Épületek/Középület

Emlékezz az élőkre - az Újjászületés kápolnája Devecserben

2014.08.07. 13:13

Projektinfó

Szerzők:
Sulyok Miklós

Építészek, alkotók:
Turi Attila, Makovecz Imre [1935-2011]

Földrajzi hely:
Devecser, Magyarország

Vélemények:
1

Az Újjászületés kápolnája, Devecser

Tervezés éve:
2011

Építés éve:
2012

Stáblista

kerámia falkép: Kun Éva
beton padlóburkoló lap és falfestés: Makovecz Anna
szárny-toronydísz és a kupola felülvilágítójának üvegmunkája : Csertő Lajos
kivitelező: Veszprémber Zrt. és BME Szerves tábor
megrendelő: Bakonyerdő Zrt (a Magyar Fejlesztési Bank, a 22 magyar erdőgazdaság támogatásával)

A 2010-es vörösiszap-katasztrófa lúgos áradata a Gondviselés jóvoltából fényes nappal zúdult a két falura, nem éjszaka, amikor az alvó emberek képtelenek lettek volna védekezni. Így is tíz halott, százötven sebesült, harmincnyolcmilliárdos kár maradt utána és sok-sok élet munkája, házak, gazdaságok, állatok váltak a MAL Zrt. tározójából kiömlő ipari hulladékanyag martalékává. Sulyok Miklós írása. 

A hihetetlen gyorsasággal, egy év alatt és szellemi-anyagi értelemben egyaránt igen jó minőségben felépült új településrészen áll Devecserben az Újjászületés kápolnája

„Hát a templom hol épül, fiacskám?" - kérdezte Makovecz Imre Turi Attilától, amikor az újjáépítés vezető építésze 2011 nagypéntekjén körbevezette mesterét a még épülő telepen. Turi Attila így ír erről: „Mi állunk ott a hirtelen beállt csendben, zavartan, mert nem tudunk mit mondani. Csak nevetséges, ostoba, intelligens válaszok jutnak eszünkbe: tudod Imre, a Kormányhatározatban ez nincs benne, a kivitelező erre nem szerződött, meg hát az árgus szemekkel a kötekedést keresők, meg a jogi keretek. Érezzük ezek ostobaságát, képtelenségét és a hiányt melyre Ő rámutat, s látjuk a széles kapun keresztül, melyet kinyit, a valóságot, így csak egyet válaszolhatunk: rajzold meg mi felépítjük ! Valóban, ez hiányzik a teljességhez, a középpont, mely más dimenziót nyit."1 Így ez az apró, harminc négyzetméteres kápolna lett Makovecz utolsó terve, amelyet a szerencsétlenség második évfordulóján, 2013. október 4-én adtak át a keresztény felekezetek papjainak jelenlétében.

Az Újjászületés ökumenikus kápolnája Makovecz egyik sajátos templomtípusának megtestesítője. A tér-elrendezés centrális, mint Makovecz legtöbb templomában: a neoplatonikus-holisztikus felfogású világegész, a minden egy, a középponttal rendelkező világ megjelenítője. Ezt a centrális teret természetesen kupola fedi, melyen opeion található, kúpos felülvilágító-építménnyel, egyedüli fényforrásként. Rajta keresztül a teremtmény a földből az égre lát, ahová vágyik. Fontos mozzanat, hogy a templomteret tartalmazó épülettömeg köré, földvisszatöltéssel „domb" épült, így a külsőben a kupola a földből emelkedik ki, ami alapvető drámaiságot kölcsönöz az épületnek. Az épület antracit-fekete természetes palafedése nemességet, keménységet és azt az archaikus ünnepélyességet adja meg, amely Makovecz majd minden épületének sajátja.

A templomnak egyetlen tornya van, amely itt összeépült a centrális templom- épülettel, míg például a paksi Szent Lélek-templom tornya nem kapcsolódik a hosszházas (ha lehet arra a rendkívül összetett térre ilyet mondani) templomhajó épülettömegéhez. Devecserben a kisebb lépték indokolja, hogy a torony egybeforrjon a kupola-tömeggel, csakúgy, mint szintén igen kicsiny petőhenyei templom esetében. A tornyon megjelenő szárny-pár Makovecz állandó motívuma, antropozófiai értelemben az anyagi fölött tételezett szellem-világ, valamint az angyal szimbóluma. Ugyanakkor azonban az elevenség, Makovecz építészetének és gondolkodásának egyik központi kategóriája szorosan kapcsolódik magának az Újjászületés kápolnájának lényegéhez, vagyis a természetnek az ipari katasztrófa után újraéledéséhez.2

Makovecz eredeti rajzán még kereszt áll a torony csúcsán, ami az ökumenizmus jegyében általános szobrászi jellé változott: égre mutató, fényes, arany tű vezeti a szemet és a lelket az égi szférába. A szobrászian arányos épület különlegessége, hogy tulajdonképpen emlékmű-léptékű építményről van szó, ami épületként igen kis méretet jelent. Ne feledjük, kisvárosban vagyunk, annak is falusias, új telepén, ahol a település viszonylatában nagy nyílt teret (Makovecz park) a magyar falu házléptékében épült porták szegélyezik.
A kicsiny torony aljában kialakított előtérben padok, innen lépünk boglyaíves kapun keresztül a kápolnatérbe, amely barlangként fogad magába. A barlang, az anyaméh-szimbolika a védelmet jeleníti meg, nem művészeti értelemben reprezentálja, hanem építészetként, valóságként is megteremti: esős szélben, vagy tűző nap alatt be lehet húzódni. A félhomályban apró oltár, a bejárattal szemközti falon embermagasságnál magasabb kerámia dombormű, előbbi Turi Attila, utóbbi Kun Éva munkája. Ez a képzőművészet nyelvén fejezi ki a kápolna-emlékmű jelentését: a természet újjászületésének dicséretét. A keresztény szimbolika szerinti ábrázoláson fent a szentlélek galamb képében ereszkedi a tájba, két oldalt burjánzó fák, a dombormű függőleges középsávjában, alul, a Bárány, Krisztus, áll kék ég előtt, s a vörös földön mozgó, gyanúsan emberfejű kígyóra tapos, a két alsó sarokban virágok. A relief stilizált, idealizált, meseszerű atmoszférája kiegyensúlyozott kompozícióban jelenik meg.

A természet alapvető jelentőségét fejezi ki az egészen gyönyörű padlóburkolat: betonlapjai hatalmas lapulevelek finom plasztikájú lenyomatai. A Makovecz Anna tervei szerint, láthatóan kézműves technikával készült lapok mint megannyi egyedi kis dombormű terítenek növényszőnyeget lábaink alá. A kápolna emlékeztet: a természetben, teremtett világban élünk, amelyet nem mi teremtettünk, s amely a Teremtő rendelésére a vörösiszap-katasztrófa után is megújul.


1:  hg.hu cikk, letöltés: 2014. május 21.

2: Az „elevenség"-ről, mint Makovecz fontos fogalmáról ld. Keserü Katalin, Álarc nélküli bál, Makovecz Imre emlékére, halálának évfordulóján, Korunk (Kolozsvár), 2012. szeptember, 29-45.

Az írás megjelent a Régi-Új Magyar Építőművészet 2014/5-ös számában. 

 

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2014.08.08.
05:56

Többedszer járva a telepen, ismételten le a kalappal Turi Attiláék előtt. Mert amit alkottak, egyedülálló, miközben Magyarország - és szorosabban véve, a környék - falvai siralmas képet nyújtanak: településrendezésnek nyoma nincs, stílusegység vagy akár csak illeszkedési kísérlet hírmondónak sem fordul elő, az udvarok százfélék, a kerítések még egy-egy portán sem egységesek. Szegényház az egész vidék, és ezt az ízlésvilágra értem, nem (csak...) az épületekről lerívó anyagi viszonyokra.

Tudom, hogy ez a százegynéhány ház soha nem épülhetett volna fel a katasztrófa jelentette borzasztó apropó nélkül. De felépült. Javaslom, ha nem is elsősorban az építészeknek, hiszen a közelmúlt várostervezési ügyei világossá tették, hogy az építészek a települések összképének megalkotása szempontjából jószerével reménytelen társaság: ezért a városépítészeknek javaslom, menjenek el Devecserre. Mintaszerű, ahogy ott a házak megjelenésének egységességét biztosították. Miközben egyénítve van mindegyik, külön fenség, titok, idegenség mindahány. És rend van, akárcsak Ausztriában, Dél-Németországban vagy Hollandiában. Az osztrák és holland falvak ill. kisvárosok megtekintését külön javaslom: ott amúgy az egységesség önkormányzatok által előírt feltételrendszerét is tanulmányozni kellene. Mert az az ezerféleképpen cifra nyomorúság, ami a magyar vidéken, a lassú megtollasodás, majd a tíz éve tartó visszaszegényedés által kihangsúlyozva tapasztalható, az tarthatatlan.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk