Egyelőre elmarad az egykori BÁV-székház felújítása és átalakítása

A IX. kerületi műemlék épület a Károli Gáspár Református Egyetem campusa lett volna a tervek szerint, ám a vonatkozó közbeszerzési eljárást eredménytelennek nyilvánították a pénzügyi fedezet hiánya miatt.

Korábban, még tavasszal mi is beszámoltunk arról, hogy közbeszerzést írt ki a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. az egykori BÁV-székház felújításának és átalakításának tervezésére. Ennek előzményeként februárban írtuk meg, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem campusa bővül, mégpedig a ferencvárosi Kinizsi és Lónyay utca sarkán álló egykori központi zálogház műemlék épületével, amely egy 2017-es kormányhatározattal került az egyetemet fenntartó református egyház tulajdonába.

A beruházást kiemeltté is tették, ám hogy pontosan miként képzelték el a "funkcióbővítő felújítást és átalakítást", amely célja szerint elősegítette volna az egyetem oktatási feladatainak ellátását, azt jó darabig nem lehetett tudni, hiába érdeklődtünk erről az egyetemnél is. Az uniós közbeszerzési értesítőben áprilisban megjelent tervezési tervezési felhívás szerint a fő szempont az lett volna, hogy csökkenjen az egyetem jelenlegi széttagoltsága, és hogy az egyetemi karok egy része egy olyan épületben kapjon helyet, ami korszerű oktatási lehetőséget biztosít az egyetem hallgatói részére. Az épületben egyébként az Állam- és Jogtudományi Kar, a Pszichológiai Intézet, valamint a Rektori Hivatal elhelyezését biztosították volna. 

Az akkori kiírás szerint az épületet a Miniszterelnökséget vezető miniszter nyilvánította műemlékké egy 2017-es rendeletben. A védetté nyilvánítás célja "az 1901-1903 között Révész Sámuel és Kollár József tervei alapján, historizáló stílusban épített saroképület (Magyar Királyi Központi Zálogház) építészeti, belsőépítészeti, iparművészeti és történeti értékeinek megőrzése" volt, a rendelet műemléki környezetet nem jelölt ki.

Az eljárást azonban a minap eredménytelennek minősítették azzal az indokkal, miszerint az ajánlatkérő "az ajánlattételi határidő leteltét követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés teljesítésére képtelenné vált".

Erről részletesebben is írnak az aktuális közbeszerzési értesítőben: "az Építési és Beruházási Miniszter 2022. június 29. napján értesítette Ajánlatkérőt, hogy az állami építési beruházások felülvizsgálata érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2175/2022. számú Kormányhatározat alapján, a Magyarország szomszédságában zajló háború idején a rezsicsökkentés megvédése és a honvédelmi célok teljesítése érdekében szükséges költségvetési intézkedésekről szóló 1281/2022. (VI.4.) Korm. határozat 2. pontjának végrehajtásának érdekében az állami beruházások esetében további forrásbiztosításra nem kerülhet sor. A Korm. határozat alapján azon projektek esetében, ahol a szerződés hatályba lépésére még nem került sor, pénzügyi fedezet biztosítására a felülvizsgálat megtörténtéig nem kerül sor, melyre tekintettel a tulajdonosi döntés alapján - ahol a bírálat felfüggesztésére nincs lehetőség - az eljárás eredménytelenné nyilvánítása szükséges."

Mint hozzáteszik, a döntés az ajánlattételi határidő lejártát követően következett be, és az ajánlatkérő ellenőrzési körén kívül eső, előre nem látható körülménynek minősül, ami miatt a szerződés teljesítése nem lenne lehetséges, ez az oka az eredménytelenné nyilvánításnak. A fentiek alapján a rendelkezésre álló fedezet, azaz nettó másfélmilliárd forint teljes mértékben elvonásra került.