Eger, Bárány Uszoda felújítása – Főczény László és munkatársai

Bemutatjuk az egri Bárány Uszoda felújítására kiírt tervpályázatra Főczény László és munkatársai által benyújtott művet. Céljuk az volt, hogy egyfajta párbeszédbe, kölcsönhatásba lépjenek a szomszédos organikus építménnyel, a múlt századi zárványokkal és a jelentős sportuszodai múlttal, s emellett a beavatkozás regeneráló, frissítő hatással legyen a környezetre, megteremtve a városi kontextus újraformálásának esélyét.

Bevezető:

A dr. Bárány István Sportuszoda Eger nagy múltú nyitott fürdője, mely a fürdőterület szívében található. Az uszoda jelenleg is működik, annak ellenére, hogy az 1925-ben átadott létesítmény épületállományának száma a bontást követően jelentősen redukálódott. Az uszoda legfőbb értéke a forrásokra telepített medence.

 

 

Meglévő állapot leírása:

A pályázati kiírás mellékletét képező műszaki tervanyagok, felmérési tervek, fotók, helyszín, szakvélemények áttanulmányozása után megállapítható, hogy a városi kontextus, mely az uszoda születésekor volt jellemző, jelentősen módosult az eltelt több mint 80 év során. A helyszínt elemezve megállapítható, hogy az évek során történt útnyomvonal módosítások, új épületek létesítése jelentősen megváltoztatta a Bárány uszoda környezetét (megcsonkított Csákány utca, Frank Tivadar utca régi-új vonalvezetése, Bitskey Aladár uszoda megépítése). Időközben a Bárány-uszoda műszaki állapota jelentősen romlott.

Üzemelési, használati oldalról vizsgálva egyértelmű igény, hogy a két uszoda szervesen összetartozzon, összefonódjon. Ennek jegyében született a tervezési program kiírása.

1. A Bárány uszoda öltözőépületének elbontása megtörtént.
2. A jelenlegi medence korszerűsítendő, bővítendő.
3. A Válent-lakás eredeti állapotához képest jelentős átalakításokon esett át, a statikai szakvélemény szerint felújításra nem javasolt.
4. A vasbeton lelátó (1960) elbontandó.

A fenti felsorolásból látható, hogy az építési terület leginkább „szanált" területként értelmezhető, mely területen a szabályozási terv paramétereivel, egy adott funkciójú épület létrehozása a feladat, adott tervezési programmal.

Úgy tervezni egy telekre, hogy körülötte egy jelentős organikus építmény, valamint múlt századi zárványok, jelentős sportuszodai múlt van, izgalmas szellemi gyakorlat, és kezdettől fogva egyfajta párbeszédre, kölcsönhatásra kényszerít, hogy a beavatkozás regeneráló, frissítő hatással legyen a környezetre és hogy esély teremtődjön a városi kontextus újraformálására. Egy középület komplex alkotás, funkcionalitása mellett nem utolsó sorban jelkép is. Saját korának tanújaként az utókor számára is tartogat mondanivalót.

 

 

Tervezett beépítés ismertetése:

Az előzőekben vázolt szempontok, adottságok, körülmények figyelembe vételével több alternatívában vizsgáltuk a Bárány uszoda telkének működőképes beépítési lehetőségeit. Az alternatívák sorra azt a végeredményt prognosztizálta, hogy a feszes tervezési program kompakt, nagyméretű épülettömeget fog eredményezni, melyet aztán különböző technikai, szerkezeti anyagokkal hatásában ugyan lehet tompítani, de ezen elemektől a ház nem lesz konzekvens.

1. lényeges elem a medence helye, melyet a források végett eredeti helyén hagytunk.
2. elsősorban az alapvető funkció (uszoda, sport) jelen kor igényeinek megfelelő kialakításra törekedtünk,
3. lehetőségekhez képest a szabadtéri uszodatér bővítését, annak átláthatóságát, a feltörő forrásvíz és a benne zajló tevékenység kiszolgálását, bemutatását kezeltük fő prioritásnak.

A déli oldalon térfalat képeztünk, a vízmedencéből random jelleggel kiemelkedő, cölöpszerű pillérek kötegei jelölik ki a határt. A látogatók, közönség részére itt egy olyan teret, találkozóhelyet kívántunk létrehozni, mely nem csak egy középület főbejárata, hanem jelként, közösségi térként vízelemekkel (medence, párásító, gejzírszerű szökőkút) különös hangulatot teremt.

A keleti és nyugati hossztengelyre fűzve főlépcsőt alakítottunk ki, mely a létesítmény főbejárata, valamint a lelátók feltöltő helye is. A szintkülönbségekből adódóan a medencetér leválasztott. A lelátó használata időben nem korlátozott, nyitott a főlépcső irányába, az érdeklődők akár az edzéseket is nyomon követhetik. Ezen a szinten a „cölöperdő" mögött üvegkubus rejtőzik, mely a főlépcsők érkezésénél közvetlen kapcsolatot biztosít az előcsarnokba, ami fogadópont, eligazító hely, kisebb kiállítás lebonyolítására alkalmas, másrészt innen indul a főlépcső és a lift a magasban elhelyezett kubus belsejébe.

 

 

A telek északi oldalhatárán helyeztük el a program szerinti kiszolgáló helyiségeket (öltözők, vizesblokk stb.) A nyugati oldalon ezen épület véghomlokzatán helyezkedik el az uszoda sportolói főbejárata. A medencetéren keresztül jutnak az edzőtermekbe, az átláthatóságot edzett üvegfalak képezik. Az épület előtti járdán közlekedők kívülről is érzékelhetik, láthatják a  sporttermekben végzett mozgást, munkát. Az öltözőépület első emeletén az irodák, orvosi szobák sorakoznak, a medencetér felőli homlokzatot strukturált, teljesen transzparens üvegfátyol keretezi, ezen keresztül a sporttérben zajló események figyelemmel kísérhetőek.

A medencetér keleti és nyugati „kerítése", lehatárolása a talpgerenda és a lelátókorlát szintjének magasságában átfuttatott gerenda közé feszített pászmákra szerelt edzett üveg burkolattal történik. Lezár, de láttat, ezáltal is növeli a szabadtéri uszoda terét. Korszerű technológiával az üvegfal hordozó rétegként szolgálhat a Bárány uszoda történetét bemutató szövegmezők elhelyezésére. A hely, a víz, az árnyék, visszatükröződés különös hangulatot teremthet.

 

 

A terv lelke az észak-déli hossztengelyre szervezett, tűzfalas öltözőépület és a déli homlokzaton elhelyezett vízmedencéből ágaskodó, cölöpszerű kötegre helyezett hídépület. A hasáb 7,00 m magasan átível az uszoda felett, a medence és hasáb ortogonális vetületi kontúrjában kimetszett.

Építészeti eszközök, célok:

• A Bárány uszoda történetét elmesélő szövegrészletek az üvegkerítésen
• Felnagyított archív fotók a szerelt kéregbeton burkolatba gravírozva.
• Utalás a vízre: gejzírszerű szökőkutak, párásítók, vízmedence megjelenése

• A kialakítandó sétálóutcán egy kanálisrendszert képzeltünk el, mely hűsölésre, vízzel való érintkezésre lehetőséget ad, valamint a régi öltözőépület, illetve a Válent-lakás helyét is jelzi egyben (A gépészeti térben, az elfolyatást megelőzően a medence vizét hőszivattyún keresztül energetikailag „megcsapoljuk", majd az említett kanálison keresztül a déli díszmedencébe folyatjuk, innen kerül a jelenleg is működő elfolyató csatornába, majd a patakba.)
• Heterogén városszövetben, illetve az organikus Makovecz-épület mellett egy homogén, semleges, plasztikus forma megteremtése
• Medencetér növelése, transzparencia, a belső világ kinyitása a külvilág számára
• Az érdeklődők akadály nélkül a lelátókra juthatnak az épületen belüli kényszerútvonalat mellőzve: nyitott uszoda érzetének növelése
• Plasztikus, homogén világ, egyben jelépület megteremtése

Hídépület:

A hídépület gondolata a korábban megfogalmazott épület területigényének kiváltására, valamint az uszodatér térbeni növelésére adott válasz.

Érvek a hídépület mellett:

Az adottságokhoz képest a sporttér szabad felületének maximalizálása, a funkciók területigényeinek kielégítése, szellős medencetér biztosítása, a múzeumi látogatói közönség folyamatos vizuális kapcsolatban van az uszodai élettel. A múzeum a komplexum szerves része.

1. A hídépület a lelátók részbeni lefedését is biztosítja.
2. A homogén, letisztult, medencére szerkesztett alaprajzok és a kialakult tömeg visszafogott semlegességgel illeszkedik amorf környezetébe, ugyanakkor a fürdőkomplexum emblematikus épületét adja.
3. Jelépületté válik a komplexum egésze
4. A medencetér megvilágítására szolgálhat a hídépület alsó födémmezője
5. Gondosan megtervezett LED-világítással (akár színkeverős) a híd és az előcsarnok tömege plasztikussá szelídül.

Ezen lebegtetett térben különböző minőségű terek érzelmes sorbafűzése történik. A hídépület kontúrján, az északi oldalát kivéve, klímahomlokzatként működő kerengő kerül kialakításra, illetve a környék panorámájában lehet gyönyörködni, tájékozódni. Ezen tér épületenergetikai szempontból naptérként kerül felhasználásra. E burkon belül a főlépcső és lift a felső előcsarnokba érkezik. Az előcsarnok északi végében az „elforduló fal" résre nyitásával csábít a múzeumi térbe. A kiállítótér többfunkciós, a jelölt helyeken mobil válaszfalakkal nyitható, zárható. Így állandó kiállítás mellett konferenciateremként, rendezvény teremként is működhet.

 

 

Az északi végfalnál az öltözőépülettel való közvetlen vertikális kapcsolat lehetőséget adott egy szorosan a sporthoz kötődő rendezvények, tárgyalások, vetítések lebonyolítására alkalmas terem kialakítására. A múzeumlátogatók a medence feletti térben az átriumhoz hasonló, teljes üvegfallal zárt tér mellett történő elhaladáskor közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a sportolókkal, illetve a kiállítás, tárlat archivált anyagai szinte élőben kommunikálnak. Múlt és jelen találkozása…

---

Eger, Bárány uszoda felújítása 2011 Tervpályázat
vezető tervező: Főczény László
tervezés éve: 2011
bruttó szintterület: 3037 m²
generáltervező: F+L Kft.
építész munkatársak: Kovács Ádám, Nagy Tamás