Közélet, hírek
Károlyi Antal száz éve született
2006.07.17. 07:46
Az Ybl-díjas építészre emlékezünk, akinek nevéhez fűződik, többek között a Vígszínház újjáépítése is.
Károlyi Antal Csempeszkopácson született, 1906. júl. 17-én. Elemi iskoláit Csempeszkopácson, középiskoláit Szombathelyen végezte. Ezután a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre került, ahol építészmérnöki diplomát szerzett 1935. június 11-én.
Mint fiatal építészmérnök, tíz éven át Györgyi Dénes és Wälder Gyula tanárok tervező irodájában dolgzott. Az 1938-as évi budapesti Eukharisztikus kongresszus építészeti pályázatán sikeresen szerepelt. A 30-as évek végén magas színvonalú falusi háztervei valósulhattak meg.
1939–1948 között magánépítészként tevékenykedett, ekkori munkái: a budapesti Tímár utcai lakótelep, a pécsi OTI (Orsz. Társadalombiztosítási Intézet)-lakótelep, majd a II. világháború után a szófiai Magyar Nagykövetség 1949-től a MATI (Magasépítési Tervező Intézet) csoportvezetője, 1951-től a KÖZTI (Középülettervező Vállalat) műteremvezetője, 1952-től a LAKÓTERV (Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalat) főépítésze volt.
Részt vett a komlói, a tatabányai, a várpalotai, a kazincbarcikai lakótelepek tervezésében. Budapesten a Nagy Lajos király úti lakótelepet tervezte. Nevéhez fűződik a Vígszínház újjáépítése (Kiss Tiborral), a várpalotai kultúrház. Szombathelyi, Vas megyei épületek egész sorát tervezte (Savaria tér épületei, Claudius-kút), elindította a Derkovits-lakótelep építkezését és 1954-től kezdve tervezte Szombathely rekonstrukcióját. Középületek sora fűződik itt is a nevéhez (Művelődési ház és Sportház 1963), megyei Szakorvosi Rendelő intézet (1964), megyei pártszékház, hangversenyterem (1975), zeneiskola, a büki fürdő első szakasza. Műemlékvédelemmel is foglalkozott (várpalotai vár helyreállítása, 1958–68). Egyik alapítója volt a Magyar Építőművészek Szövetségének, tagja az Építészeti Tanácsnak, tanára a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) mesteriskolájának.
Az Ybl-díjas építész (1953) 1969. decemberében hunyt el Budapesten.
Cikkei jelentek meg a szaksajtóban. – F. m. A magyar falu építészete (Perényi Imrével és Vargha Lászlóval, Bp., 1955); Szombathely városképei, műemlékei (Szentléleky Tihamérral, Bp., 1967). – Irod. Körner József: K. A. (Magy. Építőművészet, 1970. 4. sz.).
Vélemények (0)