Fejet a homokba?

A Közel-Keleten egy teljes város épül oly módon, hogy azt a környezetvédő csoportok a világtörténelemben a fenntarthatósággal legellentétesebbnek ítélik.

Építészek szerte a világon arra törekednek, hogy minél inkább fenntartható épületeket hozzanak létre. A Közel-Keleten ezzel ellentétben egy teljes város épül oly módon, hogy azt a környezetvédő csoportok a világtörténelemben a fenntarthatósággal legellentétesebbnek ítélik.

A „Dubai-kérdés“ iróniája kétségtelen. Az olajhatalom, miután kimerítette tartalékait, a turizmust célozta meg alternatív bevételi forrásként. A város léte azonban a közepes távolságú repüléstől függ, hiszen a látogatók döntő többsége Európából és Indiából érkezik. A repülés környezeti hatása beláthatatlan következményekkel jár hosszú távon. Dubai az aktuális fenntarthatósági trendekkel teljesen ellentétes elveken működik. A kritikusok szerint azok az építészek, akik Dubaiban építenek, már a repülőtér érkezési csarnokában maguk mögött hagyják elveiket és erkölcseiket. Justin Francis, a responsibletravel.com (weboldal, mely a felelősségteljes utazási módokra hívja fel a figyelmet) alapítója szerint az építészek számára a kulcsszó a fenntarthatóság kell legyen, nem pedig az, hogy minél gyorsabban minél nagyobbat építhessenek.

Az ebben a régióban való tervezési megbízások elvállalása nyilvánvaló anyagi előnyökkel jár, azonban arra is gondolni kell, hogy az ott munkát vállaló építészeknek később el kell számolniuk azzal, hogy feladták a fenntarthatóság elvét a munkavállalásért. Vajon azoknak, akik részt vesznek egy Dubai-i kalandban, milyen ötleteik vannak a környezetszennyezés mérséklésére?
Michael Hammond