Design/Formatervezés
Houte Couture kollekció tervezése római inspirációkra
2007.04.06. 11:07
Cikkinfó
A Design rovatot támogatja a 
Részlet Mester Dóra 2005-ös diplomamunkájából
Houte Couture kollekció tervezése római inspirációkra
Részlet Mester Dóra 2005-ös diplomamunkájából
Diplomamunkámként elkészített 6 darabból álló kollekciómat a személyes hangvétel, egy belső hangulat, egy kultúrához, pontosabban a város, Róma atmoszférájához kötődő intim viszony vizuális transzformációja, érzések és benyomások látvánnyá formálása jellemzi. Elkészített ruháim látvány-hatásaival azt a megható emelkedettséget kísérlem meg továbbítani, amelyet az Örök Város, Róma gyakorolt rám.
"Róma mellett eltörpült a többi olasz város mind. (...) Mert Rómában egyedül volt és felsőbb útmutatásból, úgy érezte. Amit Rómában látott, minden a végzetesség jegyében állt. Máskor is találkozott már ezzel az érzéssel, hogy egy hajnali sétán vagy egy különös késő nyári délutánon minden megtelik ritka és szavakban ki nem fejezhető értelemmel, de itt ez az érzés egy pillanatig sem hagyta el. Máskor is messzefutó sejtelmeket ébresztettek benne az utcák és a házak, de soha annyira, mint Róma utcái, palotái, romjai, kertjei."1
Ahogy Szerb Antal Utas és Holdvilág című művében megéli a Rómával való találkozást, azt jómagam is átéltem. A legfontosobb dolog ugyanis, ami a 2004 telének 3 hónapja alatt “történt velem", az maga Róma volt.
Diplomamunkámmal nem kort, nem stílust vagy formai megoldást kívánok megidézni, nem egy, illetve „A" trendnek kívánok megfelelni, hanem átfogóan, egy belső, mindenféle kötöttségektől mentes hangulatot, személyes világot szeretnék meg- és bemutatni, másokkal megosztani.
Érzések és gondolatok
Mit is jelent nekem Róma? Az öltözékeken keresztül kifejezni, bemutatni kívánt érzésekről és gondolatokról. Harmónia, meggyőződés, természetesség, egyediség és egyéniség, könnyed nyomatékosság, elegancia. Élet és mindennapok, ahogyan azt az olaszok csinálják.
Amennyiben megpróbálkozom azzal az igencsak nehéz feladattal, amely szerint a meghatározással, hogy Rómán belül pontosan mi jelentett számomra inspirációs forrást, akkor hát alapvetően két csoportot tudnék felvázolni: a formával, színekkel kifejezett hangulatot az olasz életérzés, a latin érzékiség hívta elő, az anyagfelületek megdolgozásával létrehozott matériát pedig a város maga, - konkrétan a pompásan avítt falak artisztikus mintázatai, színes mikroviláguk látványa – a pusztulás esztétikájának patinás hangulata inspirálta.
Három hónapos római tartózkodásom alatt az az esztétikai csodák mélyén tapasztalható harmónia és kiegyensúlyozottság ragadott magával leginkább, mely közérzetet otthonunkban nélkülözni vagyunk kénytelenek. A frusztráció agresszív kifejeződései helyett kedves odafigyelést, a támadás helyett védelmet, az elfordulás helyett segítő nyitottságot tapasztaltam lépten-nyomon. Megkockáztatom az állítást: Rómában idegenként is otthonosabban érezheti magát az ember, mint kevésbé szerencsés szülővárosában, Budapesten. Goethe, a rangos német költő szavait idézve „Rómához kapcsolódik az egész világtörténelem, és második születésnapomnak tekintem, valóságos újjászületésemnek ama napot, mikor Rómába érkeztem."
Ruháim elkészítésekor arra törekedtem, hogy a kiegyensúlyozottságot, az megélt harmóniát és nyugalmat, az emberek egymás közti kapcsolatának őszinteségéből és kölcsönös érintkezéséből adódó elismerést fejezzem ki. A bezárkózás helyett nyitottságot és az ambíciót kívánom közvetíteni. Lényegesnek tartom önmagunk vállalását hangsúlyozni, a mindennapokban való természetes jelenlét élményét aláhúzni.
Kollekcióm és a „divat" viszonya
Diplomamunkámra tervezett és megvalósított kollekcióm bizonyos értelemben egyáltalán nem „mai", pontosabban vállaltan nem „trendi". Anélkül, hogy elutasítanám a naprakészséget, a XXI. századi fejlődést és életformát, tudatosan fordulok más irányba az ezredfordulós életérzésre jellemző uniformizált individualizmus és a harsány egoizmus jelenségeihez képest. Érzésem szerint napjainkban -a művészetekben, de az élet bármely egyéb területén is- érzékelhető az önmagát kizárólagosnak értelmező folyamat, amely a múlt teljes elutasítását, a történelem és tradíciók figyelmen kívül hagyását valami mindentől független aktualitást kíván exponálni.
Ruháimon keresztül nem dolgoztam fel konkrét népviseleti, vagy az olasz öltözködés karakter-elemeit, de érzelmi és gondolati ihletettséget a konkrét miliőből és az olasz életstílus lényegéből merítettem.
Róma, az Örök Város Róma számomra az a hely, ahol a múlt állandó tárgyi jelenléte a jelen lüktetően aktuális életszerűségével együtt alkotja meg a teljes harmóniát. Sikátorain, utcáin sétálgatva, piazzáin megpihenve az ember minduntalan egy elragadó díszletben érezheti magát, de a változatos színek, az elragadóan buja illatok, a mindennapok vibráló természetessége a díszletből valóságot, a történelmi távolságot bensőséges közelséggé varázsolják. „...Róma mozaik: a Forum babérjai tiszta Olaszországot lehelnek, a Tevere szaga szeszélyes, mint egy ritka parfüm, a Szent Péter térre kiárad egy ritka tömjén füstje, a régi utcák ura a parmezán és füstölt sonka..."2
Róma szépen öregszik, jól áll neki az idő. Úgy tűnik, hogy a rómaiak megtalálják a mértéket abban is, hogy miként gondozzák, és mennyire újítsák meg velük együtt élő kincseiket. „Maga Róma is pontosan olyan, mint egy összetört ókori váza; állandóan toldozzák-foldozzák, hogy szét ne essen, de azért imitt-amott mégis megőrzi eredeti titkait."3 Jó tudni, jó érezni, hogy a rómaiak okosan vigyáznak Rómára.
A kollekció darabjainak jellemzői
A római inspirációra készült Houte Couture kollekció 5 női és 1 férfi öltözékből áll. A férfi öltözék egy gyermekhordó kendővel, általvetővel egészül ki. A férfi öltözék ily módon történő kiegészítésével arra a korjelenségre reagálok, amely a tradicionális nemi szerepek átértékelődésében nyilvánul meg. A kép, amely a babahordozóval kiegészített férfi öltöny-interpretációt előhívta így épül fel: női figurák lágy, könnyű, visszafogottan érzéki ruhákban lebegnek és csábítanak, a férfi pedig a gyermekkel bolyong elvarázsoltan közöttük. A férfi alapvető igénye, hogy folyamatosan gyönyörködtetve, kényeztetve legyen, ennek eredményeképpen a nők az igényt kiszolgáló igyekezetükben lassan alárendelődnek anyai szerepükben és tetszeni, megmutatni kívánkoznak elsősorban. A férfi, a tőle és érte induló folyamat eredményeként, mintegy következésképpen fokozatosan adja fel maszkulin hangsúlyait és egyre femininebb szerepben találja magát.
A ruhák különböző színű áttetsző anyagokból, appretúrázott cérna organzából és selyem organzából készültek. Mindegyikben jelentős szerepet kap az „áttetszőség", a sejtelmes „átláthatóság", a különböző rétegek szín- és felületjátéka, az inkább sejtető, mintsem direkte megmutató szándék. Fellinivel szólva -és nemcsak a városra vonatkoztatva- „Elfog az izgalom, ha városom különböző rétegeire gondolok, és azon tűnődöm, mi rejtőzhet a mélyben, a talpam alatt.4
A női öltözékek általában (később részletesebben) 1 ruhából és annak kiegészítőiből állnak. Két öltözékhez készítettem kiegészítőt, amit a kapucni jelleg indított el, amely az egyik esetben a stóla és a kapucni kombinációjának sajátos megnyilvánulása, a másik esetben pedig egy kabátszerű, ám inkább sálként végződő fejfedőt jelent. A kiegészítő tervezése közben jóllehet gondoltam ugyan a kapucinus szerzetesi viseletre, a csuklyára, továbbá a császárkori Rómában viselt paenulára és a jellemző otthoni fátyol-viseletre, ám mindegyik elemet ruháim jellegéhez alkalmazkodóan stilizáltam. A három felsorolt elemmel (csuklya, a paenula, a fátyol) a római hangulatban a világi mellett a másik elem, a spirituális masszív jelenlétét kívántam megjeleníteni.
A ruhák a kényelmesen, kellemesen viselhető darabok szándékával készültek, ám látványukat tekintve nem sorolhatóak a „futkározós", utcai öltözék kategóriájába. Alkalmi jellegű, houte couture darabok, amelyek a klasszikus szabás, az obligát varrás technikája nélkül készültek. Nem objekteket, hanem viselhető darabokat terveztem, ám a színek és árnyalatok, a struktúrák és felületek réteges játéka inkább képzőművészeti hatást célozza.
A kollekció egyes darabjai
Az öltözék darabjai, használt anyag, szín, forma és napszak szerint meghatározott elképzelt funkció.
- 1. (délelőtt)
Öltözék leírás: lilás árnyalatú hamuszürke selyem organzából készült kisruha, ugyanazon színű cérna organzából készült „kapucnival" és gumicsizmával kiegészítve.
kisruha: a selyem organzából készült ruhán a forma megkívánta szűkítő gyűrések és az intim testrészek fedése céljával kialakított struktúra adnak felületi mintázatot.
kapucni: ragasztással keményített sálgallérszerűen végződő kapucni szerkezet, amely a merész ruha lehetséges elfedésére, de inkább annak kiegészítőjéül szolgál. - 2. (dél)
Öltözék leírás: cérnaorganzából készült pasztell lila blúz, kénsárga-olivazöld-pasztell lila szoknyanadrág és olivazöld kapucni.
blúz: a varrás teljes mellőzésével, ragasztás készült, formára gyűrt, átlátszó, a hajtásokkal mintázott ruhadarab.
nadrágszoknya: csípőnadrágra applikált, gyűréssel strukturált anyagfelületekből felépített szoknya.
kapucni: a kapucni szerkezet alkalmas a felsőtest elölről (hátrész fedetlen marad) történő beborítására. A stóla benyomását kelti, kiegészítőként, kiskabátként alkalmazható. - 3. (délután)
Öltözék leírás: selyem organzából készült barna-petrol színű blúz és alsószoknya, cérna organzából készült többrétegű szoknya gumicsizmával kiegészítve.
blúz, szoknya: színleszívatással, lazább szerkezetű gyűréssel képzett mintázatú alapanyagból készült kényelmes, bő, átlátszó szett.
szoknya: gyűréssel mintázott, többrétegű, deréknál szabott, lefelé bővülő szoknya. - 4. (koraeste)
Öltözék leírás: selyem organzából készült barna kisruha gumicsízmával kiegészítve.
kisruha: a selyemorganza vetülékszálának széthúzogatásával kapott felület-mintázatú anyagból készül kétrétegű kisruha - 5. (este)
Öltözék leírás: selyem organzából készült, a padlizsánból a vajszínbe átmenő alkalmi jellegű hosszúruha gumicsizma kiegészítővel.
estélyi ruha: a ruha alapanyagának színét főzéssel szívattam vissza az előre eltervezett árnyalatokig. A ruha alsó, gyűrt szoknyarészét egy, a vetülékszál széthúzogatásával elért mintázatú alapruhára illesztettem rá.
A római falfelület inspirációja szerint létrejött alapanyagok a női öltözékeknek egy természetközeli, már-már natúraszerű hatást kölcsönöznek. A ruhák többnyire áttetszők, alkalmi jellegűek. A gumicsizma kiegészítést az alkalmi jelleg ellenpontozásaként, azaz azért választottam, hogy az alkalmasint elegáns ruhadarabok természetessé és mindennapi jellegűvé válhassanak.
A napszakok szerinti besorolás az öltözékek színei, rétegei, hangulata szerint tettem meg. A tervezés során próbáltam egy hétköznapot végiggondolni, annak hangulatát, jelentését felidézni. Reggel még az ember sejtelmes, világos színű hálóingben, napközben fedettebb, rétegesebb öltözékben, délután az estébe hajló ellazulásban, kora este visszafogott eleganciában (például) locsolgatja növényeit a kertben, este pedig látványos, figyelemfelkeltő megjelenésben mutatkozik ... - 6. (férfiruha)
Öltözék leírás: lilás színű cérna organzából készült öltöny, narancssárga színű selyem organza pólóval és ciklámen babahordó kendővel kiegészítve.
öltöny: szabással, varrással, anyagmanipuláció nélkül alkalmazott alapanyagból készült, amit bizonyos helyeken két rétegben alkalmaztam.
póló: a mellkason és háton egy-egy sávban két rétegben alkalmazott hosszú ujjú organza trikó.
babahordó kendő: a zakó kiegészítőjeként, a test köré csavart, csomózással rögzített kendő.
Konzultáns tanár:
Sárváry Katalin egyetemi docens
Opponens:
Kelecsényi Csilla textilművész
Diplomázó 2005-ben Mester Dóra
Magyar Iparművészeti Egyetem
Textiltervező tanszék, ruhatervező szakirány
Vélemények (0)