Helyek

Könyv az Óbudai Kísérleti Lakótelepről

1/6

Dévényi Tamás - fotó: Garai Péter

Hirdetés
?>
Dévényi Tamás - fotó: Garai Péter
?>
Gyáni Gábor - fotó: Garai Péter
?>
Farbaky Péter - fotó: Garai Péter
?>
?>
?>
1/6

Dévényi Tamás - fotó: Garai Péter

Könyv az Óbudai Kísérleti Lakótelepről
Helyek

Könyv az Óbudai Kísérleti Lakótelepről

2011.12.06. 09:43

A Kiscelli Múzeum „Korszerű lakás, 1960 - az óbudai kísérlet" kiállításának zárásaként azonos címmel megjelent a telepet bemutató könyv. A Branczik Márta - Keller Márkus szerzőpáros nevéhez fűződő kötetet Dévényi Tamás építész és Gyáni Gábor történész, akadémikus mutatta be december 2-án, a Budapesti Történeti Múzeumban.

December 2-án mutatták be a „Korszerű lakás, 1960 - az óbudai kísérlet" című könyvet a Budapesti Történeti Múzeumban, a Gótikus Nagyteremben. A Branczik Márta - Keller Márkus szerzőpáros nevéhez fűződő kötetet Dévényi Tamás Ybl-, és Molnár Farkas-díjas építész, valamint Gyáni Gábor történész, akadémikus ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A megjelenteket Farbaky Péter, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese üdvözölte, egyben a szerzők munkája mellett megköszönte Demeter Zsuzsanna (munkatárs), Macskássy Zsuzsanna (olvasószerkesztő), Fáryné Szalatnyay Judit (reprodukciók, fotók) és Komáromy Nóra (borítóterv, tipográfia) segítségét, amit a könyv elkészítéséhez nyújtottak.

 

Dévényi Tamás - fotó: Garai Péter
1/6
Dévényi Tamás - fotó: Garai Péter

Gyáni Gábor - fotó: Garai Péter
2/6
Gyáni Gábor - fotó: Garai Péter

Farbaky Péter - fotó: Garai Péter
3/6
Farbaky Péter - fotó: Garai Péter

 

 

Dévényi Tamás „hihetetlenül komoly eredménynek" nevezte a Kiscelli Múzeumban rendezett kiállítást és a könyv megjelenését, amelynek révén „az egyik telep kiemelkedett a szürkeségből". Az építész bevezetőjében utalt arra, hogy a hazai kislakásos telepek sokkal nagyobb figyelmet és komolyabb vizsgálatot érdemelnének. Az 1930-as évek kísérletei közül a Napraforgó utcai mintatelep viszonylag jól beépült a köztudatba, a Lupa-sziget világa már kevésbé ismert. E két helyszín egyikéről sem jelent meg még könyv és nem rendeztek róluk kiállítást - ezt a hiányt minél hamarabb pótolnia kellene a szakmának.

Az építész könyvismertetését két kérdés köré fűzte fel: „Hová tűntek a nagyok?", illetve „Miért lettek ilyenek a házak?". Az 1958-ban kiírt tervpályázaton többségében a kor kevésbé ismert építészei vettek részt és nyertek; a tervezők két legjelentősebb alakja Rimanóczy Gyula és fia, Jenő volt. A két ütemben felépült telep pályázatai típusházak tervezéséről szóltak, a helyszín ismerete nélkül, amely az épületeket egyik fő lényegétől, a helyhez való alkalmazkodás képességétől fosztotta meg. A zsűri nagy, 25 fős létszáma és összetétele -  benne a Magyar Építőművész Szövetséget képviselő alkotók alacsony számával - szintén „hozzájárulhatott a középszer kialakulásához". Több ismertebb, tehetséges építész pályaműve ugyan megvételt nyert, terveik mégsem valósultak meg (például Jánossy György és Plesz Antal). Ennek ellenére a házak alaprajzai mindenütt jók - a helyiségek kissé szűkösek -, a tervezők mindenben - így a térszervezés mellett a homlokzatképzésben is - a racionalitásra, a modern formavilágra törekedtek.

„A könyv arra vállalkozik, hogy fellebbentse a homályt, kérdéseket tegyen fel és válaszokat próbáljon megfogalmazni" az Óbudai Kísérleti Lakótelep kapcsán. A két különböző szemléletű alkotó munkája „izgalmas, letehetetlen kalandregény", időnként egymásnak feszülő gondolatokkal.  A kötet „nemcsak érdekes és értékes, hanem szép is"; Dévényi Tamás kiemelte a kor hangulatát kiválóan idéző borítót és a tipográfiát, amely Komáromy Nóra munkáját dicséri.

Gyáni Gábor történész, akadémikus a könyv másik, „történelmi" arcát mutatta be, felidézve a telepek létesítésének 20. század eleji hagyományait, amelyek kezdettől fogva összefonódtak a szociális lakásépítés eszméjével. Az óbudai kísérletet is a kislakások jellemzik (a méretek 30-35-55-60 m2 között mozognak), ám ezek elrendezése, benapozottsága és komfortszintje minőségi váltást jelentett az ide költözőknek a 19. század végi bérházi körülményekhez képest. A II. világháború után ez volt az első, jelzésértékű kísérlet arra nézve, „hogyan lehet egy helyen, nagy mennyiségben szociális lakásokat létrehozni". Keller Márkus „izgalmas társadalomtörténeti vizsgálatnak veti alá az építészetet"; ez a megközelítés ebben a tekintetben egyedülállónak nevezhető.

 

4/6

5/6

 

 

A könyv gazdag fotóanyaggal, egyenként mutatja be az épületeket, alaprajzaikat, egyéni arculatukat, egykori és mai állapotukat. A mű fontos részét képezik a telep lakóival készített interjúk; ezen visszaemlékezésekből hűen kirajzolódnak az eredeti társadalmi-, és lakáskörülmények. Megszólal néhány, a telep tervezésében részt vett építész is - Zdravics János, Rimanóczy Jenő, Fábián István, Bőjthe Tamás -, akik számára ez a pályázat rendkívüli motivációval bírt, hiszen a korszak nagy lehetőségét kínálta az alkotói szabadság kipróbálására. A megvalósult építészeti minőség ellenére ez a vállalkozás - az előzmények és a következmények ismeretében - különleges teljesítménynek tekinthető. Sajnos „a történetnek nem lett folytatása", ezen kísérletek halála a következő évtizedekben kibontakozó, házgyári paneles építkezés lett. Gyáni Gábor méltatta a házak részletes bemutatását, valamint az életrajzi függeléket, amely a telep tervezésében részt vevő építészek munkásságát, egyéb műveit is felsorolja. A könyv a Budapesti Történeti Múzeum, az 1956-os Intézet és a Terc Kft. közös kiadásában jelent meg.

Garai Péter

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk