építészet : környezet : innováció

Isten éltesse Tanár Úr! - Török Ferenc 80

"Török Ferenc sokunk tanítója. Török Ferenc a Nemzet Művésze. Neve a nagy tudású, tisztán gondolkodó alkotó építészmestert és erős hitben élő templomépítőt jelenti." - mondta Winkler Barnabás megnyitó beszédében a Vigadó hatodik emeleti kiállítótermét megtöltő több száz fős közönség előtt. Köszönteni, de még inkább köszönni mentünk Török Tanár Úr türelmét, tudását, figyelmét és - nem utolsó sorban - felénk, tanítványai és kollégái iránti szelíd szeretetét. 

Tisztelt Professzor Úr, Hölgyeim és Uraim!
Kedves Feri!

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a korát meghazudtoló frissességű, 80. születésnapját ünnepelő Török Ferenc építész életmű kiállítását megnyithatom. Barátságunk immár ötvenkét évre tekinthet vissza, gyökerei az egyetem rajztermében hajdanvolt tanár és növendék találkozásából erednek.

Építészet és Hitvallás - Török Ferenc 80 - fotó: perika

1964 őszén kezdtem meg tanulmányaimat az Építési és Közlekedési Műszaki Egyetem Építészmérnöki karán. Sopronból érkeztem, egy akkor még szinte hermetikusan elzárt vidéki város szigorú, de családias szellemét megőrző, egykori evangélikus gimnáziumából. Idegen és szokatlanul rideg volt az egyetem, mindenki ismeretlen, mindenki távolságtartóan hivatalos. Mi, a hallgatók is csak óvatosan közeledtünk egymáshoz. Ebben a légkörben a rajzóránkon egy nálam alig idősebbnek tűnő, fehérköpenyes tanársegéd ült le a rajzomhoz, és puszta jelenlétével oldotta a hetek óta tartó feszültségemet. Az egyetemen eddig nem tapasztalt jóindulatú közvetlenséggel mondta el - rajzolás közben - észrevételeit, tanácsait. Vártam a rajztermi találkozásokat, ezeken az órákon végre újra biztonságban, otthon érezhettem magam. Ennyi év távlatából már bizton tudom, a tanár úr mélyreható, máig megőrzött és megfogadott tanácsai egész életemre kihatnak. Török Ferenc egyenrangú partnernek tekintett minket, hallgatókat. A maga egyszerűen megfogalmazott, de határozott gondolataival indította el bennem az építésszé válás akkoriban lassan tudatossá váló folyamatát. A hallgatókat rövid idő alatt megismerni és segíteni tudó emberi és oktatói képessége sokunknak segített egyetemi életünk indulásakor.

1960-ban, diplomadíjat kiérdemelt oklevele megszerzését követően kezd oktatni a Középülettervezési Tanszéken. Gádoros Lajos hívására hamarosan átkerül a Rajz- és Formaismereti Tanszékre. Az átlagot messze meghaladó rajzkészségű fiatalember szerényen vallja: „Jól rajzoló diák voltam, de grafikai tudásom itt vált elfogadhatóvá, mert a tervező építészet kifejező nyelvezete a rajz, a szép vonal szeretete, a tiszta rajzstílus nagy segítségemre szolgált a tervezési oktatásban is.” 

Művésztelep, Szentendre, 1963 - építész: Török Ferenc

Kétéves, a KÖZTI-ben eltöltött tervezőirodai gyakorlat után 1966-ban, Kotsis Ivánnal és id. Janáky Istvánnal meghatározó emberi és szakmai kapcsolattal gazdagodva, ismét Gádoros professzor hívására a Középülettervezési Tanszéken adjunktusként, 1983-tól docensként folytatja egyetemi hivatását. A hallgatókkal emberi kapcsolata változatlanul közvetlen, melléjük ülve, rajzolva korrigál, ahogy hitvallásában írja: „…egy oldalon ültünk mind a ketten az építészeti probléma előtt, hogy közösen találjunk megoldást, együtt hódítsuk meg az építészet csodálatos birodalmát.”

1992-ben nevezik ki egyetemi tanárnak a Rajz- és Formaismereti Tanszékre. 1996-tól 2001-ig újra a Középülettervezési Tanszéken, immáron tanszékvezető egyetemi tanár. Több mint négy évtizedes elhivatott oktatói munkájával, megépült, példamutató épületeivel, valamint közvetlen emberi tisztaságával számtalan fiatalt segítve elindulni az építésszé válás összetett és rögös útján.

Török Ferenc rajza

Az egyetemi oktatás alakulásáról napjainkban így vall: 

A személyes mester-tanítvány kapcsolathoz sokféle adottság szükségeltetett, kisebb hallgatói létszám, nagyobb oktatói arány, kellő óraszám és változatlan műtermi körülmények, így válhatott egy tankör műtermi közösséggé, hogy megismerhessék egymás terveit, találkozhassanak és tanulhassanak egymástól.”
 
Napjainkban a szükséges feltételek rossz irányt vesznek, aggódó véleményét idézve: „Növekedett a hallgatói létszám, csökkent a tanároké. Új fogalmak születtek: kvóta, kredit, bolognai módszer, megszűnt a műhely jellegű oktatás, a mester-tanítvány kapcsolat. Ezt a változást minden művészeti iskola megsínyli mind a mai napig!” 

Szent Erzsébet római katolikus templom, Balatonfenyves, 1977 - Török Ferenc rajza

Egyetemi pályafutásával párhuzamosan diplomája megszerzése óta folyamatosan tervez. A most megnyílt tárlat a legjelentősebb megépült épületeiből mutat be különös gonddal összeállított tablókat, míves modelleket, nagyszerű rajzait. Az életmű, így egységgé forrva reneszánsz mesterek szellemét idézi. Tehetségének sokoldalú alkotásaiból szerényen, nagy gondossággal, soha nem hivalkodva válogatta össze kiállítása anyagát. Önvallomás, ahogy legnagyobb súllyal, a megépült templomai tárulnak elénk. „A múlt század végének hívő közössége nem csak a liturgiában vált eggyé, hanem a templom építésében is.” - írja.

Tiszabercel, Kisvárda, Nagydobsza, Nemeshetés, Balatonfenyves, Révfülöp, Ábrahámhegy, Felsőpakony, Budapest - Magyar Szentek Temploma, Nyársapáti - mind általa tervezett és megvalósult katolikus templom. Edelényben és Nyíregyházán görög katolikus templomot és parókiát, Budapesten a Vatikáni Nunciatúrát, a Pannonhalmi Bazilika külső rekonstrukcióját, a Máriapócsi zarándokházat és a Ferihegy II. ökumenikus kápolnáját építik meg tervei alapján.

Szentlélek római katolikus templom, Nemeshetés, 1976 - építész: Török Ferenc

Több épületénél építész munkatársaival alkot: Bartók István, Marussy Ferenc, Boros Lajos és Major György közreműködésével. Balázs Mihállyal 1991-ben közös irodát alapítanak, ahol Fejérdy Péterrel, Bartók Istvánnal majd Dávid fiával közösen terveznek. Balázs Mihállyal számos épületet, köztük a Magyar Szentek Templomát együtt jegyzik. Mint klasszikus templomépítő társművészekkel együttgondolkodva alkot. A közreműködők Csíkszentmihályi Róbert, Hegyi György, Somogyi Győző, Deim Pál, Somogyi Soma László, Tarr Miklós, Till Aron, Schrammel Imre, Udvardi Erzsébet, Gyarmathy Tihamér, Horváth Béla, Sallai Géza és Madarassy István képzőművészek. Együttműködéseik példamutatóak.

Az alkotásban azonban soha nem téveszti szem elől a közösséget, akik maguknak templomot készülnek építeni. Tervezési kiindulásánál és folyamatában a kiválasztott környezet mindig meghatározó jelentőségű. Erről így fogalmaz: 

„Az építészet közösségi művészet, senki nem tervezhet a közösségtől függetlenül. Az építészet, legalábbis a tradicionális építészet, amelynek jómagam is követője vagyok, nem határolódhat el a konkrét környezettől, miként a képzőművészet. Nem véletlenül épült a bencés templom a hegyre (Tihany), a cisztercita épület pedig meghúzódott a völgyben torony nélkül (Bélapátfalva).”

Belvárosi tömbrekonstrukció, Nyíregyháza, 1994 - építész: Török Ferenc

A tervezendő épületek helyszínével kapcsolatban ad választ az oly sokszor felmerülő kérdésre, létezik-e napjainkban jellegzetesen hazai építészet? „Mindenképpen létezik magyar építészet – vallja - a helyszín szellemének tiszteletéből adódó szerkesztés és a helyi anyagokban való gondolkodás alapján létrejött épületek olyan füzérré köthető építménysort produkálnak, mely nem nagyon tér el a nemzetközi trendektől, de mégis jellegzetesen hazai.”

Templomait tiszta, egyszerű formálással, divatos építészeti irányzatoktól mentesen, átgondolt anyaghasználattal, de Jelenits István piarista szerzetes és teológus gondolatait magáévá téve alkotja. „A funkcionalizmus kísértését meg kell haladnia a templomépítészetnek.” - inti a templomépítőket Jelenits atya.

Templomai mellett életművét polgári épületek is gazdagítják. A jelentősebbek: a pályája elején tervezett Szentendrei Művésztelep, a Budavári OTP házak, Budapesten a Vidámpark elvarázsolt kastélya, Nyíregyházán a belvárosi tömb rehabilitációja, a Tatai uszoda. Ezeknél az épületeinél Balázs Mihály mellett Puhl Antal, Gábor Miklós, Hercsuth György és Krizka György voltak építész társai. 

Építészet és Hitvallás - Török Ferenc 80 - fotó: perika

Meg kell említenem nagyszámú, több alakalommal munkatársaival készített, díjazott pályaművét. Több mint tizennégy első és második díjas alkotás, köztük Nemzeti Emlékhely, könyvtár, műemléki rekonstrukciók. Jelentősek publikáció is, melyeket a Magyar Építőművészetben, más szaklapokban, de gyakran napilapokban olvashatunk.

Nagy szeretettel ír utazásairól. Görögország, Szicília, a Szentföld, melyekről mindig az élettel, emberekkel, gyülekezetekkel való találkozásainak nagyszerű élményével meggazdagodva tér haza. Rövid idézet egyik útinaplójából:
„Názáret a Krisztus-történet legszebb jeleneteinek városa. A Mária-kutat Csontváry csodálatosan megfestette, én csak arcomat hűsítettem benne, hogy elinduljak az úton, amely Máriát Erzsébethez vezette.” 

Görög Katolikus templom és plébánia, Nyíregyháza, 1993 - építész: Török Ferenc

Török Ferenc sokunk tanítója. Vallomásaiban saját pályájáról, az őt elindító és segítő mestereiről nagy szeretettel és hálával emlékezik meg. „Az egyetem Középülettervezési Tanszéke az ország egyik legjelentősebb alkotóműhelye mind a mai napig. Oktatói mindig jeles építészek voltak, akik ismerték a szakmát, gyakorolták és tanították. Hálás vagyok a gondviselésnek, hogy tanítvány, majd később oktató mester lehettem a tanszéken.” Építész mestereiként tekint vissza Weichinger Károlyra, Medgyaszay Istvánra és Aurelio Galfettire, de jelentős számára Jurcsik Károly, Virág Csaba és Farkasdy Zoltán építészek barátsága. Lelki irányítója Hegedüs Viktor karmelita atya, akinek jelenléte, mint vallja „meghatározó személyiségem kialakulásában.” Mély hitével minden korban nyíltan vállalja a páterrel való lelki kapcsolatát.

Munkásságát nagyszámú elismerés nemesíti. Diploma-díj, Ybl Miklós-, Pro Architektúra-, Pro Pannonhalma-, Kossuth-díj valamint Kotsis Iván-érem, az alkotó és oktató építészek Fair play díja. Török Ferenc a Nemzet Művésze.
A tizenkét kőműves filmsorozatot kísérő interjúkötetben elismeréseivel kapcsolatban ezt mondja: „Négy évtizeden át az ifjúság között éltem. Számomra mindig a jövőt jelentették. A jövőt, ami a jelenben formálódik. A körülöttem élő közösség felém irányuló szeretete visszaigazolta az általam megfogalmazott értékek helyességét.

Építészet és Hitvallás - Török Ferenc 80 - fotó: perika

A bennünket körülölelő, gondos mérlegeléssel összeállított életmű kiállítás méltón tükrözi Török Ferenc tehetségének gyümölcseit. A tárlat önmagáért beszél. Ezért magam – további jó egészséget kívánva – az építészek és az épületeit használók nevében egész életművét köszönöm.

Török Ferenc neve a nagy tudású, tisztán gondolkodó alkotó építész-mestert és erős hitben élő templomépítőt jelenti. Ezekkel a gondolatokkal az Építészet és hitvallás című életmű kiállítását tisztelettel és nagy szeretettel megnyitom.


Pesti Vigadó, 2016. szeptember 1.

Winkler Barnabás

 

vélemény írásához jelentkezzen be »