Nézőpontok/Vélemény

Insula Lutherania — szintézis vagy kontraszt?

2009.02.10. 09:26

Cikkinfó

Szerzők:
Haba Péter

Vélemények:
2

A pápai Insula Lutheraniának nevezett épületegyüttes felújítására és bővítésére Nagy Tamás, Meditz Anna és Sziray Zsófia készített terveiket. Az építészek a február 3-i Műemléki Tervtanácson komoly sikert arattak, bár egy fontos részlet megosztotta a szakértőket.

A pápai lutheránus gyülekezet 1784-ben kapta a város akkori földesurától, Esterházy Károly egri püspöktől azt a telket, melyen ma az Insula Lutheraniának (Lutheránus Szigetnek) nevezett épületegyüttes található. „(…) a komplexum egyes elemeiből kialakított épületgyűrű védőbástyaként öleli körbe azt a belső teret, melynek centrumában a templom áll. Pontos mása ez a képlet az erdélyi protestáns erődtemplomok alaprajzi elrendezésének.” – írja Nagy Tamás, az együttes felújítására és bővítésére 2008 szeptemberében kiírt meghívásos pályázat győztes tervének vezető építésze.

A neogótikus stílusú templomot 1883-84-ben építették Hencz Antal tervei szerint a 18. század végéről származó korábbi épület alapjain. A templom főhomlokzata előtt, a Gyurácz Ferenc utca mentén álló 18. századi eredetű, földszintes épületek a lelkészlakásnak és a lelkészi hivatalnak adnak helyet – közöttük nyílik az együttes díszkapuja. A templom mögött elhelyezkedő egyemeletes iskola a 19. századból származik.

Az evangélikus gyülekezet és Polgárdi Sándor evangélikus esperes tavaly döntött arról, hogy uniós pénzből kívánják megújítani az épületegyüttest. A Lint Építészeti és Művészeti Kft. munkatársai, Nagy Tamás, Meditz Anna és Sziray Zsófia terveit február 3-án tárgyalta a Műemléki Tervtanács.

 

Nagy Tamás elmondta, hogy a beruházási programnak megfelelően a régi iskolaépülethez új épületszárny csatlakozik – ebbe kerülnek majd a tantermek, valamint a földszinti aula és ebédlő fölött húzódó, két szint magas tornaterem. A régi épületben az iskola adminisztratív helyiségei lesznek. A lelkészi hivatal és az új szárny között gyülekezeti épület létesül, két szint magas rendezvényteremmel, könyvtárral, klubszobákkal. Az új iskola és a gyülekezeti épület által közrefogott U-alakú udvar szabadtéri események helyszínen lehet – a burkolatot lépcsőzetesen alakítják ki, hogy nézőtérként szolgálhasson. A régi iskola lelkészlakás felőli oldalához a számítástechnikai termeket és a nyelvi laborokat rejtő szárny illeszkedne, fedett-nyitott „tartózkodóval”.

Az udvar felé néző homlokzatok formavilága redukált, az egyszerű vakolt felületek tagolását csak a belső funkciónak megfelelő nyíláskiosztás és néhány árnyékolórendszer adja. Ezzel szemben az új iskolaszárny Árok utcai frontja vidám, játékos: a tantermeket kísérő zsibongó oldalfalát tagoló ülőfülkés ablakok a homlokzaton előreugró, élénk színű dobozokként jelennének meg. Nagy Tamás ezt az építészeti formát a régi kolostor-és iskolaépületekből kölcsönözte. Az építészek elsősorban e részlet tekintetében kérték a tervtanács állásfoglalását.

 


 

A templomot körülvevő udvar- és épületgyűrű élő, természetes téri folyamatot alkot, az egymásból következő téri egységek összeszűkülő-kitáguló ritmusa a hagyományos városszöveteket idézi – vázolta véleményét Reimholz Péter. Ugyanez a természetes és hagyományos téri világ jelentkezik az új épületek belsejében is – folytatta –, mindezzel azonban nem alkot szerves kapcsolatot az iskola Árok utcai homlokzatának színes absztrakciója. Nem ellentétes vele, de nem is abból ered – hangsúlyozta. Reimholz véleményét többen is osztották – felmerült például, hogy az erdélyi erődtemplomokat idéző beépítés esetén a zártabb külső és nyitottabb belső homlokzatok konzekvensebb megoldást jelentenek. Volt, aki a kisvárosi környezet arányaihoz képest túlzottan elnyújtottnak érezte az Árok utcai homlokzatot, noha formai értelemben - és diákszemmel - nagyon szeretnivaló. Ritoók Pál szerint valójában az épületek belső oldalán húzódnak a főhomlokzatok: az épületegyüttes zárványszerűsége adja meg a hely karakterét, ettől „sziget”, s ilyen értelemben nem a külső-hátsó homlokzat áll az együttes fókuszában. Sokkal inkább végiggondolandó az udvar különböző pontjairól és a díszkapuból feltáruló látvány, és az egyes homlokzatoknak a templomhoz és egymáshoz való viszonyuk. Ugyanakkor izgalmas térélményt ígér az új iskola zsibongójának terve a lépcsőkkel és az ülőfülke-ablakokkal.

Az Árok utcai homlokzat frissességét, újszerűségét Simon Mariann is elfogadta: mint mondta, nagyon is jó megoldás, hogy miközben a tantermekhez tartozó belső homlokzatok visszafogottabbak, kiegyensúlyozottabbak, addig a szabadidő eltöltésére szolgáló zsibongóhoz kötetlen, felbontott formák tartoznak. Hozzátette: csak azért mert lutheránus épületegyüttesről van szó, nem kell feltétlenül reflexszerűen szigorú formákban gondolkodni.

Arnóth Ádám, a tervtanács elnöke összegezte: a terv funkcionális elrendezése, telepítése és formavilága műemléki szempontból is kiváló, azonban az kétséges, hogy a hátsó homlokzat helyénvaló megoldás-e az adott építészeti környezetben.

Haba Péter

Vélemények (2)
bandg
2009.02.10.
14:36

miről beszélünk?

ha lenne a sötét madártávlati makettfotón kívül más is...........

danielnagy.architect
2009.02.10.
21:59

@bandg: Erről:http://epiteszforum.hu/files/06%20metszetek.pdfMég december közepén szerepelt egy posztban. És igen, az Árok utcai homlokzat már ott is elnagyolt volt, pedig az Ányos Pál utcát lezáró térfalként szerintem a legfontosabb homlokzat. Ezért örülök, hogy a tervtanács is nem helyénvalónak találta a megoldását.Akkor már inkább a Schneller féle homlokzat:http://epiteszforum.hu/files/papa%20iskola%20-%20homlokzat%20utcai.pdf

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk