Egyéb cikkek

Gyulai Várfürdő fejlesztése

1/9

Gyulai Várfűrdő - Megina Építész Stúdió

Gyulai Várfűrdő - Megina Építész Stúdió

Gyulai Várfűrdő - Megina Építész Stúdió

Gyulai Várfűrdő - Megina Építész Stúdió

Gyulai Várfűrdő - Megina Építész Stúdió

Gyulai Várfűrdő - Megina Építész Stúdió

Gyulai Várfűrdő - Megina Építész Stúdió

Gyulai Várfűrdő - Megina Építész Stúdió

?>
Gyulai Várfűrdő - Megina Építész Stúdió
?>
Gyulai Várfűrdő - Megina Építész Stúdió
?>
Gyulai Várfűrdő - Megina Építész Stúdió
?>
Gyulai Várfűrdő - Megina Építész Stúdió
?>
Gyulai Várfűrdő - Megina Építész Stúdió
?>
Gyulai Várfűrdő - Megina Építész Stúdió
?>
Gyulai Várfűrdő - Megina Építész Stúdió
?>
Gyulai Várfűrdő - Megina Építész Stúdió
?>
1/9

Gyulai Várfűrdő - Megina Építész Stúdió

Gyulai Várfűrdő - Megina Építész Stúdió

Gyulai Várfűrdő - Megina Építész Stúdió

Gyulai Várfűrdő - Megina Építész Stúdió

Gyulai Várfűrdő - Megina Építész Stúdió

Gyulai Várfűrdő - Megina Építész Stúdió

Gyulai Várfűrdő - Megina Építész Stúdió

Gyulai Várfűrdő - Megina Építész Stúdió

Gyulai Várfürdő fejlesztése
Egyéb cikkek

Gyulai Várfürdő fejlesztése

2009.09.18. 08:04

II. díjban részesült a 6. sorszámú pályamű szerző Megina Építész Stúdió Kft., Békéscsabatervező: Szabó János, Papp Katalin

II. díjban részesült a 6. sorszámú pályamű
szerző Megina Építész Stúdió Kft., Békéscsaba
tervező: Szabó János, Papp Katalin

Építészeti gondolatok

Egy épület átalakításának szükségszerűsége az építészben kettős érzelmeket kelt. Az ember, még ha csak egy építész is, azzal vigasztalja magát, hogy az igazán jó épületeket sohasem építik át, azokat nem lehet elpusztítani, azokban van erő, kisugárzás. Azok mindenkori használói érzik és tisztelik a szellemet.

…és az, ha egy épületben mindez nincs meg, az nem feltétlenül az alkotó hibája, hiszen tudjuk mi minden kell ahhoz…….

Mindenekelőtt napsütötte, világos, tiszta bejárati előtér, könnyen átlátható, elégséges belső tér. Sajnos ez jelen esetben nincs meg.
Aztán az épület derűje, mosolya, jókedve, kacagása, egyszóval egysége. Sajnos ez sincs meg.
Na és jó arányú, tisztán átlátható, magától adódó belső terek sorozata. …..és ez hogyan lesz meg?
A nagy kérdés: Mitől lesz a létesítmény világraszóló attrakció, otthonos, barátságos, kedvelt pihenőhely.

A válasz: A történelmi múlt hagyományaira épített, környezetbeillő meglepetés.
„Örök nyár és jókedv a vár tövében."

 

Gyulai Várfűrdő - Megina Építész Stúdió
1/9
Gyulai Várfűrdő - Megina Építész Stúdió

Gyulai Várfűrdő - Megina Építész Stúdió
2/9
Gyulai Várfűrdő - Megina Építész Stúdió

Gyulai Várfűrdő - Megina Építész Stúdió
3/9
Gyulai Várfűrdő - Megina Építész Stúdió

Gyulai Várfűrdő - Megina Építész Stúdió
4/9
Gyulai Várfűrdő - Megina Építész Stúdió

Gyulai Várfűrdő - Megina Építész Stúdió
5/9
Gyulai Várfűrdő - Megina Építész Stúdió

Gyulai Várfűrdő - Megina Építész Stúdió
6/9
Gyulai Várfűrdő - Megina Építész Stúdió

Gyulai Várfűrdő - Megina Építész Stúdió
7/9
Gyulai Várfűrdő - Megina Építész Stúdió

Gyulai Várfűrdő - Megina Építész Stúdió
8/9
Gyulai Várfűrdő - Megina Építész Stúdió


 

 
Az általunk és a tulajdonos által megtartásra érdemesnek tartott épületegyüttes főhomlokzata, tömege vajmi keveset változik. A homlokzati héjon csupán néhány új nyílászáró jelenik meg. A nagy attrakciót a fürdő gyógyászati és öltözőépületén átívelő mesterséges domb tömegébe rejtett családi élményfürdő jelenti.

Sziklabarlangfürdő az Alföldön, miniatürizált téglavár és mintegy 1000 nm-es élményelemekkel teli csodálatos várárok. Zátonyra futott hajó a kisgyermekek paradicsomában. Merész csúszdák, szaunabarlang és sok-sok növény.

Mindez egy verőfényes, de mégsem vakító, tágas csarnokban. Egy fényfelhőkkel felszakított, mesterséges fák ágai tartotta lebegő vasbeton lemez alatt.

A pázsit ruhájú mesterséges domb azzal,hogy betelepül a park területére, óhatatlanul értékes természeti környezetet bont meg. Ezért muszáj visszaadnia azt, amit elvesz a környezetétől.
Füves napozódomb, mesterséges raftingpálya és a Várkert utcai buszmegálló és a Part utcai kőhíd között mellékesen gyalogos összeköttetést biztosító sétány készül.
Az ide érkező szinte késztetést érez felmenni a 10 m-es magaslatra, egyrészt a panoráma, másrészt a parkba történő bepillantás végett.

Az áttervezett épület az utca felőli barátságos színekkel és újszerű anyagokba öltöztetett megjelenésével – az uralkodó méretű természetes natúr növényzet és a téglaburkolatú tetőfelület, csillogó üveg tetőelemek és az áttört korlátok által plasztikussá és nyitottá tett tömeg, valamint a felülvilágítók által fényessé varázsolt belső tér által – üdülőkörnyezetbe illeszkedő vidám, barátságos házzá válik, igazodva az értékteremtő épített környezethez.

A bejárati tömeg kiemelkedő tömbje és előtetőként is funkcionáló terasza a ház fontosságát jelzik.

A Várfürdő és a nyugodt kisvárosi környezet, valamint a környező liget a pihenés, sportolás, az elmélyült tanulás és átgondolás egyszóval a teljes rekreáció zavartalan helyszínét kínálja majd vendégei számára.

Építészeti célunk az, hogy környezetébe illeszkedő, egységes architektúrájú, karakteres megjelenésű ház szülessen és külső megjelenése egyértelműen jelezze az egyediségét.

részlet a műleírásból

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.