Kezdőrúgás

A CEP Expo kísérőrendezvényeként konferenciát tartottak az energiahatékony műemlékfelújításról. Török Tamás beszámolója az üres lakberendezési áruházból.

A műemlékvédelem és az épületek energiahatékonysága nálunk külön-külön is éppen eléggé bonyolult történetek, együtt pedig körülbelül abba a kategóriába tartoznak, mint a német vagy norvég orvos- és pedagógusfizetések, tervezői díjak stb. Konferenciát szervezni egy ennyire egzotikus témára hiánypótló kezdeményezés, rosszabbik esetben a kreditpontgyűjtő-játék újabb vadhajtása.

Akár műemlék, akár energetika, mindkét esetben lehet a pénzhiányra panaszkodni, és többé-kevésbé mindkét esetben igaz, hogy minél kevesebb rá a pénz, annál többe kerül. Itt jönne a képbe a legendás magyar szürkeállomány illetve találékonyság, hátrafelé nyilazás, mozgékony gyorsnaszád, és más mitológiai elemek – vagy addig is a legendás germán (beleértve a skandinávokat) erények, úgymint racionalitás, érték- és minőségelvűség, kompetencia, munkamorál usw.  

Ettől mind messze vagyunk, a válság egyelőre megbízhatóan szolgáltatja a muníciót a pénzhiányra való hivatkozáshoz, és a közhangulatnak tökéletesen megfelelő helyszín az átmenetileg kiürített Material Center, ahol egy szintet foglalt el a CEP (Clean Energy & Passive House) Expo és a hozzá kapcsolódó konferenciák, többek között a Műemlékvédelem alatt álló épületek energiahatékony felújítása című.

Ahol a KÖH képviseletében felszólaló Tamási Judit és Káldi Gyula az angol példát említette (ott van pénz, és köztudottan háromszáz év alatt nyírják tökéletesre a gyepet), konkrétan az English Heritage tevékenységét és annak eredményeit, például a honlapjukról is letölthető tematikus energetikai és egyéb útmutatókat. Mint kiderült, a KÖH rajta van az ügyön, igyekeznek felzárkózni az angolokhoz, folyamatban van saját ajánlásaik kidolgozása.

---

Kontra Jenő (BMGE) arról beszélt, hogy a műemlékek a nemzeti vagyon részei, ezért gondoskodni róluk az állam feladata. A hatékony, fenntartható gondoskodás feltétele pedig egy energiastratégia megléte – amihez viszont energiastatisztika szükséges.

Az energiastatisztikát szolgáltató mérések kapcsán Várfalvi János (BMGE) elveket is ismertetett, az energetikai szempontok szerint integrált gépészeti-építészeti tervezést, a racionalizáláshoz szükséges felügyeleti rendszerek szükségességét, a pincék és tetőterek hasznosítását. Kiemelte az üvegszerkezetek tudatos alkalmazását, pl. többrétegű szerkezetben a napvédő réteg síkjának helyes megválasztását (nem teljesen triviális) és a low-e üvegezés megfelelő használatát többhéjú üvegfedések esetében. Felhívta a figyelmet a belső hőszigetelés lehetőségeire, amik szakaszos üzem esetén kielégítő eredményt adnak. Kifejtette a falnedvesedés komplex épületfizikai vonzatait (ti. a nedves fal nemcsak jobban vezeti a hőt, de a benne lévő nedvesség párolgási energiaigénye is nagy, továbbá jelentős a párásodás miatti szellőztetés energiaforgalma). Úgy vélte, hogy az energiastratégia megvalósításának akadályai a pénzhiány, a műemléki státusz objektív nehézségei és az alacsony tervezői affinitás, ami műemlékek összefüggésében az energetikai szempontokat illeti. Természetesen pénzhiány miatt nincs lehetőség a műemlékek felújításához kapcsolódó energetikai, épületfizikai alapkutatásokra sem.

Mert ez műanyag

Az energiahatékonyság műemléki kontextusban a polisztirolból újragyártott és a hőszigetelésre ragasztott vakolatdísz problémájában sűrűsödik össze. Vagyis egy alapvetően filozófiai-morális kérdésben (amire általában tömör financiális válasz születik).

Ezt a megoldást a Medgyasszay Péter saját házát bemutató prezentációban is láthattuk, szinte hallani lehetett a köh-ös állak koppanását a padlón. A polisztirol a rövidtáv bajnoka, a túlélés múzsája – műemlékvédelemben tehát nem nagyon értelmezhető. Egy szakember műemlékházán mindenképpen kicsit erős, Káldi Gyula ezzel kapcsolatban Churchill kultúra és háború viszonyára vonatkozó kérdését – „Akkor miért harcolunk?" - idézte.

---

Arnóczi Rozália (Vidékfejlesztési Minisztérium) és Tímár Éva (Promote CEE) az EU-s jogszabályi háttérről illetve a műemlékfelújítások finanszírozásának pályázati lehetőségeiről beszéltek. Mint mondták, közvetlen műemléki célú források ebben a rendszerben nincsenek, csak turisztikai fejlesztések részeként. Ahogy alapkutatásra sem lehet pályázni, csak projektek megvalósítására. Egy hozzászóló a LEADER szakmaiságával, finanszírozásával, életszerűségével kapcsolatos súlyos problémákat sorolta, a minisztérium képviselője pedig elismerte a problémák létét, amiknek a megoldásán már dolgoznak.

Az esettanulmányok és az esettanulmánynak álcázott termékbemutatók többek között a Pannonhalmi Főapátság megújuló energiaforrásokra támaszkodó fűtési rendszerét (Pottyondy Ákos), az egervári várkastély (Schopf Márton), illetve a máriapócsi zarándoktemplom (Zombor Szabolcs) felújítását érintették, Barta Ferenc szájából a balatonfüredi Esterházy-kastély átalakítása kapcsán elhangzott egy markáns polisztirol-ellenes állásfoglalás.

Jelinkó Róbert (LB-Knauf) ezzel szemben a polisztirol-adalékos IsoFloor rendszert ismertette, Rontó Géza (Poli-Farbe) többek között a diszperziós festékek homlokzaton való alkalmazásának hátrányairól beszélt (elektrosztatikus feltöltődés és melegben való meglágyulás, ami a por megkötését eredményezi), megfejelve egy ps-magos dekorkő termékkel; Smudla Mihály (Eramis) a kalcium-szilikát lapok alkalmazástechnikájának egyes részleteit osztotta meg a hallgatósággal.

---

Műemlékvédelem alatt álló épületek energiahatékony felújítása – szakmai konferencia, 2011. október  20. Moderátor: Dr. Vukoszávlyev Zorán

szöveg+kép: Török Tamás