Épületek/Örökség
Kúriát bontottak Simaságon
2009.07.06. 11:52
A Vas megyei Simaságon lebontották az egyedülálló építészeti karakterű, 18. századi "Púpos kastélyt". A polgármester szerint nem voltak tisztában az épület értékével, a bontást mindenesetre végigfotózták.
A Vas megyei Simaságon lebontottak egy egyedülálló építészeti karakterű 18. századi kúriát. Az épület nem állt műemléki védelem alatt. A "Púpos-kastély" néven ismert sarokház eredetileg járási szolgabírói hivatal céljára épült, később uradalmi birtokközpont lett. Bontása előtt a település postájaként működött. Noha homlokzatát a későbbi átépítések elcsúfították, hatszög alaprajzú tornya a falukép karakteres elemévé tette. Boltozatos kocsiáthajtója, kosárives nyílású udvari tornáca, tornyának remek barokk tetőszerkezete, belső kőlépcsője helyreállítható lett volna.
1/5
A simasági Púpos kastély - archív felvétel
A simasági Púpos kastély - archív felvétel
2/5
Képek a bontásról
Képek a bontásról
3/5
Képek a bontásról
Képek a bontásról
4/5
Törött barokk kőkeret a törmelékhalomban.
Törött barokk kőkeret a törmelékhalomban.
„2007-ben el kellett költöztetnünk a postát, mert az épület életveszélyessé vált. Az előtte húzódó árkot ugyanis feltöltötték, így a kúria falai vizesedni kezdtek, s az egész megsüllyedt. Potyogtak a cserepek, a falak kezdtek elválni egymástól. Szerettük volna felújítani, de a statikus szakvéleménye szerint ez túl sokba került volna, így maradt sajnos a bontás" - nyilatkozta az ügyről a Múlt-Kor történelmi portálnak Molnár László polgármester, aki azt is hozzátette, nem voltak tisztában az épület értékével.
A bontásra a KÖH Nyugat-dunántúli Irodájának vezetője, Figler András hívta fel a figyelmet. Figler szerint a házat már 2005-ben helyi védelemre javasolták.
Molnár László polgármester hónapokon át fotózta az épület bontását. A megdöbbentő galéria megtekinthető a muemlekem.hu oldalon.
10:12
Az inventarizáció... régi nóta. Tényleg ennyire nehéz lenne elkészíteni?
Egy rövid becslés: saját tapasztalat alapján egy 1500 fős falu teljes bejárása két embernek egy munkanapja. Ha ehhez hozzávesszük a rejtett értékek felkutatását és a levéltárazást, utánajárást és dokumentálást, akkor maximum egy hét. Legyen ez az ún. egységtelepülés. Mivel a lakosság egy jelentős része "központosan", társasházakban él, ezért 5 millió fővel számolok. 5 000 000 : 1500 = 3334 egységtelepülés, azaz megyénként átlag 167, ami megyénként két elszánt (és megfizetett) embernek 3-4 évi munkája. Pénzesítve: megyénként bruttó 18-24 millió forint munkadíj. Ez az összeg a jelenlegi bürokratikus pazarlásokhoz képest nevetségesen alacsony. Ha az inventarizációval meg lehetne oldani a hazai épített értékek felügyeletét és közkinccsé tételét, akkor szerintem ennyit megérne rá költeni. Ezek után egyetlen dilettáns polgármester vagy tulajdonos sem hivatkozhatna arra, hogy hát ő nem is tudta... Különben a mai napig nem értem, hogy miért kellett szétszedni a védelmet országos és helyi szintre, és miért kellett az utóbbit az önkormányzatok kezébe adni. Ez a Simaság és a hozzá hasonlók meg tényleg csak gumigyárat érdemelnek, pedig sajnálom őket.
Szegő Tamás, émh - BME
08:38
Megdöbbentő, hogy milyen mélyre süllyedt az építészeti örökségvédelem színvonala.
Valaki nyilvánvalóan felelős ezért a pótolhatatlan érték eltűnéséért. Ha egy falusi önkormányzattól nem lehet joggal elvárni, hogy építészeti kérdésekben kompetens szakértőtől kérjen szakvéleményt, akkor a KÖH felelős ezért.
Nyilvánvalóan súlyos felelősség terheli a statikus szakértőt is azért, mert kompetenciáját meghaladó kérdésben tett nyilatkozatot. De nem ő az egyetlen, én is olvastam nem egy olyan bunkóságig műveletlen statikus "szakvéleményét", ami minden értékelhető indoklás nélkül azzal az idióta frázisal zárul, hogy "felújítása gazdaságtalan". Ilyet valamire való mérnök legfeljebb alapos ár-érték (és építészeti érték!) elemzés után mondhatna ki - ha kompetens lenne az építészeti értékelemzésben.
22:16
@zapata: Én nem értem miért kell ezen csodálkozni. Posták tömkelegét zárták be, mondván nem gazdaságosak. Egy irányba mutat minden.