Egyéb cikkek

Idősek Otthona, Budapest IV., Baross utca 100.

1/13

helyszínrajz

szuterén

földszint

I. emelet

II. emelet

homlokzatok

metszetek

?>
helyszínrajz
?>
szuterén
?>
földszint
?>
I. emelet
?>
II. emelet
?>
homlokzatok
?>
metszetek
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/13

helyszínrajz

szuterén

földszint

I. emelet

II. emelet

homlokzatok

metszetek

Idősek Otthona, Budapest IV., Baross utca 100.
Egyéb cikkek

Idősek Otthona, Budapest IV., Baross utca 100.

2007.12.07. 12:27

II. díjban részesült pályamű szerzői: Bokor Péter, Meggyes Attila, Vörös Balázs (Villa International Zrt.)Építész munkatárs: Szabó Bálint Szakági tervezők: Dr. Lőrincz Péter, Fekete János, Karádi Gábor

II. díjban részesült pályamű
szerzői: Bokor Péter, Meggyes Attila, Vörös Balázs (Villa International Zrt.)
Építész munkatárs: Szabó Bálint
Szakági tervezők: Dr. Lőrincz Péter, Fekete János, Karádi Gábor

 

helyszínrajz
1/13
helyszínrajz

szuterén
2/13
szuterén

földszint
3/13
földszint

I. emelet
4/13
I. emelet

II. emelet
5/13
II. emelet

homlokzatok
6/13
homlokzatok

metszetek
7/13
metszetek

8/13

9/13

10/13

11/13

12/13


Részletes bírálat:

A pályamű az épület-együttest – az „A" jelű épület nyugati (emeletes) szárnyának elbontását követően – az Irányi Dániel utcai oldalra koncentráltan helyezi el úgy, hogy két, jelentősebb oldal-szárnyat tervez, melyek jól használják ki a telek déli oldalon kiöblösödő területét. A javasolt terület-felhasználás a zöldfelületi arány tekintetében különösen kedvező, ugyanakkor az ápolási egységekhez közvetlenül kapcsolódó külső felületek (elsősorban az Irányi Dániel utcai oldalra elhelyezett négy szárny esetében) jelentősen alulméretezettek és tetőterasszal is csak látszólag megoldottak. A Baross utcai oldalon az egybefüggő zöldfelültek mérete ugyan nagy és a pályamű több szép javaslatot is ad a funkciókkal is gazdagított kert megformálására, ám a terv a normatív módon számított parkolóknak csak egy részét ábrázolja, a hiányzó 18 db parkoló elhelyezésére pedig éppen az említett értékes kert rovására, használati értékének csökkentésével (tartalék-parkolóként) kínál lehetőség.

A terv az épület-együttes főbejáratát az „A" jelű épület megtartott keleti szárnyának tengelyébe helyezi, és bár a közlekedő innen közvetlenül kapcsolódik az ápolási egységekhez, a régi épületbe tervezett rendeltetések használati értékét a rendszeres átjárás némileg csökkenti. A pályamű az intézmény gazdasági és kiszolgáló részlegét, valamint az új konyhát az Irányi Dániel utcai szárny alagsorába telepítette, ami elvben logikus megoldás, de a helyiségek kiszolgálását biztosítani hivatott közlekedő felület (különösen az utcai fronton tervezett emeletmagasságú tömör fal és az erre belülről néző helyiségek között) alulméretezett, a gazdasági forgalom lebonyolítására csak korlátozottan alkalmas.

A pályamű kétségtelenül legfőbb erénye az ápolási egységek kifogástalan szervezése, a racionális működtetés feltételeinek biztosítása. Ezzel összefüggésben a gazdaságos megvalósíthatóság és üzemeltethetőség. Ennek ára azonban az, hogy a létesítmény közlekedési „főtengelyére" felfűzött és arról közvetlenül nyíló ápolási egységek szobáihoz egyáltalán nem tartozik zöldfelület, az épület (részben északi tájolású) szobái a pinceszinten lévő gazdasági folyosó-udvarra néznek, a földszinti alaprajzon ábrázolt zöldtetők pedig egyáltalán nem közelíthetők meg és megvalósíthatóságuk, szerkezeti megoldásaik is kérdésesek. Az ápolási egységek a gondozási-szakmai szempontoknak kiválóan megfelelnek, az egyes közlekedő-szakaszok a nővérállásokból jól áttekinthetők és a közlekedők „csomópontjaiban" gondosan megtervezett közös használatra szánt terek, térbővületek vannak. Jó helyre került az otthon lakóinak, valamint a személyzet étkezője és a kiegészítő egészségügyi szolgáltatást biztosító helyiség-csoport is. A két középső épület-egység közlekedő kereszt-tengelyének déli meghosszabbítására fűzött, oldalfolyosós ápolási egységek kialakítása korrekt és a nagy felületen megnyitott oldalfolyosók miatt az épület használata kedvező lehet, de a csak részben kihasznált közlekedő miatt a megoldás gazdaságossága nem egyértelmű. Az igazgatási és adminisztratív egységet a terv az új épület-együttes két felső szintjére helyezi, ami használati szempontból nem a legkedvezőbb megoldás, mivel kissé elszakad a létesítmény domináns forgalmától és az ápolási egységektől.

A terv konzekvensen képviseli a pályamű szerzőjének alapkoncepcióját. Az új épület-szárnyak egységes szellemben tervezettek, ám némileg idegenek a befogadott rendeltetéstől és városképi szempontból sem túl kedvezőek. A kemény, határozott kézre utaló tömeg- és homlokzat-formálás annak ellenére, hogy kissé rideg, a terv egyes részleteiben kifejezetten szép és érzékeny részletek láthatók, mint például az utcafronti kerítések magas sövényei. Az Irányi Dániel utcai oldal beépítésének ritmusa jó és a felület mélységi mozgatása miatt kedvezően strukturálja az utcaképet, de a teljesen tömör falfelületek még nagyon igényes burkolat mellett sem kedvezőek, a járdaszinthez kapcsolódó (a gazdasági folyosó-udvart határoló) tömör kerítés-fal létesítése nem kívánatos.


A bruttó beépített alapterület: 2400 m2, a teljes terület 31%-a.
A főbejárat a Baross utcáról van és két gazdasági bejárat az Irányi Dániel u. felöl. A koncepció sok zöldterületet tervez, fenntartási szempontból előnyös. Kedvező, hogy a belső udvar képzésével a kertkapcsolat megvalósítható. Az épületek kialakításai követik az utca meglévő épületeinek beépítési ritmusát.


Az épületegyüttes szuterén, I. és II. emeleti szintekbe szervezett. A szuterénben található a konyha, raktárak, a kazánház, műhelyek és öltözők, valamint a mosoda.
A mosodát, a szárító és vasalóhelyiséget egyetlen, 21 m2-es helyiségbe szorítja össze!
Az emelet az ellátó-szint. itt találhatóak a gondozási részlegek. A lakók szobái blokkosítva jól kialakítottak, bár erősen kicentizettek.


A nővérpultok jól helyre tervezettek, de sokat terveztek (több ember kell a szolgálathoz!) A mentálhigiénés csoport helye jó helyre tervezett, közel vannak az ellátottakhoz.


Hibás elképzelés, hogy a dohányzót az étkezővel szemben tervezték. Geotermikus energiát kíván alkalmazni (rendkívül költséges módszer) és a használati melegvízre napkollektor (lapos tetőn) használatát – talán elírás a 60 % haszon a ténylegesen nyerhető 18-20 %-al szemben.
A pályázat erőssége a részletesen kidolgozott műszaki leírás.
Területi mutatók: kiválóak.
Beépítettség: 31%
Zöldterület: 48%
Nettó terület: 5097 m2
Egyszerű épületszerkezetek.
Monolit + tégla + befejező munka korrekt.
Gépészet hagyományos + hőszivattyú + napenergia.
Kertépítés részletesen megoldva.
38 db parkolóhely biztosítva.
Megvalósítása reális, a napenergiával, hőszivattyúval gondolt az energiatakarékos üzemeltetésre is.

Tekintettel arra, hogy a pályamű – az ápolási egységek kialakítását és funkcionális tagolását illetően – a további tervezés során hasznosítható, igen értékes gondolatokat és megoldásokat tartalmaz, a Bíráló Bizottság a tervet 5,5 millió forint összegű
II. díjban részesíti.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.