Ljubljana, könyvtár tervpályázat – III. díj, Ravnikar Potokar Arhitekturni Biro

2011 decemberében írta ki a szlovén kulturális minisztérium – az építész kamarával együttműködve – a ljubljanai Nemzeti és Egyetemi Könyvtár (NUK II) egyfordulós, nyílt, nemzetközi tervpályázatát, ahol a harmadik díjat a Ravnikar Potokar Arhitekturni Biro nyerte el.

Részletek a pályamű értékeléséből

A javasolt városszerkezeti megoldás teljes mértékben a tenderkiírást és a pályázat által kínált tájolást követi azzal, hogy az új könyvtárfunkciót egyfajta sarokelemként vagy a két jelentős városi utca kereszteződése mentén fekvő tömb kiegészítéseként kezeli. Az egyik tengely a Zoisova utca, mely a belvárosi körgyűrű részét képezve fontos épületeknek ad helyet, a másik a Vegova utca, ami a belső egyetemi tengelyt jeleníti meg, s itt található a rektori hivatal és Plečnik könyvtára is.

Az új épület városszerkezeti elhelyezkedését két tényező befolyásolta: a beépítési vonalak alkotta határok, illetve a római Emona régészeti feltárásai, melyeket a telek délkeleti sarkában és a közepén meg kellett őrizni. Így az új könyvtár tömege a teljes rendelkezésre álló területen elnyúlik, ideális befejezését adva a városi tömbnek mind vízszintes, mind függőleges értelemben. A könyvtár építészeti kialakítása egyenesen következik ebből a telepítésből: az előírt beépítési vonalakból és a régészeti elvárásokból, valamint a szorosabb és tágabb környezet fontos téri és funkcionális értelmezéséből.

A régészeti leletek védelme miatt az új funkciót csak az északi és a nyugati oldalon lehet a pinceszinten túlnyúló területre leterhelni, így ezt a két sarkot a terv mint két teherhordó lábat hangsúlyozza ki. Az Aškerčeva és a Slovenska utca kereszteződésében található egyik sarok a Képzőművészeti Kar kiegészítéseként működik, s egyben erőteljes keleti bejáratot testesít meg, mely szimbolikusan az Emona falában nyíló korábbi kapu re-interpretációját jelképezi. A másik sarok a Rimska és Emonska utcák találkozásának átlós pontjaként jelenik meg.

Az új könyvtár elsődleges sarkaival ellentétben, melyek „leállnak" a földre, az Emonska és Zoisova utcák találkozásánál levő harmadik sarok másként viselkedik: a földszinten egy hasíték vág be, így a tömeg térben lebeg a római Emona romjai felett, melyre a sarok légiessé tételével szabad rálátás nyílik az utcáról. Ekképpen az ásatásokat a lehető legjobb módon lehet a látogatóknak bemutatni, s közben a nyitott földszinti tér az arra haladókat becsábítja az épületbe. Ez a szabad tér egyben válasz is a Križanke kőfalának tömörségére, mivel felületük aránya nagyjából megegyezik.

Az új épület raszterkiosztása a római Emona úthálózatán alapul. A korábbi Emona szintjén, a pincében a Cardo és Decumanus irányában fekvő egykori utcarészeket megőrzik a tervezők. A könyvtár régészeti szintjére a korábbi római utak mentén, a Vegova és Zoisova utcákról lehet belépni. Az Emona utak kereszteződésében több szint magas nyitott teret alakítanak ki, így ez a központi hely termeti meg a könyvtár atmoszféráját. Az épület udvari részébe helyezett raktár nagy magasságával kiemelkedik, és egy zárt siló formáját ölti. Az összes olyan tér, mely sok fényt igényel, az új épület keleti és déli szárnyában található.

A homlokzat fehér döngölt betonból készített vasbeton teherhordó váz. A függőleges lamellák precízen kiosztott rácsozata minden szinten vissza van húzva, ami vizuális dinamizmust kölcsönöz az épületnek. Ez az erőjáték Plečnik homlokzatának újraértelmezéseként is felfogható, egyfelől nagyon is hagyományos, másrészt friss és dinamikus.

Számtalan erénye ellenére a javasolt megoldásnak több hibája is van. Az építészek következetesen a kiírás követelményei szerint akartak haladni, s emiatt a régi és új elemek csatlakozása megoldatlan maradt, a közéjük feszülő, csupán néhány méter széles szűk terület az időszakosság benyomását kelti. A régészeti terület fölé nyúló nagy sarokkiülés csak költséges konzolszerkezettel oldható meg, néhol 17 métert kell áthidalnia. A nagy üvegfelületek nem segítik az energiahatékonyságot. Az építészeti kialakítás nem használja ki kellőképpen a Križanke és a várhegy attraktív látványát, illetve a különálló raktár-siló elképzelése nincs kellőképpen kidolgozva. A többszintes nyitott tér az Emona utak kereszteződésében nem eléggé vonzó stb.

Könyvtárprogram, régészeti szint, kulturális örökség, kivitelezés és hatékony energia-használat

Az új könyvtár projekt jól értelmezi a tervezett programot. Nagy figyelmet szenteltek a tervezők a könyvtár alap- és kiegészítő funkciói közötti kapcsolatokra, és megfelelően látják, mely tereket kell a szélesebb (kulturális) nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni, és melyik területek szolgálnak kizárólag könyvtárként. A nyilvános terek egy része (többfunkciós csarnok, éjszakai olvasóterem) az épülettömb belsejében kapott helyet, így akkor is nyitva tud tartani, mikor a könyvtár már zárva van, emellett terasza pihenésre csábítja a látogatókat. A szabadpolcos rész tiszta, változatos módon van kialakítva.

A projekt a régészeti szintet bejárati csarnokként és tágas amfiteátrumként képzeli el, melyet a környező terekkel lépcső kapcsol össze. A nagy fesztávok láthatóvá teszik a padlót, és tisztán felismerhetővé válnak a régészeti szerkezetek. A felső szinteken felülvilágító helyezkedik el a Cardo és a Decumanus kereszteződése fölött. Az épületen belül bemutatott romokat egy átlátszó homlokzat választja el a külső falmaradványoktól. A régészeti leletek bemutatása szempontjából a választott megoldás megfelelő, és nem igényel további jelentős változtatásokat.

Az építészeti kialakítás örökségvédelmi szempontból is kielégítő, a fő torony kivételével a tömegek illeszkednek a környezet arányaihoz. A könyvtár függőleges teherhordó szerkezete vasbeton pillérekből, falakból, magokból és a homlokzat mentén beton lamellaszerkezetekből áll. Földrengésbiztosság szempontjából a szerkezetet kiegészítő függőleges elemekkel kellene ellátni. Főleg a raktár tömegének homlokzata mentén elhelyezett falakat és pilléreket kellene egyenletesen és szimmetrikusan elosztani, hogy a földrengés okozta nem kívánt csavarodást el lehessen kerülni. Az épület sarkán kialakított túlnyúlás mértékét is csökkenteni kellene.

Maga az épület nem eléggé kompakt, de jól lehatárolt zónákra van osztva. Egyéb pozitívumok: a zöldtető, a homlokzat jó hőszigetelése, a hőnyelő üvegfelületek kialakítása. A belsőépítészeti megoldások szintén izgalmasak. Az építészek a szürkevíz felhasználását és a tetőn elhelyezett napkollektorokat is betervezték a házba. Az anyaghasználat a valós környezeti adatokon, a tartósságon és a szokásokon alapul, és állhat újra felhasznált anyagokból is. A benapozást automatikusan vezérelt árnyékolók szabályozzák, az épület automatizált és épületfelügyeleti rendszerrel működik. A megoldást tovább lehetne fejleszteni a rendelkezésre álló megújuló energiaforrások sokkal alaposabb tanulmányozásával.

A bizottság a fentebb vázolt erényekért a részletesen bemutatott pályaművet harmadik díjban részesítette.

Ljubljana, könyvtár tervpályázat – III. díj
tervező: Ravnikar Potokar Arhitekturni Biro - Janez Brežnik, Javier Carrera, Robert Potokar, Louis Barcon

Kapcsolódó oldal:

Nemzeti és Egyetemi Könyvtár, Ljubljana - a tervpályázat eredménye