED-es világításával szemléltetem. Ez a fürdő Kelet-Magyarországon, Debrecenben található, és mint említettem, gyógyvíz van a medencében. A 31. képen a medence kék kerámia színéhez igazodó világítást láthatunk, de ez könnyen megváltoztatható, mint ahogy a 32. képen meg is változik, zöld színre. Ha valaki teátrálisabb élményt kíván, megteheti a vörös színű medencevilágítással, amit a 33. képen szemlélhet.

31/44
31.kép

32/44
32.kép

Ez is egy olyan világítás, ahol minden lámpatestet külön lehet szabályozni, vagyis ez a három medence három különböző színű is lehet egyszerre. Ez a 34. képen látható. A kép egyben arra is utal, hogy a zöld szín mennyivel erősebben látszik, mint a piros, hiszen a piros sokkal mélyebb szín és nehezebb vele ugyanolyan szintű világítást produkálni.

33/44
33.kép

34/44
34.kép

A LED-es világítások elterjedése most már egyre sokrétűbb és nemcsak kis berendezésekben találkozhatunk velük, hanem pl. nagyobb lélegzetű díszvilágításokban is, de jellemzőjük továbbra is az, hogy még nem nagyon lehet velük nagyobb felületeket intenzíven megvilágítani. A körülöttük levő kis felületeket, azonban jó szinten láttatják, és igen elterjedt a LED-es motívumok konstruálása, ilyenkor magukat a LED-eket látjuk.

35/44
35.kép

Az egyik legnagyobb tavalyi díszvilágítási téma Magyarországon a Szabadság-híd díszvilágításának megépítése volt, amelyben kb. 650 db, 1,6 m hosszú, 18 W-os Schréder gyártmányú Dunaled lámpatest is szerepel. A lámpatestek azért jöhettek számításba, mert a felső hosszanti T alakú ívek 30 cm kinyúlású lapjáról vissza lehetett világítani a kb. 70 cm magas vertikális sávra. Ezt a szituációt a 35. képen mutatom be, továbbá azt is, hogy a rendszer pontos beállításához a felerősítésnél egy kis mozgásteret engedtünk. Magukat a lámpatesteket - amint a képen is látható - elég szorosan egymás mellé kellett felszerelni, és ez esetben elektromos értelemben egy felfűzött hálózatról beszélhetünk.

36/44
36.kép

A 36. képen látható a Szabadság-híd esti látványa, ami önmagában akár dinamikusnak is felfogható, hiszen a hosszanti ívek mindkét oldali láttatásán kívül a rácsos tartószerkezetek belülről sziluett-világítást kaptak, a turulmadaras, címeres-koronás kapuzatokat pedig kiemelt világítás láttatja. Azonban ezt a dinamizmust a szabályozásra is érthetjük, mivel egy különleges újdonságként kidolgozott rendszerrel a LED-es lámpasorok világítási erősségét különböző mértékűre tudjuk beállítani. Miután a műemlékvédelem a 100%-os állapotot – amit a képen mutatunk – soknak tartotta, a felére csökkentettük, de azóta is hezitálnak arról, hogy milyen szintű legyen a világítás erőssége, illetve a kapuzatoktól fokozatosan csökkenjen-e a hídvégek, illetve a híd közepe felé a világítás intenzitása.

A LED-es világítások megjelentek a karácsonyinak nevezett díszítő világítási gyakorlatban is. Ízelítőül csupán három képet villantok fel, melyben a LED-es rendszerek sokszínű alkalmazását jelzem itt is. A 37. képen a budapesti sétálóutca, a Váci utca egyik szakasza látható. Az utca teljes szélességében átfeszítésen több, mint 2 km hosszan építjük meg évente ezt, vagy hasonló LED-es világítást.

A 2008-as karácsonykor alkalmunk volt Esztergom város főterét sokszínűen megvilágítani, amelyben az épületek statikus vagy dinamikus állandó díszvilágítása mellett a karácsonyi világítás is egy hónapig működött (38. kép).

37/44
37.kép

38/44
38.kép

39/44
39.kép

A 39. képen pedig a budapesti Champs Élysees, az Andrássy út Lisys által LED-es világítással ünnepi fénybe öltöztetett látványa élvezhető.

40/44
40.kép

Örömmel szoktam a 40. képet mutatni, ahol többféle dinamikus világítás is látható, amelyekhez vállalatunk tevékenysége köthető. Az előtérben a Szent Gellért tér karácsonyi LED-es fenyőfái látszanak, mögötte a Műszaki Egyetem Kémiai épületének statikus és dinamikus világítása közötti átmeneti megjelenítését figyelhetjük meg, míg hátul a Nemzeti Színház és a Művészetek Palotája dinamikus díszvilágításában gyönyörködhetünk.

A karácsonyi világítást átvitt értelemben azért is nevezhetjük dinamikusnak, mivel az utcaképet csak időnként frissíti fel, hiszen ideiglenes berendezés. Ugyanilyen ideiglenes berendezésnek tekintjük a fényfestészetet is, amely tulajdonképpen vetítés és csak egy-egy alkalommal használják.

A 41. és a 42. felvételeken a pécsi (dél-magyarországi) Zsolnay Múzeum homlokzatán két képpel is szemléltetem ezt a technikát. Itt nem volt mód díszvilágítás építésére, de alkalmanként szerettek volna szép homlokzati látványt nyújtani a múzeum újbóli megnyitása alkalmával. Azóta már – mint ismeretes – Pécs Európa kulturális fővárosa lett az idén, és ott is felhasználták ezt a technikát a rendezvények színvonalának emelése céljából. A pécsi városközpont végleges díszvilágítása most épül ki és nyáron már az fogadja a vendégeket.

41/44
41.kép

42/44
42.kép

Legújabb munkánk, amelynek az átadása a napokban fejeződött be, egy krakkói (Lengyelország) üzletközpont RGB-LED-es világítása, melyről akár külön előadást is lehetne tartani, én csupán két képpel hívnám fel a figyelmet a LED-es világítás előnyére és arra, hogy csak rendszerszemlélettel lehet ilyen méretű berendezéseket elkészíteni.

43/44

A 43. képen az üzletközpont 6 méter magas betűit mutatom a szivárvány színeiben megjelenítve. A felirat tényleges sokszínűsége jelzi, hogy a színek váltják egymást betűnként és betűn belül is. A felvételen éppen egy ilyen átmeneti állapot szerepel.

44/44
44.kép

Az, hogy mit lehet kihozni egy kéményből, a 44. képen látható. A 100 méter magas egykori gyárkémény az üzletközpont szimbólumává vált és a színes fényjáték – nem kell nagyon bizonygatnom, milyen – vonzerőt jelent a vásárlók számára.

A LED-es technika ma már olyan víziókat is előre vetít, amelyekre korábban gondolni sem tudtunk, moziszerű élményt visz ki az utcára. Erre mutatok egy olyan kis műsort, amely a flash program segítségével szimulálja a várható eredményt. Ez még nem egy létező világítás, csak most készül, egy esztergomi hotel díszvilágítása lenne és az időnként statikus állapotot, amely egy fehér színű 5 sávos világítást jelent, a színes LED-ek segítségével show-vá lehet alakítani. (videó)

Amikor az ember arról beszél, hogy minek a megalkotásában volt szerencséje részt venni, akkor mindig már egy kis türelmetlenség is van benne, hogy mi lesz az az újabb feladat, érdekes kihívás, amelyben megint tevékenykedhet, valami újdonságot hozhat létre. Nos, ebben a dinamikus világítási témában is van egy kihívás előttünk. Néhány hónapja foglalkozunk a belgrádi tv-toronnyal, ahol egy statikus díszvilágítás ugyan épült, de már a tv-torony átadása előtt felmerült az az igény, hogy szeretnének egy olyan messze földön híres látványt létrehozni, mellyel turisták tömegeit vonzzák majd. A Belgrád melletti Avala hegyen a 180 m magas tv-torony újjáépítése alkalmat adott az álmodozásra, amelynek keretében már hotel, vendéglátóhelyek, pihenőpark épül.

A torony dinamikus díszvilágítását (videók) szintén egy mozgó képsorral mutatom be. Ennek a színmozgásnak szándékunk szerint többféle célja is lenne, egyrészt a színek követhetik egymást úgy, hogy az egész torony egy színből egy másik színbe változik, és úgy is, hogy alulról a színek felfelé kúsznak és több szín lépcsőzetesen követi egymást. Külön kérése a szerb partnereknek, hogy a nemzeti színeket is egy időben statikusan lehessen megjeleníteni.

A tervezett díszvilágításban az általunk alkalmazott kétféle színes világítási rendszer együtt is szerepelne, így a torony 100 méter magas alsó részét a Művészetek Palotájánál, a miskolci kilátónál vagy a veszprémi hídnál is látott, de nagyobb teljesítményű motoros színváltós fényvetők világítanák meg, míg a szerelő, vendéglátó és kilátótereket felül LED-es RGB-s lámpatestek derítenék. Ezeknek az összehangolása, együttműködése komoly vezérlést igényel majd.

A hamarosan várható próbavilágítás során szeretnénk egy villogó rendszert is megjeleníteni, amelynek a mostani bemutatására is sor kerül egy kollégánk által. A villogó világításnak az Eiffel-torony nem régen átadott villogó világítása toborzott rengeteg hívet. Az Avala toronynak is különleges látványossága lehetne, ezért ide is javasoltuk. Hozzáteszem, hogy tudomásunk szerint a párizsi villogás ki-bekapcsoláson alapul, míg az általunk javasolt villogó rendszer vezérelt, ritmusában változtatható és mód van a villogó lámpatestek burájával a színváltoztatásra is.

Végezetül egy rövid esti programot ajánlok, melynek keretében mindenki személyesen meggyőződhet a színes dinamikus világítás hatásosságáról a már sokat emlegetett Művészetek Palotájánál.

Deme László
Lisys Fényrendszer Zrt.

Megoldandó világítástechnikai feladata van? Válaszolunk.