
Épületegyüttes terve az Újpesti-öböl és a Duna Plaza közötti területre
A pályamű szerzői Turányi Gábor DLA és munkatársai (T2. a Építésziroda Kft.)
A Transelektro Csoport tulajdonában álló Budapest, XIII. kerületben, az Újpesti - öböl és a Duna Plaza közötti területen fekvő ingatlanokon megvalósítandó épületegyüttes kialakítására kiírt, meghívásos ötletpályázat.
A pályamű szerzői
építész tervező:
T2.a Építésziroda Kft.
vezető tervező:
Turányi Gábor DLA
építész munkatársak:
Baktay Zsombor
Márk Péter
Pinczés Éva
Skultéti Levente
Stein Zoltán
Turányi Bence
Vértesi Viktor
szakági tervezők:
statika: CAEC Kft. dr.Almási József
épületgépészet: Temesvári Tervező Kft. Temesvári László
épületvillamosság: Kelevill Kft. Kelemen Ferenc
A pályamű értékelése - részlet a Zárójelentésből
2.SZÁMÚ PÁLYAMŰ
Saját világot hoz létre, bevallottan hátat fordít a város hagyományos eszközökkel való folytatásának. Átvezeti a szemlélőt egy karakteresen más, külön világba, a kristályok világába, melyek laposabb vagy meredekebb metszésű lapjaikkal kifordítják a hagyományos, vízszintes - függőleges geometria világából az ide vetődőt.
A szokatlan testek, képződmények között megjelennek a megszokott városi térelemek, az utca, a tér, a sétány. Az a legnagyobb erénye ennek a tervnek, hogy létrehoz egy egységes beépítési szövetet, még ha ezt a maga sajátos eszköztárával teszi is, de megteszi. És ebben az utópisztikus világban felismerhetők a vágyott, több évszázados térformák, járó felületek, városi terek.
A területnek ez az átjárhatósága, bejárhatósága magassági értelemben is létrejön, az ellapuló kristályokra felvezetnek a gyalogutak, új dimenziót, nézőpontot kínálva a városlakónak, egy új világ új terét.
Ez a térbeli mozgás feledteti a tömegeknek a programhoz való megfelelési igyekezetét, kissé mechanikus sorolását, a vízparttal való viszonyával, közelségével szembeni érzéketlenségét. A tömegek szinte egyforma sejtként részei az egésznek, nem reagálva a vízpart hatására, katonásan sorakoznak egymás mellett, mögött. Ugyanakkor kemény kristályosságuk szép kontrasztja a vízparti természetes közegnek.
Komoly dilemmát okoz, hogy az épületek ily módon való viselkedése, „mozgása" milyen hatással van az emberre.
A külső formák deformálódott alaprajzú lakásokat eredményeznek. A különböző funkciók épületszintenkénti változatossága (lakás, iroda, sport, stb.) üzemeltetési, értékesítési gondokat okozhat.
A beépítés a műemlék csarnokot a víz irányából takarja, nem biztosít számára kedvező arányú teret.
A Meder utca északi oldalára tervezett beépítés, mely a parti sétány felől nyitott teret, sportpályákat javasol elhelyezni, elhibázott gondolatnak tűnik. Egyébként a Cserhalom utca mellé telepített közintézmény-funkció és az öböllel közel párhuzamosan elhelyezett lakófunkció logikus megoldás. Az épülettömegek hossza arányos. Az alaprajzi rendszer és homlokzati kialakítás nincs harmonikus egységben.
A beépítés a parti sétány számára keskeny területsávot hagy szabadon. A sétány fölé tornyosuló épülettömegek nyomasztóak.
A terv oldani próbálja a szabályozott tömbök merev rendjét, és azokat tovább tagolja. Ez a tagolás azonban monoton, a térméretek nem eléggé differenciáltak (elsősorban az emeleti szintek között), a hangsúlyos terek hiányoznak.
A 18-19.sz. tömbben 54.700 m2, a 27-28-30 sz. tömbben 120.000 m2 bruttó szintterületet ad.
Ez a terv egy egységes rendszert és világot kíván megteremteni egységes építészeti eszközrendszerrel, magas építészeti minőségben - kérdéses, hogy az egész területből az egy tulajdonviszony alapján meghatározott területrész ilyen sajátos, belső világot is megteremtő egysége nem zárványként különülne-e el a környező városrésztől.
Részletek a Műleírásból
A HELYSZÍN
A helyszín sokféle rétegből rakódik össze.
AZ IDŐ RÉTEGEI
A régmúlt mementója, a megmaradt fa csarnoképület. A múlt század elején épült, valószínűleg éveken át. Idézetként, magányosan áll, és várja méltó beillesztését a mai elképzelések közé.
A legfrissebb kor pillanatfelvételei azok az új házak, melyek az legutóbbi években, órákban, percekben épültek, épülnek.
Újabb időmetszet látható ott szemben, a Népszigeten. Nem épült sem gyorsan, sem lassan: alakult.
A TÉR ÉS AZ IDŐ RÉTEGZŐDÉSEI
(A Duna és a Város határán)
Helyszínünk: límesz. Határsáv. Átmeneti rész.
Észak és dél között is átmeneti hely, de keleti és nyugati irányban még inkább az.
Keletre a Város, nyugatra a Duna. A város inkább a hátát fordítja, a Duna azonban befogadóan öleli magához a partot.
Különleges és egyedi ez a partszakasz. Bár sokféle Dunaparti városhelyzetet találunk Budapesten. Mindegyik más, de ez még erősebben más.
A KONCEPCIÓ
Azt kerestük, hogyan lehet építészeti eszközökkel reagálni erre az összetett idő- és térbeli helyzetre.
Az idő kérdésére úgy válaszoltunk, hogy összegző és önálló térbeli rendszert építettünk. Önálló egyéniséggel rendelkező felépítményeket találtunk ki. Hisszük, hogy ezek az egyéniségek -szűkebb és tágabb- környezetük mai esszenciái.
Ezért simulnak szervesen a Város, a Dunapart és az Új városrész hármasának szövetébe.
Saját maga is szövet. Önállóan létezik és lélegzik, de ezer szállal kapcsolódik az őt befogadó hatalmas organizmushoz.
A VÍZIÓ
Elképzelésünk inkább természeti képződmény hatását kelti, kevésbé megszokott épületét. A különleges helyre különleges épület való. Ezen a helyen nem folytatható a város a maga megszokott eszközeivel, hiba lenne a kiírásaban megfogalmazott funkciónális és területfelhasználási igényeket sok évtizeddel korábban kialakult struktúrák folytatásába erőltetni. Nem feledkezhetünk meg azonban azokról a hagyományos városi alkotóelemekről sem, amelyek ma is jól használhatóak egy szokatlan helyzetben is. (Utca, tér, promenád) Ezek az elemek adják a város legfontosabb érzéseit, a folyamatosság és az identitás érzését.
A MEGOLDÁS
A tervezési program
Az előbb vázolt vízió a megbízói igények építészeti megfogalmazása. Nem önálló életet élő intellektuális kísérlet, hanem olyan rendszer, eszköztár felépítése, ahol az építészeti mű nem ellentmond, hanem együttműködik a funkcionális igények rugalmas szolgálatával. A földből kinövő, a talajhoz simuló, a parton elfekvő testből kinövő tornyokat képzeltünk el. A földszinti testek statikusak és befogadóak. A tornyok dinamikusak és elszakadóak.
A tornyok
Maximálisan teljesítik azt az elsőrendű elvárást, hogy prioritást élvez a dunai panoráma. A tömegek és szerkezetek formálásakor célunk a kedvező adottságú területek arányának maximalizálása volt. A szükségszerűen létrehozandó magas szintterület sűrűség mellett is biztosítani tudjuk, hogy szinte minden lakásnak közvetlen kilátása legyen a Dunára. Egy-egy tornyon belül az alaprajzi és szerkezeti kialakítás lehetővé teszi szabadon felhasználható terek szintenkénti létrehozását, és így a lakás illetve iroda funkciók arányának tetszőleges beállítását. A lakásokra és az irodákra is a szellősség és a tágasság jellemző, a hagyományos kialakításhoz képest változatos, a funkcióhoz pontosan hozzárendelhető alaprajzi és térbeli kialakítások jöhetnek létre. Elrendezésük nem lemerevedett, végleges és mozdíthatatlan. Javaslatunk szerint a lakások aránya a Duna felőli zónákban és felületeken a legnagyobb, az irodák felülete pedig a hátsóbb részek irányában növekszik. Ügyeltünk azonban arra, hogy a vegyes (szolgáltatás-iroda-lakás) funkció mindenütt jelen legyen, ne alakuljanak ki egyfunkciójú, időszakosan halott zárványok.
A földön elnyúló testek
Jól működő városrész és természeti képződmény ötvözete. A tereket utcák szelik át, melyek időnként a hagyományos városi utca képét mutatják, időnként soha nem látott kanyonra emlékeztetnek, a Dunaparton pedig promenáddá lényegülnek át.
Ingergazdag, mozgalmas, nyüzsgő terület. Az ismert és a megszokott élmények keveredenek az ismeretlen benyomásokkal.
A nagy földszinti test, a „lepény", alapvetően oldalról és részben felülről is nyitott, és csak ahol szükséges, ott zárt. Befogadó, csalogató, és föl lehet menni a tetejére is, ezzel nagyságrendileg növelve a terület használati értékét.
A csápok, nyúlványok, öblök nagyon jó helyzeteket biztosítanak mind a közönség megközelítésekhez, mind a gazdasági feltárások céljára.
FUNKCIONÁLIS ELRENDEZÉS
Pályázatunk elkészítése során egységes szemlélettel kezeltük a 18/19-es illetve a 27/28/30-as tömb kialakítását. Mivel az északi terület mérete, funkciója és elhelyezkedése okán meghatározó szerepet tölt be a teljes terület (és a Város) fejlődésében, olyan megoldást kerestünk, ami nem önmagában, csak egy tömbre vagy kisebb területre vonatkoztatva érvényes, hanem a nagyobb léptékben szemlélve is helytálló, jövőbemutató. Olyan vízió, ami alkalmas arra, hogy egy több évre előretekintő fejlődés motorja legyen, és később évtizedek távlatából is kiállja az idő próbáját.
18/19-ES TÖMB
A-változat: Aquapark
A fő funkció, az Aquapark megközelítése a Meder utca és a Párduc köz kereszteződéséhez kapcsolva a tömb északi oldalán található. Az itt kialakított nagyobb térségről nyílik, amely egyben az egész terület fókusza is. Fontos közlekedési hely a gyalogosoknak, ugyanakkor jellegzetes, jól megjegyezhető csomópont.
A közös használatú terek mérete és léptéke igazodik a nagy létszámú, tömeges és löketszerű terhelés kiszolgálására. A medencék és az öltözők szintje a -1.szinten található, így könnyebben és gazdaságosabban biztosítható a nagy belmagasság és szerkezeti fesztáv.
B-változat: Fitness központ és kereskedelem
Az elsősorban a földszinten, részben a -1.szinten elhelyezkedő kereskedelmi központ több irányból is megközelíthető. Az itt elhelyezett Fitness központ bejárata is a kereskedelmi zónából érhető el, de függőleges közlekedő mag közvetlenül is összeköti a parkolókkal.
Mindkét változatban terepszint alatti parkoló elégíti ki a szükséges igényeket. Aquapark elhelyezése esetén a -4. szintig, Fitness központ kialakítása esetén a -3. szintig szükséges az alépítményi szerkezet kialakítása. A parkoló szinteknek közvetlen függőleges lépcső- és liftkapcsolata van a felső szintekkel, az Aquaparkot és a Fitness központot valamint a tornyokat is beleértve.
„Lepény"
A szoborszerű tömegformálásnak köszönhetően a nagy méretű épületrészek is emberi léptékűvé és nyitottá szelídülnek. A szükségszerűen zártabb homlokzati felületek dombokká és lankákká szelídülnek. A városi környezet természeti hellyé válik, az utca kanyonban folytatódik.
A talajszint kiképzése is ezt a szemléletet követi. A földön izgalmas útvonalat járhatunk be. Kő, fa, fém, sövény, vízfolyás, föld folyamatos lüktetésével alakul ki az a járószint, amely szorosan összefügg az építményekkel.
Tornyok
A 18/19-es tömbben összesen négy tornyot formáltunk. Az 1. torony különálló, szinte kitüntett helyzetben van, a többi három a terület jól megközelíthető, kiemelt pontjain található.
28/30-AS TÖMB
Legfontosabb térszervező elemnek a 28/30-as tömbön hosszirányban végig húzódó, a gyalogosokat szolgáló nyitott sétányt tekintjük. Párhuzamosan a Duna mellett természetesen kialakuló promenáddal olyan magas színvonalú belső teret hozunk létre, ami élettel és tartalommal tölti meg az üzletek és szabadidős funkciók közötti tereket, különösen, hogy az irodákat és lakásokat is magukba foglaló tornyok bejáratai szintén innen nyílnak.
A Duna menti sétánnyal intenzív kapcsolatot teremtünk hidak és emelt járószintű vízszintes közlekedők elhelyezésével. Olyan szövetet hozunk létre, városi környezetet teremtünk, ami szinte természeti hellyé válik.
A talajszint kiképzése hasonló módon változatos: az üzletek között kő, fa, fém, sövény, vízfolyás, föld folyamatos lüktetésével alakul ki az építményekkel és a funkciókkal szorosan összefüggő tér.
27-ES TÖMB
A nyitott sétány és a a Párduc köz közötti 27-es tömb közötti terület északi oldalán helyeztük el a Sportközpontot, ahol az öltözőket és a pályákat variábilis használatra terveztük. A sportcsarnok természetes megvilágítást kap északi irányba tájolt felülvilágítókon keresztül.
A déli részen, a Meder utcai kereszteződésben, a legfontosabb fókuszpontban áll a műemlék ipari csarnok. Rendezvény illetve kulturális célokra kíválóan hasznosítható értékes épület, ami a további kapcsolódó funkciók (konferencia és vendéglátás) elhelyezésével új, központi szerepet tölthet be a projekt életében.