építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

EMLÉK és MŰ - múltidézés a Műcsarnokban

A mai naptól, egészen 2018. január 14-ig látogatható a Toldi Fotógaléria történetetét bemutató tárlat a Műcsarnokban. A '70-es, '80-as években rövid életű, de annál jelentősebb művészeti találkozóhely kiállítási lehetőséget nyújtott azoknak a művészeknek, akik nemcsak a rendszerrel, hanem a művészeti világ fősodrával szemben is egyéni, kritikai hangnemben fogalmazták meg munkáikat. A kiállítás kurátora Kincses Károly.

A Toldi Budapest belvárosának egyik kultikus jelentőségű mozija, ahol a '70-es évek közepétől a korabeli hivatalos kultúrpolitika által nem mindig támogatott, jó esetben tűrt, ám néha tiltott események zajlottak: filmvetítések, viták, beszélgetések, filmklubok. Ennek a művészmozinak a vasfüggönyön így-úgy átjutó filmek, hírek, kiadványok, zenék révén kialakult egy törzsközönsége, ez adta a mozi alagsorában megnyíló galéria rendszeres látogatóit, sőt részben az alkotóit is.

Az első Toldi Galéria 1975 áprilisában nyílt, és betiltásáig, 1976 októberéig üzemelt. A kor ama képző- és fotóművészeinek jelentett nem túl nagy, mégis fontos bemutatkozási helyet, akik egyáltalán nem, vagy csak nehézségek árán jutottak kiállítási lehetőséghez. Harmincnégy alkotó állított itt ki, kezdetben havonta, majd háromnaponta követték egymást a megnyitók. A galéria második korszaka – már Toldi Fotógaléria néven – 1981-ben kezdődött, és még ugyanennek az évnek a végén, egy betiltott kiállítással egyszer s mindenkorra véget is ért. Keletkezésének és működésének minden részletében rendhagyó volt, sőt egy-két szempont szerint akár törvénytelen is.

Reha György szervezésében, Tímár Péter művészeti vezetésével és közreműködésével, Jerger Kriszta kiállításrendezői tevékenységével 8 (+ 1) olyan kiállítást rendeztek itt, melyek már a saját korukban sem elégedtek meg az elfogadott tendenciák ismételgetésével, hanem progresszív utat jelöltek ki az akkori kortárs fotográfiában. Szerencsés János, Tamási Péter, Kardos Sándor és Lugosi Lugo László Horus Archívuma, Szalai Tibor és Vincze László, Lovas Ilona és Nagy Tamás, Lennert Géza, Agnes Rodier, Birkás Ákos és (plusz egyként) Hajas Tibor betiltott, s a galéria végét is jelentő munkái – e kiállítássorozat stílusban és témában egyaránt heterogén anyagának közös vonása volt a szabadság. Nem csupán politikai értelemben, hanem a művészeti konvenciók tekintetében is.

A műcsarnokbeli kiállítás a Toldi Fotógalériának kíván EMLÉK-MŰvet állítani. A Fotógaléria 1981-es, még egyetlen évig sem tartó története a magyar művészet, a magyar fotótörténet megörökítésre, megőrzésre méltó szegmense. Fontos adalék annak megértéséhez is, hogy a közelmúlt kortárs fotóművészetét milyen helyszínek és csoportosulások alakították. A kiállításon az egykor kiállított eredeti művek egy része lesz látható, illetve dokumentumokkal, interjúkkal, helyszíni felvételekkel idézik meg a helyszínt és a kort.

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »