Épületek/Közösségi építés

Ferdeház – nem az ember, hanem a táj van a középpontban

1/27

Ferdeház – terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert

?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020
?>
Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020
1/27

Ferdeház – terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert

Ferdeház – nem az ember, hanem a táj van a középpontban
Épületek/Közösségi építés

Ferdeház – nem az ember, hanem a táj van a középpontban

2020.09.25. 08:09
MÉD

Projektinfó

2020

URL:
Paradigma Ariadné

Tervezés éve:
2020

Stáblista

alkotók: Árkovics Lilla, Csendes Bernadett, Csóka Attila Róbert, Fazakas Imola Zsóka, Kiss Csenge, Kiss Virág, Molnár Szabolcs, Smiló Dávid 

Dosszié:

MÉD:

A Paradigma Ariadné is részt vett a 100 Szikra Művészeti héten, amely idén az ember és a természet esszenciális kapcsolatát keresi a művészet eszközein keresztül. Az Esterházy Károly Egyetem Vizuális Művészeti Karának hallgatói mellett ők is készítettek egy installációt, amely az Ipolytarnóc környéki tájat használja a kritikai regionalizmus nyújtotta lehetőségek újraértelmezésére.

A Paradigma Ariadné egy stílusoktól és irányzatoktól független építész stúdió, ahol az építészeti produktum mindig valamilyen módon kontextualizál. Általában ez a kontextualizálás teremti meg azt az extra tartalmat, amely egyedivé teszi stúdiónk terveit, akár házról, bútorról vagy városépítészetről van szó. Ez időnként látható eredménnyel jár, mert a kontextus esetleg konkrét épített környezet vagy táj, máskor pedig nem, mert a „kontextus" olyan elméleti vagy történeti közeg, amelyekkel kapcsolatban a kontextualizáló hivatkozások nem a fizikai környezetben, hanem könyvekben, vagy szájhagyományban keresendőek.

Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020
21/27
Ferdeház – terv: Paradigma Ariadné, 2020

A Ferdeház mind a kettő kategóriába tartozik, hiszen úgy szembeötlő az állítása és a tájjal való kapcsolata, hogy közben igyekszik utalni és értelmezni is annak elméleti környezetét: a kritikai regionalizmust. Kenneth Frampton 1983-as, a Yale Egyetem építészeti periodikájában, a Perspecta-ban publikált esszéje élesen állt ki az építészetet akkor átható későmodernnel kapcsolatos univerzalitással, és az arra adott posztmodern válasszal szemben is. A harmadik utas megközelítés pedig egy jelek, szimbólumok és irónia mentes építészet meghatározásához vezetett. Frampton maga nevezte ezt a megközelítést az arriére-garde pozíciójából fakadó építészetnek, azaz olyannak, amely nem előre tör, hanem megkésett, és ebben a minőségében alternatívát mutató.

Ezen megközelítése a kritikai regionalizmusnak természetesen csak az 1980-as, 90-es évek összefüggéseiben érthető. Ma már kevésbé kitapintható, hogy a modernizmusból kiutat kereső építészetek melyike tekinthető avant-garde-nak, konzervatívnak vagy éppen megkésettnek. Néhány dolog azonban a történeti kontextus nélkül is áll a kritikai regionalizmussal kapcsolatban: a föld és a táj adottságainak elfogadása, a szerkezetben rejlő tektonikus logika élteltése, ebből következően pedig az épület vizuális megjelenésének, szerkezetének, valamint építőanyagának szoros kapcsolata. Egyfajta pre-digitális What You See is What You Get hozzáállás.

A Ferde ház koncepciója ehhez a kritikai regionalista értelmezési kerethez egyetlen kérdést szegez: Tisztelheti-e egy ház a tájat úgy, hogy domesztikálja azt? Lehet-e még szikárabban értelmezni egy ház tájhoz való kapcsolatát annál, ahogyan azt Frampton megközelítette? 

Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert
1/27
Ferdeház – terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert

Az emberi létezés összefonódott a vízszintességgel. Ha egy ház kívülről ferdének is tűnik, belülről teljesen, vagy kisebb-nagyobb lépcsők segítségével vízszintes felületekből áll, hogy ülni, aludni, dolgozni lehessen benne. Ez az a domesztikáció, amit maga a kritikai regionalizmus jegyében született épületek sem tudtak hátra hagyni. A ház esztétikáját és szerkezetét képesek voltak a táj kényszerítő ereje mögé sorolni, de a mindennapi emberi létezés kívánalmait nem.

Ezzel szemben a Ferdeházban a táj totálisan uralkodik, a ház szerkezetén és emberen egyszerre, függetlenül attól, hogy az ember a ház építője vagy használója éppen, ezzel pedig az épület csatlakozik azokhoz a nem emberközpontú megközelítésekhez is, amelyek áthatják a kortárs filozófiai vitákat.

Ebben a totális értelmezésben ugyanis a ház tervezése és építése is átitatódott a táj logikájával. A szerkezeti rend felépítésének célja az volt, hogy gátolja mind a ház lecsúszását a lejtőről, és azt, hogy a ház egyes keretei feldőljenek építés közben. Az építéshez használt segédszerkezetek pedig egészen eltértek a vízszintes házak építéséhez használt segédszerkezetek logikájától: A ferde tájra állítható pontos derékszög meghatározása értékesebb képesség volt az építés hat napja alatt, mint a vízszintes meghatározása. A libellákat el lehetett dobni. Az épület minden elemének logikája a tájból és annak lejtéséből következett.

Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert
7/27
Ferdeház – terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert

Ha szigorúan olvassuk azonban Kenneth Framptont, akkor nem nagyon lehet eldönteni, hogy a Ferdeház része az általa előtérbe helyezett építészetnek, vagy sem. A fentebb kifejtett logikai kapcsolat miatt a ferdesége naiv érzékenységgel teremt kapcsolatot a tájjal, miközben a házba való belépéskor mosolyfakasztó élvezetet ad a látogatók számára, amely a tájat végletekig komolyan vevő burkolt iróniából is fakadhat. Ha valami pedig élesen távol állt Frampton marxista, ellenálló tájértelmezésétől, az az irónia.

A Ferde ház így tehát egy beszélgetésre invitáló épület, amely megannyi belépési küszöböt enged meg a ház látogatói, értelmezői számára. Egyszerre tud gyermekek felszabadító játszótere lenni, amely nem kell hogy többet tudjon annál, hogy lelkesen szaladjon valaki végig benne, hagyva magát a lejtés adta erőknek, és egyszerre tud annak a bizonyos 1983-as Perspecta publikációnak egy vitát generáló manifesztációja lenni.

A Paradigma Ariadnéban azt gondoljuk, hogy az utóbbi megközelítés záloga a mindennapi élményeket nyújtó építészetnek.

Paradigma Ariadné

Ferdeház –  terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert
16/27
Ferdeház – terv: Paradigma Ariadné, 2020 – fotó: Csóka Attila Róbert

 

Vélemények (7)
Masznyik Csaba
2020.11.10.
23:58

Gyöző hozzászólásában különválasztja az építményt és a kísérőszöveget. Kritikus észrevételei az utóbbira vonatkoznak, mely alapállással maradéktalanul egyet tudok érteni. Az építmény érdekes, gondolatébresztő, a szöveg – nem akarok méltánytalan lenni – fogalmazzunk így: nehezen értelmezhető… Válasszuk szét tehát a műtárgyat és mellé illesztett szöveget. Nézzük először az építményt: I.) A házikót meglátva három kép merült fel bennem: - Vancsó Zoltán: Zarándokok című sorozatában a 8. kép (Csíksomlyó/Erdély/2001) Ikonikus felvétel a vízszintesre fotózott hegyoldalban „felfelé” kapaszkodó asszonyokról: https://zoltan.pictures/still-movies/pilgrims/?start=7 - A Prága melletti hegyoldalban a pszichiáter rózsaszínű háza (nagyot futott a neten), melynek a belső terét egyetlen zöld színű, csúszásmentes rámpára szervezték, így bent is kint, vagyis a domboldalon érezheti magát a lakó: https://www.sepka-architekti.cz/index.php?lang=en&page=project&name=house-on-a-slope-in-cernin - Werner Herzog: Fitzcarraldo című filmjének szintén ikonikus képei a domboldalban megrekedt hajóról, amelyet az őrült kapitány keresztül akar vonszolni a hegyen: https://www.google.com/search?q=fitzcarraldo&safe=active&rlz=1C1GCEA_enHU811HU811&sxsrf=ALeKk01RQNmphKpZkltUw7Ouf37XTfsCrw:1605044946285&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=2ahUKEwj_qfyu-vjsAhUkxosKHe-zAT4Q_AUoAXoECAUQAw&biw=1250&bih=710 Érdekes volna mindhárom „analógia” és párhuzam elemzése, de e helyen biztosan túlzás lenne. Maradjunk az elsőnél, ami talán a legjobban illusztrálja az olvasatomat: a Ferdeház valójában nem épület, hanem egy kép. Olyan, háromdimenziós műalkotás, amely – bár kézzelfogható és jelképesen használható is – a szokatlan látványával, a képi erejével hat. Ahogy Vancsó Zoltán fotóján a ferde hegyoldalt vízszintes horizonttá billentő szerkesztés – a horizonthoz illeszkedő képhatároknak is köszönhetően – az egyébként egyszerű kép dinamikáját felerősíti, és a hegyoldalon kaptató asszonyokból (a fákkal együtt) „viharos széllel” dacoló elszánt menetelőket csinál, úgy a természetes, gravitációs koordinátáiból kibillentett góré is megmozdulni látszik: összedől, lecsúszik vajon…, vagy felfelé törekszik a domboldalon? Mint a reneszánsz tudományos perspektívaszerkesztését megelőző középkori festmények épületábrázolásai: egy kanonizált geometria, egyfajta merev izometria jellemzi ezeket a festett házakat, amelyek a kiművelt szem számára szervetlenül illeszkednek a kép terébe. Ez utóbbi példa is erősíti az olvasatomat: a regionalista halandzsánál érdekesebb maga a létrejött "kép". A csíksomlyói fotót idézve nem is értem, hogy nem készült olyan felvétel a Ferdeházról, amely a góré koordinátáihoz illeszkedett volna? II.) Győző azon állításával is mélységesen egyetértek, hogy a „kritikai regionalizmus” fogalmát – ezt tapasztaljuk – sokan sokféleképpen értelmezik, használják. Ez a fórum nem alkalmas arra, hogy levizsgáztassuk egymást Framptonból, a kritikai regionalizmus, esetleg a posztmodern fogalmának pontos értelmezéséből… és bevallom, időm sem nagyon van arra, hogy a mellékelt szövegben lévő elképesztően értelmetlen mondatokat elkezdjem itt cincálni… „Ma már kevésbé kitapintható, hogy a modernizmusból kiutat kereső építészetek melyike tekinthető avant-garde-nak, konzervatívnak vagy éppen megkésettnek.” Már hogyne lenne kötelességünk "kitapintani". Hogy az utóvéd miért „megkésett”, csak a szerzők tudhatják… Miközben építészként él bennünk a vágy valamelyes bölcsész vénára és műveltségre, a mintaként kínálkozó szövegek efféle gyenge imitációjával való szembesülés inkább elveszi a kedvét az ilyen irányban is érdeklődőknek. mCs

Masznyik Csaba
2020.11.11.
00:03

@Masznyik Csaba: (Nem tudtam, hogy az ÉF kommentelő ablaka ennyire gyenge. A fenti szöveg rendesen tördelt és szerkesztett volt, ebben az ablakban meghalt. Béna. Sajnálom.)

szr
2020.09.26.
18:47

Egy biztos ez a ház "a szerkezetben rejlő tektonikus logikát" hátrahagyta, a non-domesztikációs bla-bla jegyében.

Bujdosó Győző
2020.09.26.
13:51

Ott van tévedés szerintem a „ferde ház” megépítését magyarázó cikkben – legalábbis az én kartéziánus-mérnöki agyam szerint –, hogy a vízszintesek és a függőlegesek nem domesztikálják a „földet és a tájat” (valójában a Természetet, melynek elemei pl. a Gravitáció, a Horizont, az Ég és a Föld), hanem éppen hogy tiszteletüket teszik előtte! Az egy bonyolult kérdés, hogy az emberi építmények miért geometrikusak, de ebből a „ferde ház” alkotói sem léptek ki! A geometrikus talán az emberi agy absztrakt gondolkodásából, és a technikailag uralható folyamatok racionalitásából jött. (Esetleg a nyomtatott struktúrák hozhatnak majd újat ebben a tekintetben.) Első látásra az zavart ebben az építményben, hogy miért épp így áll a terepen. Állhatna úgy is, hogy a házikó tengelye ne álljon be a lejtés irányába. Mit is akarhatott az építője? Egy archetipikus házikó forma (ez különben posztmodern valami!), mint Laugier apát primitív kunyhója, szánkázik lefele a domboldalon, de még képes magát irányban tartani. Megjegyzem, ha három-tengelyesen lejtene, sokkal nehezebb lett volna merevíteni. (Az esetleg motiváció lehetett, hogy előálljon az – egyetlen – főnézet, amelyet a cikk fejlécén is láthatunk, és amely kép rekord sebességgel fogja körbe-száguldani a bolygót.) Tehát annak a didaktikus felmutatását látjuk, hogy az emberi munkánál erősebb a természet? Jó volna tudni, mit gondol a falu erről az építményről! – Azt nem fogjuk megtudni, mit gondoltak a kivágott fák, amelyekből a házat építették, egy gondolatkísérlet ábrázolására. / Még valami: a kritikai regionalizmus fogalmát sokan sokféleképp értelmezik. Kenneth Frampton „A modern építészet kritikai története” Krit. reg. című, 5. fejezetében magyarázza, Jorn Utzon koppenhágai Bagsvaerd-temploma elemzésével kezdve, hogy hogyan lehet a világkultúra (modernitás, technológia) és a hely (természet) erőit összeegyeztetnünk. Az valóban „jelek, szimbólumok és irónia mentes építészet”.

P. Imre
2020.09.25.
22:31

Erre a rejtélyre lehet, hogy összetettebb a válasz. Ha az önök pusztán elméleti munkássága mellett azt is tekintjük, hogy az itt közölt projektek többsége diplomamunka, akkor felmerül a gyanú: az Építészfórum, szerkesztőinek vasszorgalma, felkészültsége és eltökéltsége ellenére semmilyen kapcsolatban sincs a ma zajló - amúgy aggasztó - hazai építészeti folyamatokkal. És nem is lesz, amíg a kritikát összetévesztik a méltatással, a közéletet pedig a városépítészeti merényleteket illető bírálatok helyett mímelik.

P. Imre
2020.09.25.
15:22

Megszámoltam: a Paradigma Ariadné az utóbbi 11 hónapban hétszer szerepelt komoly írással vagy annak tárgyaként az Építészfórumon. Ezek között kettő pályázat, kettő köztéri szobor, és egy megépült épület (ez, itt, fönn, a ferde ház...) található. Nem túldimenzionált ez a jelenlét ahhoz képest, hogy hány sikeres tervező iroda létezik Magyarországon, amelyek jelentős, érdekes és megépült projekteket visznek?

Smiló Dávid
2020.09.25.
21:01

@P. Imre: Erre a rejtélyre az lehet a válasz Imre, hogy mi 7 anyagot küldtünk az Építészfórumnak 11 hónap alatt, és az a gyanúm hogy mások kevesebbet. De ez utóbbi szerintem is kár.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk