építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

"Itt fogunk lakni!" Támogatott terv: Bors András, Mészáros Attila, Tarr Edit

Bemutatjuk az Itt fogunk lakni! pályázat Bors András, Mészáros Attila, Tarr Edit zsűri által támogatott tervét.

Környezetvédelmi koncepció - ÖKO-talpacska a Harsánylejtőn

Célkitűzés: Mintaértékűen minimalizált ökológiai lábnyommal építeni és élni.

A pályamunkánk tükrözi: A Földet az unokáinktól kaptuk kölcsön. Úgy kell élnünk, hogy a jövő nemzedéke számára is élhető környezetet biztosítsunk.

A feladat megoldáshoz több terület szakembereinek csapatként elvégzett munkájára volt szükség. A kitűzött cél érdekében először feltártuk a terület adottságait. Az adottságok és a cél szem előtt tartása mellett választottunk telket, alakítottuk ki az épület tömegét és határoztuk meg az Öko-talpacskánkat. Koncepciónk lényeges eleme az építőanyagok és építési technológia, továbbá az üzemeltetéshez szükséges energetikai- és közműszolgáltatásra vonatkozó lehetőségek kiválasztása. Kialakítottuk az építészeti, energetikai, és környezeti szempontok egységét, amellyel fenntartható módon lehet megépíteni és üzemeltetni egy-egy épületet, vagy akár az egész beruházást. A feladat eredményes megoldását a kijelölt helyszín adottságainak kiaknázásával és a megfelelően alátámasztott anyag és technológia választásokkal tudtuk elérni.   

 

Harsánylejtő. Bors András terve
Harsánylejtő. Bors András terve
Harsánylejtő. Bors András terve
 

 

A helyszín adottságainak köszönhetően:

  • az épület teljes primer energiafogyasztása az elektromos készülékek fogyasztásából származik, és az összesített energetikai jellemző értéke nem haladja meg a 40 kWh/m2év szintet, ami az adott épülettömeg esetén megengedett 200 kWh/m2év érték 20%-a.
  • A primer energiafogyasztás elért 20%-os szintje a mai lakcímke rendszerben nem is definiált A++ szint, ami messze alatta marad még a darmstandti passzívházakra megengedett 120 kWh/m2év szintnek is, és közel van a 0 energiás házak szintén német előírásaihoz.


A technológia és az anyagok megválasztásának köszönhetően:

  • a beépített energia a mai családi házas átlag alig 1/5-öd részét teszi ki: 1050 kWh/m2
  • a beépített CO2  a mai családi házas átlag alig 1/10-ed részét teszi ki: 0,1 t/m2

E tényadatok együttesen igazolják, hogy a szokásos értékű ÖKO-LÁBNYOMOT valóban sikerült ÖKO-talpacskává zsugorítani.

1. A telepítést befolyásoló környezet-tudatos szempontok és azok hatása

Telek kiválasztás  

A kiválasztott telek: 20655/69

A telek kiválasztásnál egyik lényeges szempont volt, hogy energetikailag kedvezőek legyenek a lehetőségek. A másik pedig, hogy a kert felé ki lehessen nyitni az épületet és azzal szerves egységet alkothassanak, így biztosítva a lakók pihenését, feltöltődését. Ezért az északi utcafronttal és déli kerttel rendelkező átlagosnak tekinthető cc. 25 m széles telkek közül a 20655/69 helyrajzi számúra esett a választás.

A telekben rejlő lehetőségek:

  • passzív napház koncepció - a tájolásból fakadó energetikai előnyök.
  • napelemek elhelyezhetőek
  • beépített energia  minimalizálása - a bevágásból kikerülő helyi agyagos talajt felhasználja a választott építési technológia
  • tudatos növényzet választás - légállapot javító hatás
  • CO2-kibocsátás csökkentés

Az építtetők számára plusz értéket jelent a nagy megnyitású déli homlokzat, amely kiváló panorámával szolgál az óbudai gerincre, ahol az országos kék túra egy szakasza is vezet.


A telepítéssel összefüggő egyéb lehetőségek
A terület alatt húzódó karsztvíz számos környezetet kímélő megoldást rejt magában. Az itt lakóknak egészséges, klórmentes ivóvizet és fűtési-hűtési energiát is gazdaságosan biztosít. A karsztvíz hasznosításához  sokrétű, átgondolt tervezés, és méretezés szükséges. Ez a vízbázis 300 m körüli mélységben érhető el, ahonnan egy kútpárral kinyerhető a szükséges víz mennyiség az egész fejlesztési területre. Ez csak közös hasznosítással alakítható ki, amelyre létre kell hozni egy üzemeltető céget. Ennek a cégnek lehetnek a tulajdonosai a telkek megvásárlói. A geotermikus energiát is a karsztvízből kívánjuk elvonni, közbenső hőszivattyú alkalmazásával a kívánt fűtési hőmérsékletre emelni, amelynek működéséhez  a Nap energiáját használjuk. Így autonóm módon biztosítható az ingatlan lakóinak a friss, klórmentes 12°C-os víz és a fűtési-hűtési energia.

2. Áramlástechnika

Települést érintő áramlások
Általánosan elmondható, hogy a légköri áramlásoknak köszönhetően a város legtisztább levegőjű területén fekszik a fejlesztési terület. Koncepciónk szerint megvalósítható, hogy a fűtésből és a használati melegvíz-előállításból ne keletkezzen emisszió, így a területre jellemző friss és tiszta levegő megőrizhető. Megfelelő zöldfelület és növényzet biztosításával nem csak az itt élők, de a távolabb élők számára is kedvező hatás várható. (A területen uralkodó észak-nyugati szél biztosítja Budapest friss levegőjét.) A tudatos építészeti tervezéssel a szél hűtő hatása kevéssé tud érvényesülni. Az uralkodó szélirány felé zárt a homlokzat. A növény-függöny elhelyezése a homlokzaton számos hasznos tulajdonsága mellett a szél nem kívánatos hűtő hatását is csökkenti.

Épületen belüli szellőzés
A tömegalakítás, az alaprajzi elrendezés lehetővé teszi, hogy az épület szellőztetése általában passzív módon, ventilátorok nélkül, napkéménnyel, illetve gravitációs módon történjen. A beáramló friss levegőt, szükség esetén előfűtjük/előhűtjük. Ehhez a folyamathoz felhasználjuk a karsztvizet, amelynek állandó 12 oC-os hőmérséklete van.  A levegő áramlása szabályozható, esetenként szükség lehet az ablak kinyitására. A növényzet tudatos megválasztásával a beáramló levegőnek az oxigén tartalma és a tisztasága fokozható.

3. Városi hősziget fokozásának elkerülése, mérséklése
A városokra jellemző hősziget fokozását elkerültük, hiszen az itt lakók nem használnak olyan tüzelőberendezést, amely magas hőmérsékletű füstgázokat juttatna a levegőbe. A nyári időszakban nincs szükség klímaberendezésre, amely a környezet felé adja le a nem kívánatos hőt és zajt. A zöldfelület tudatos tervezésével nemcsak a levegő tisztaságát, oxigéngazdagságát érjük el, hanem a hősziget kialakulását is elkerüljük, annak kellemetlen hatásaival együtt. Ezért zöldtetőt terveztünk, amely a csapadékvíz viszonylag lassú párologtatásával hűti a környezetet. A homlokzat elé ültetett futónövények mechanikai- és klímavédelmet is biztosítanak a falszerkezetnek.

4. Épülettömeg formálásának szempontjai
Az elképzelt 6 fős család számára élhető és fenntartható otthon megtervezését tűztük ki. Az épülettömeg formálásánál a felület-térfogat arányt optimálist közelítően formáltuk meg. A szomszédos telkekre az előírásokból következően hasonló méretű és elhelyezésű épületek kerülnek, így várhatóan egymásra nem vetnek árnyékot. A nyílászárók elhelyezésénél a hőnyereségekkel számoltunk, a hőveszteségeket igyekeztünk minimalizálni. A nyári túlhevülés és a téli hőveszteség elkerülése érdekében árnyékoló szerkezeteket helyeztünk el. Az épületre alacsony hajlásszögű zöldtető került, amely az épület energetikáját és a környezetének a légállapotát is jelentősen javítja. A nagyméretű, kettős üvegezésű felületek klímahomlokzatként működnek. A benne elhelyezett növényzet nemcsak esztétikai, hanem oxigéntermelő és levegőtisztító, temperáló szerepet is kap.

A belső terek természetes megvilágítását az épület magjában elhelyezett lépcsőház megnyitásával és napkéménnyel való kombinációjával sikerült elérni. A fényterjedés fokozására a lépcsők üvegből, vagy üvegbetonból készülnek. Ezt azért is tartottuk fontosnak, mivel a Hármashatár-hegy miatt a nap előbb nyugszik, de a tetőről történő bevilágítással meg tudtuk növelni a napos órák hosszát is.

5. Felhasznált építőanyagok
Az anyagok és technológiák kiválasztása során figyelembe vett szempontrendszer a következő: a lehető legkevesebb primer energia felhasználásával, a lehető legkevesebb CO2 kibocsátással, a lehető legtöbb helyi és megújuló forrásból származó építőanyag felhasználásával, és a ma Magyarországon elérhető, törvényes és kipróbált módon megvalósítható, teljes életciklusában üzemeltethető konstrukció készüljön el, ami nem jár a használhatóság korlátozásával.

Ezek alapján a választásunk az épület szerkezet tekintetében a minősített szalmabála technológiára esett, amivel egyszerre érhetők el a következők:

  • A mai családi házas átlag alig 1/5-öd részét kitevő beépített energia: 1050 kWh/m2
  • A mai családi házas átlag kevesebb, mint 1/10-ed részét kitevő beépített CO2: 0,1 t/m2
  • A mai követelmény szintjét több, mint 2-szeresen meghaladó falazat hőszigetelés: U=0,2 W/m2K
  • A nagy tömegű építőanyagok zöme (szalma és agyag) 10 km-en belül, helyben elérhető
  • Minősített rendszerben, és minőségbiztosítás mellett zajló projekt végrehajtás


A választott építési technológia: Minősített szalmaház (ÉME száma A-1/2008)

A szalmaház technológiát alkalmazók a lehető legkisebb mértékben terhelik a környezetet az építéssel. Az építőanyag-előállítás nemhogy károsítja, terheli, a környezet állapotát, inkább javítja azt. A gabona, a fa évről évre meg tud újulni. A növekedés szén-dioxidot von ki a levegőből. Nem használnak fosszilis energiát az előállításhoz. A fenntartható fejlődés érdekében a szalmaházakat úgy készítik, hogy kiváló épületfizikai tulajdonságaik legyenek. Nyáron nem igényelnek gépi hűtést az épületek. Kellemes komfortérzést biztosít az állandó kiegyenlített páratartalom és az egyenletes felületi hőmérséklet. Ez az építési technológia lehetővé teszi a természeti értékek megőrzését. A szalmabála kitöltésű fal és födém együtt alkalmazható olyan hagyományos vagy korszerű épületszerkezetekkel, amelyek mellett érvényesülnek a szalmaházak előnyös tulajdonságai. Mindezek lehetőségként vannak benne a rendszerben, de csak akkor érhetők el, ha rendszerszemléletben kialakított, és az előírt szakmai szabályoknak megfelelően tervezett szerkezeti megoldásokat alkalmaznak. A szakszerűen tervezett, kivitelezett, rendeltetésszerűen használt és karbantartott épületek tartóssága azonos a más hagyományos szerkezetekkel.

 

Harsánylejtő. Bors András terve. Ökotalpacska
 

 

A belső válaszfalaknak a helyszínen gyártható földtéglát választottunk, amelynek szintén fontos tulajdonsága a tömege, ami növeli az épület hőkapacitását, ezen kívül kiváló hangszigetelő és szintén természetes páraszabályzó. A földtéglához alkalmas az alapozásnál kitermelt föld, amit nagynyomású hidraulikus préssel készítenek. Mivel az alapanyag a helyszínen kitermelhető és gyártható, ezért rendkívül kis energiabefektetéssel jár, igaz élőmunka-igénye van, ám ezzel növeli a foglalkoztatást.

 

Harsánylejtő. Bors András terve.
 

 

6. Épületenergetikai követelmények
Az épületenergetikai célkitűzéseket a jelenleg érvényben levő szabályozást messze meghaladó szintre emeltük, egészen az EU által előre vetített, várhatóan 2020-as évektől érvénybe lépő szabályozás szintjére, ami több szempontban megközelíti, más szempontokban pedig meg is haladja a darmstadti passzívházak mai követelményeit. Ugyanakkor azt is szem előtt tartottuk, hogy a célkitűzéseink minél nagyobb részét építészeti, szerkezeti megoldásokkal, azaz passzív elemekkel, minél kevesebb aktív gépészettel támogatva is meg lehessen valósítani, részben azért, hogy elkerüljük a high-tech lakógép csapdáját, részben azért, hogy a megtérülési idők is elfogadhatók maradjanak. Az ennek megfelelő követelményeink az érvényes magyar energetikai rendelet fogalmaival, az adott épület méretére és formájára vonatkoztatva:

 

  • A fajlagos hőveszteség tényező legyen kevesebb, mint a megengedett fele, azaz: 0,25 W/m3 K alatt
  • A számított átlagos hőátbocsátási tényező legyen kevesebb, mint a megengedett fele, azaz: 0,23 W/m2K alatt
  • Az épület fajlagos nettó fűtési energia igénye közelítse meg a passzívházak szintjét, azaz legyen kevesebb, mint 18 kWh/m2év
  • Az épület nettó fűtési energia igénye legyen kevesebb, mint 5,000 kWh
  • Az épület téli maximális hővesztesége legyen kisebb, mint: 5,8 kW (-15 Celsius fok esetén)
  • A használati melegvíz energia igénye 6 fő lakóval számolva 11 kWh/m2év
  • Az egyéb elektromos készülékek energia igénye maximum 16 kWh/m2év, amit az egy átlagos méretű háztartásra jutó elektromos energiaigény KSH adataiból, a bent lakó 6 fős családból és az épület méreteiből származtatunk.
  • A fűtés és a használati melegvíz energiaigényét éves átlagban fedezze 100%-ban megújuló, azaz 0 primer energiát fogyasztó energiaforrás (napelemmel működtetett nagy hatásfokú hőszivattyú)
  • Mindezek együtt lehetővé teszik, hogy az épület teljes primer energiafogyasztása pusztán az egyéb elektromos készülékek fogyasztásából származzon, és az összesített energetikai jellemző értéke ne haladja meg a 40 kWh/m2év szintet, ami az adott épülettömeg esetén megengedett 200 kWh/m2év érték 20%-a
  • A primer energiafogyasztás elérhető 20%-os szintje a mai lakcímke rendszerben nem is definiált A++ szint, ami messze alatta marad még a darmstandti passzívházakra megengedett 120 kWh/m2év szintnek is, és közelebb van a 0 energiás házak szintén német előírásaihoz.
  • A 0 energiás követelmény tényleges teljesítése azonban mai magyarországi viszonyok között az adott telepítési helyen már elfogadhatatlanul hosszú megtérülési időhöz vezetne, ezért nem szerepel a célkitűzéseink között. Igény esetén azonban pusztán a napelem felület megnövelésével elérhető, ehhez már meglévő épülethez, pályázati forráshoz is könnyebben lehet jutni.


7. Gépészeti rendszerek kialakítása
A kiemelten szigorú energetikai követelményeknek maradéktalanul megfelelő gépészeti megoldások természetesen csak az épület szerkezetével összhangban alakíthatóak ki. Van azonban egy nem megkerülhető kérdés a gépészet részletezése előtt: mekkora az egyes gépészeti rendszerek által kiszolgált egység: egy lakás, vagy egy egész kis közösség. Számos érv szól az egész beruházást és a kialakuló közösséget kiszolgáló 1 nyílt kútvizes kútpár építésének. A koncepciónkban minden lakás saját hőszivattyús rendszerrel rendelkezik, amelynek a teljes áramigényét éves átlagban a megfelelően méretezett napelemek elégítik ki.

8. Napenergia-felhasználás
Az épület egész megformálása, nyitott felületei, árnyékolási geometriája, hőtároló tömegeinek elhelyezése a napenergia passzív hasznosításra irányul a téli félévben és kizárására a nyári félévben.

Ezen túlmenően számos további passzív és aktív elemet tervezünk a napenergia hasznosítására és a gépészeti fejezethez hasonlóan itt is a passzív megoldások élveznek előnyt, gépészetileg aktív elemeket csak akkor alkalmazunk, ha azok nem elkerülhetőek:

  • Aktív napenergia hasznosító elem a jelen épület hőigényéhez (fűtés+használati melegvíz) igazított PV elem.
  • Ezt a választást a nagyméretű hőszivattyú 5,5-ös SPF értéke teszi racionálissá. Az energetikai követelmények és a geotermikus fejezet számai alapján ezt éves átlagban már egy 1 kW névleges teljesítményű napelem telep is képes ellátni, ami évente 1200 kWh villamos energiát termel. Ezzel érhető el a hőenergia termelés 100%-os megújuló aránya.
  • A fűtés és használati melegvíz előállításának fenti módján túlmutató további elektromos energiaigény kielégítését ma még nem kifizetődő PV elemekkel biztosítani az adott telepítési helyen, ezért a maradék 4100 kWh/év elektromos energiát a normál hálózatból vételezzük.
  • A napelemek úgy lettek elhelyezve, hogy azok rendkívül egyszerűen tisztíthatók, illetve a teljesítményük fokozása végett, könnyem - akár kézzel is - a megfelelő szögbe fordíthatók.
  • A napelemek elhelyezésüknél fogva egyben a felső szint nyári árnyékolásában is részt vesznek.
  • Ugyanezek a napelemek egy UPS áramkört is táplálnak az épületen belül, amivel biztosítható a keringető szivattyúk, a biztonságtecnika, a kaputecnika, a számítógép hálózat folyamatos üzeme külső áramkimaradás esetén is.
  • Az ingatlan ad-vesz Okos mérővel lesz ellátva, ezzel válik teljes mértékben hasznosíthatóvá a nagy intenzitású nyári napsugárzás, és kiegyensúlyozhatóvá a nagyobb energia igény és a napenergia rendelkezésre állása közötti fél éves eltolódás, továbbá az UPS hálózatot úgy méretezzük, hogy egy-egy egység a napon belüli legkedvezőbb árú zónában működhessen.
  • További passzív napenergia hasznosító elemek a bioklíma homlokzat, és a napkémény, amelyekkel részben elvégezhető a téli friss levegő utánpótlás előmelegítése, és a szellőztetés energiaellátása. Az üvegfelületek úgy lettek optimalizálva, hogy éves szinten több legyen rajta keresztül a nyereség, mint a veszteség.

9. Szélenergia-hasznosítás
A szél energiájára az energia termelésben nem támaszkodunk. Indoklás a következő: Egyenletes, gazdaságos termelés, csak 10 m fölött érhető el. Ennek az engedélyezése nagyon lassú és költséges folyamat. Zajhatás és vibrálás, jelentkezhet, ami nem kívánatos az ilyen sűrű beépítés mellett. A legjobb hatásfokú szélgenerátorok lapátjuk forgatásával szabályozhatók, nagy szél esetén így állíthatók le, de ezen típusok drágábbak, mint a napelemek és nem termelnek több villamos energiát.

10. Geotermikus energia
Véleményünk szerint ez az a terület, ahol a leginkább indokolt a szűk, egy lakóegíségre szabott keretek közül kilépni és figyelembe venni a helyszín legjobb adottságait és azokat az egész beruházás, sőt a beruházás későbbi ütemei számára is kiaknázhatóvá tenni. Ezért ebben a fejezetben az elsődleges javaslatunk az ingatlanfejlesztő felé, hogy a helyben elérhető és csak nagyobb anyagi és adminisztratív ráfordítással hozzáférhető karsztvíz felszínre hozását és annak többrétű felhasználását valósítsa meg.

A nyílt kutas beruházás melletti indokaink a következők
A környezetkímélő és gazdaságos fűtés érdekében a beruházás teljes lakóközössége számára 1300 m mély kútpárt terveztünk, aminek költsége hozzávetőleg 60 millió Ft. Az ezzel megegyező kapacitású 60 db 100 m-es VDI 4640 szerint lehelyezett szonda rendszert nem javasoljuk az elégtelen magyarországi kivitelezői tapasztalatok miatt. A fűtést központosított geotermikus energiából kívánjuk biztosítani. A szükséges hőmérsékletet hőszivattyúval fogjuk a kívánt értékre emelni. Mivel a szükséges villamosenergiát - éves átlagban - a napelemek biztosítják, ezért ebben az esetben 100 %-ban megújuló energiafelhasználásról beszélhetünk. Az ezekből a kutakból kiemelt karsztvíz ívóvizet és energiát is biztosít az itt lakók számára. Ez különösen sarkalatos kérdés, mivel a víz és csatorna díja közel kétszerese lenne a fűtés költségének és itt is jelentős áremelkedések várhatók.

11. Víz- és esővíz-hasznosítás
A környezettudatos gondolkodás nem nélkülözheti a vízzel való gazdálkodást és az újrahasznosítási lehetőségeket sem. A telekre érkezik karsztvíz ivóvíz, csapadékvíz és esetlegesen fakadó forrás. Minden elemet megfontoltan kell felhasználni, hogy a szükségletek kielégítéséhez minél kevesebbet kelljen a rendelkezésre álló ivóvízből felhasználni. Fontos elv, hogy a területre érkező csapadékot megpróbáljuk a területen tartani, és hasznosítani, a szürkevizet tisztítjuk és újra felhasználjuk.

A szokásos gyakorlattól eltérően ivóvizet nem használunk WC öblítésre, hanem csak tisztított szürkevizet. A zöldtetőről származó elfolyó csapadékvizet összegyűjtjük és a megtisztított szürkevízzel azonosan WC öblítésre, vagy locsolásra használjuk. Amennyiben a telken található fakadó forrás, annak felhasználásával biotó építését kezdeményezzük. Az elfolyó vízből fedezhető a locsolás, WC öblítés, mosóvíz.

Az adottságnak tekinthető karsztvízzel való gazdálkodás lényeges eleme az ÖKO-TALPACSKÁNAK. A minimális környezetterhelés mellett a közműdíjak jelentős csökkenése érhető el. A hasznosításra létre kell hozni egy üzemeltető céget. Amennyiben ez egy távhőszolgáltató cég is egyben, akkor az elszámolását 5%-os ÁFA-n is történhet, ezzel 6 évre csökkenthető a megtérülés. Ezen közműszolgáltató, elláthat őrzést, takarítást, kezelheti a hulladék szigetet, elláthat egyéb karbantartási feladatokat is. Az ivóvíz használatának díja ebben az esetben 37 Ft/m3, a jelenleg Budapesten alkalmazott 234 Ft/m3-el szemben. Érdemes megjegyezni, hogy a távhőszolgáltatás nem igényel drága szigetelt vezetéket, mivel az ivóvíz ellátást is biztosító vezetéken keresztül történik. A WC-ből kikerűlő szennyvíz (feketevíz) a csatornába kerül. Az egyéb vizekből csak a fel nem használható, tárolható mennyiségen felüli kerül a csatornába.

12. Parkolók
A telken belüli gépkocsi beállók burkolataként a környéken található ürömi kövek kerülnek kavicságyazatba fektetve a természetes talajrétegek megóvása érdekében.

13. Kert- és tájépítészet

Kert kialakítás
A tervezési területen a tervben 11 db lombos fa telepítését javasoltuk. A fafajták meghatározásánál figyelembe vettük a környezetben lévő növényállomány fajösszetételét. Az alkalmazott fajok, elsősorban jó várostűrő, eltérő habitusú fák szoliterként, illetve ligetes elrendezésben ültetve. A telek északi, főbejárat felőli csücskébe nagy lombkoronát növelő fákat javaslunk ültetni, amely a ház első védelmi zónáját képezné az uralkodó széliránnyal szemben.

Ligetes elrendezésű ültetést a telek észak-keleti és dél-nyugati részein alkalmaztunk tölgy, éger és kőris fajtákból. A délről igyekeztünk minél nyitottabbá, benapozottabbá hagyni a zöldfelületet, illetve az épületet, ezért mindössze egy darab díszfát, japán díszcseresznyét terveztünk ültetni szoliter állásban a teraszhoz közel, amely kellemes árnyékot nyújthat a déli órákban való kint tartózkodás folyamán. A cserjeállományt a telekhatárok mentén javasoljuk beültetni, mely a szélek felé egyre magasabb fajokból állna össze, ezáltal egy zöld lehatárolást adva a környező telekszomszédok felé. A telek belseje felé alacsonyabb termetű díszes évelő felületeket terveztünk.

Zöld homlokzat
Az épületet huzalos támrendszerre futtatott, örökzöld és lombhullató kúszónövényekből álló zöldfal veszik körbe minden oldalról, amely kondicionáló szerepe mellett egyrészt (bálafal eróziója elleni) védelmi, másrészt izoláló funkciót is betölt.

Zöldtető
A tetőn, teljes felületen extenzív növénykiültetést terveztünk, előnevelt szedumokból, lágyszárúakból és fűfélékből, melyek egyfajta összefüggő zöld paplant alkotnak a zárófödémen. Ezek a növények a természetes élőhelyükön nagyon mostoha körülmények között fejlődnek, nedvességhez és tápanyaghoz is csak nagyon korlátozott mértékben jutnak. Ennek következménye, hogy nagyon ellenállóak, de lassan növekednek. Így tökéletesen megfelelnek a minimális gondozás feltételeinek, nem kell öntözni és kaszálni sem. Emellett nagy a hőszigetelő képességük, hasznosul a lehulló csapadékvíz, kondicionáló hatást gyakorolnak a párologtatással és nem utolsósorban élettér a természetnek.

14. Szennyvízkezelés
Általánosan a szennyvízcsatornába kerül a mosás, fürdés, mosogatás által keletkező szürke víz. A koncepciónkban a vízzel való takarékoskodás alapvető tényező. Mérési eredmények igazolják, hogy WC öblítésre a felhasznált víznek 50 %-át használjuk el. Azzal, hogy a szürkevizet biológiailag megtisztítjuk és a WC öblítésére felhasználjuk ezt a mennyiséget megtakarítjuk. Az összegyűjtött csapadékvizet és a megtisztított szürkevizet locsolásra is alkalmassá tettük így további 20 % megtakarítással számoltunk.  A fekete szennyvizet a közműcsatornába vezetjük

15. Hulladékkezelés
A koncepciónk kialakításánál a hulladék fogalmát kibővítettük. Olyan anyagokat és műszaki megoldásokat választottunk, amelyek a lehető legkevesebb környezetterhelést okozzák. Hulladékként kezelt anyagokkal építünk: szalma, agyag. Az építés során keletkező hulladékot az építés helyszínén is el lehet helyezni, és a természetben lebomlik, ha az szalma, agyag. Bontott téglából készítjük a bor-trezor falazatát. A WC öblítéséhez szürkevizet használunk, így jelentősen csökkentve a szennyvíz és az ivóvíz felhasználás mennyiségét. Szükséges, hogy a lakók a keletkezett szemetet szelektíven gyűjtsék és megfelelő lerakóhelyeken helyezhessék el. A szerves anyagok elhelyezésére komposztálót alakítottunk ki, melyből kijövő végtermék a kert növényzetének trágyázására felhasználható.

Építész tervezők: Bors András, Mészáros Attila, Tarr Edit
Energetikai koncepció: Kálmán László

Adatlap

  • Tervezési terület: 20655/69
  • Telek területe: 1111 m2
  • Beépített terület (bruttó): 221,8 m2
  • Beépítettség: 19,9% (max 20%)
  • Összes beépített szintterület (bruttó): 400,15 m2 (max 444m2)
  • Szintterületi mutató: 0,36 (max 0,4)
  • Hasznos alapterület (összes nettó): 326 m2
  • Építménymagasság számított érték: 4,78 m (max 5 m)
  • Zöldfelület tervezett területe: 746,35 m2
  • Zöldfelületi mutató: 68,7 % (min. 65 %)
Adatlap. Tervező: Bors András

 

vélemény írásához jelentkezzen be »