Folyékony beton-jövő – a Salzburgi Építészeti Akadémia bővítése
A Salzburgi Építészeti Akadémia új előcsarnokkal és bejárattal gazdagodott, amelyet 2012 júniusában adtak át. Az egykori ipari csarnok pezsgő találkozóhellyé alakult át Alex Matl, Jeanin Wörndl, Nadine Rössler és Giuseppe Molteni, a SOMA építészeinek tervei alapján. A szabadon formált látszóbeton szerkezet sajátos hangulatot teremt, egységbe foglalja a külső és belső teret, s egyben az intézmény innovatív törekvéseit is tükrözi.
A Salzburgi Építészeti Akadémia (BauAkademie Salzburg) új előcsarnokkal és bejárattal gazdagodott, amelyet 2012 június 14-én adtak át. A SOMA építésziroda tervei alapján az egykori ipari csarnok pezsgő kulturális találkozóhellyé alakult át. Az előcsarnok elsődleges funkciója mellett - a szomszédos termekben - különböző kulturális eseményeknek, például előadásoknak, vetítéseknek, koncerteknek, vagy próbáknak is helyet adhat.
Az új tetőszerkezet folyamatos és finom átmenetet képez a külső és a belső tér között: egyetlen áramló térben fogja össze a különböző rendeltetésű területeket és nyitott, hangulatos légkört teremt. A szerkezeti kialakítás, a világítási megoldások és a funkcionális elrendezés, valamint a jól érthető tájékoztatási rendszer egységes egésszé olvad össze az organikus jellegű formálásban. A tetőszerkezet geometriáját a hagyományos rácsos szerkezetről szabadon formáltra változatták, amely – úgy tűnik – kissé esetlegesen kapcsolódik a meglévő téri sajátosságokhoz.
A tető háromdimenziós mintája folyadékok szimulációjából született, amelyek alapja a részecskék áramlása volt. A folyadéknak három fő jellemzője van: viszkozitás (belső súrlódás), sűrűség és felületi feszültség. E három fizikai jellemző kölcsönhatását különböző variációkban, számítógépen tesztelték, hogy egy olyan sablont hozzanak létre, amelyben sok a lyuk, ugyanakkor magas a szerkezeti stabilitása.
A bonyolult struktúra látszóbetonból történő kiöntésénél a legnagyobb kihívást a zsaluzat építése jelentette, amelyet előzetesen 1:1 arányú maketten teszteltek és optimalizáltak. Különböző technológiák vizsgálata során alakították ki a betonszerkezet végső, háromszögletű síkokból álló felületét, amely így finom fény-árnyék játékot tesz lehetővé. A tető különleges geometriája és innovatív megoldásai az Építészeti Akadémia azon törekvését tükrözik, hogy az oktatásban különös hangsúlyt fektessen a beton alkalmazására.
Mintegy 200 szakmai kurzussal és 3.500 diákkal az intézmény Salzburg egyik legnagyobb építőipari képzési központja. Az előcsarnok megújulása mellett – 23 év után – a teljes épületgépészeti, gyengeáramú és oktatástechnológiai rendszert is korszerűsítették, összességében mintegy 1,9 millió eurós költségen.
A tervezők által rendelkezésre bocsátott műleírást fordította és kiegészítette: Garai Péter
Salzburg, Építészeti Akadémia bővítése
építészek: Alex Matl, Jeanin Wörndl, Nadine Rössler, Giuseppe Molteni
generáltervező: SOMA
helyszín: Salzburg, Ausztria
építés éve: 2010-2012
bruttó szintterület: 2200m2
projektmenedzser: DI Ronald Setznagel
szerkezettervezés: Brandstätter ZT GmbH
épületgépészet: TB Stampfer GmbH
elektromosság: TB Instaplan
épületfizika, akusztika: Quiring Consultants
talajmechanika: GEO Win, Dr. Winkler
geodézia: DI Linsinger ZT GmbH, Schartner Zopp
megbízó: Austrian Federal Economic Chamber
használó: Building Academy Salzburg (BauAkademie Lehrbauhof Salzburg)
fotók: Florian Hafele, SOMA
22:00
Viszonylag jó az épület fotóinak többsége – jellemzően nem mutatják ugyanis, hogy mennyire kicsi(nyes) térről/bővítésről van szó (max. 3 méter magas) és hogy a részletei mennyire nem kidolgozottak: a kis méret itt kisszerűséget is jelent. Ezt legerősebben az előcsarnok utáni részben jelenik meg: az addigi (feleslegesen túlartikulált) tartószerkezet itt már csak ráragasztott flintstone-díszlet, jól láthatóan darabokból (nikecell?... ki tudja):
A felületet adó háromszögek csak a fotókon látszanak ilyen világosan – a valóságban tompa élűek, szétfolyóak, bizonytalanok, kellemetlen tapintásúak; a folyadékok mozgása lenne az utolsó ami a szerkezetről eszembe jut. A "szélfogónak" nincs felső zárása, így az csak két egymás utáni ajtó, az előcsarnokkal közös légtérben (!). Valószínűtlen hogy itt valaha is koncerteket, próbákat (?) vagy vetítéseket tartanának: ilyen kis helyen, ilyen bútorozással ez aligha lenne lehetséges.
A „lyukacsos formálás” és felette a teljesen árnyékolatlan üvegtető kialakításának egyetlen valós eredménye az elviselhetetlen hőség nyáron: teljes csalódás, minden értelemben.
06:37
Hihihi, takarítónők (rém)álma ,-))) Amúgy én a következő építészeti elemeket látom egymás mellé dobálva (az egymáshoz fűződő viszonyukról pedig asszem az alkotók sem igazán tudnának mást mondani, mint hogy 'vannak és jól elbeszélnek egymás(sal)/(mellett)'): 1. üvegkalicka (na jó, kubus) 2. organikus(?) vasbeton 'fa'(?) és tartó(?) térszerkezet 3. fehér minimál térhatárolók 4. íves (és nem annyira íves) láccóbeton 5. vicceskedőn 'sokszínű' oszlopok Szóval tömény és némiképp zavaró eklektika, gyanítom, hogy mindenféle mélyebb filozófia és értelem nélkül. (Kár, hogy nem kies hazánkban épült, akkor még egy kalocsai mintás gipszstukkó is kerülhetett volna valamelyik üres falra.)
16:26
a legszebb a hatodik kép, amin a vasalás látható. de ez mekkora egy értelmetlenség...kísérletezésnek lehet jó, csak ne lenne ennyire nyomasztó a végeredmény.
18:24
@fds: Igen, szóval miért is kellett Frédi és Béni barlanglakásának födémszerkezete az amúgy tetszetős épület előcsarnokába?
19:12
@Pákozdi Imre: Frédi-Béni még rendben lenne, de elgondolkoztató, hogy mi van akkor, ha a technológia kontrol nélkül kiszolgál egy hülyeséget. (Bár Zaha Hadid óta ez már trendi) Huszti István
13:50
@fds: Ha jól nézem a hatodik és hetedik képet, akkor ez az egész dolog egy svindli. Nekem legalább is úgy tűnik, hogy itt valójában csak egy ágas-bogas acél szerkezetet betonoztak körül nagy üggyel-bajjal és óriási felhajtással.
14:51
@zapata: Merevacél-betétes vasbeton szerkezetnek hívják. Alapjában egy teljesen szokványos megoldás (ha a hagyományos betonvasakkal már nem alakítható ki megfelelő teherbírás). Mellesleg a körbebetonozásnak egy sor konkrét előnye is van (pl. tűzvédelmi, merevségi); az esztétikai, építészeti aspekusokon túl. Én inkább csak irígykedek, hogy van ahol csak a zsaluzásra el lehet költeni annyit, amiből nekem komplett házat kell kihoznom (gondolván arra, hogy mibe fájhatott ez az egyedi zsaluzat - még valami gépesített előállítással is). mellesleg: ez a produkció nem igazán nyűgözött le