Fenntarthatóság

„Ma is inkább a szándék szintjén állunk”

1/5

Bohoczky Ferenc

Hirdetés
?>
Bohoczky Ferenc
?>
Tóvári Péter
?>
Thomas Siegmund
?>
?>
Dr. Marosvölgyi Béla
1/5

Bohoczky Ferenc

„Ma is inkább a szándék szintjén állunk”
Fenntarthatóság

„Ma is inkább a szándék szintjén állunk”

2007.04.22. 07:54

Cikkinfó

A Fenntarthatóság rovatot támogatja az 

Szerzők:
Biczó Gabriella

Az elmúlt évtizedekben újra fokozottan előtérbe kerültek a megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák fejlesztése, főként környezetvédelmi problémák miatt. A fejlesztések másik oka a falusi lakosság helyben tartásának célja volt. A Renexpo rendezvényein jártunk

Biomassza: a megújuló energiaforrások domináns képviselője. A Renexpo háronapos rendezvényének első felvonása leginkább ismertette, hogy mi is az a biomassza, s milyen kilátásai vannak hazánkban.

Közhely, de a megújuló energiák felhasználása összeurópai feladat. Az Európai Parlament 2006. május 18-i határozatában döntést hozott az EU és a dél-európai államok között működő Energiaközösség felállításáról. Az Energiaközösség támogatja az energetika, a környezetvédelem és a versenypolitika terén hozott törvények alkalmazását és összehangolását. Az EU céljai között szerepel, hogy a megújuló energiáknak a teljes energiafelhasználás 12,5 százalékát, valamint a villamos energia előállítás 22,1 százalékát kell elérniük.

A Hungexpo területén megrendezésre kerülő Renexpo első alkalommal hozta össze a délkelet-európai térség összes szereplőjét. Közel száz kiállító mutatta be a megújuló energiák és az energia hatékony építkezés teljes skáláját.

 

Bohoczky Ferenc, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumból hangsúlyozta, hogy a biomassza a megújuló energiaforrások jelentős képviselője. Annál is inkább így van ez Magyarországon, hiszen például a szélenergia finoman szólva nem túl jelentős. Az Európai Unió által hozott irányelveknek pedig kizárólag a biomasszával tudunk csak megfelelni. A minisztérium becslései szerint az ország 630 ezer tonna bioetanolt és 225 ezer tonna biodízelt tud előállítani jelenleg. Bohoczky továbbá elmondta, hogy minden, magyarországi telephellyel rendelkező cég részt vehet a biomassza pályázatban. A támogatás maximum mértéke 500 millió Ft lehet, tíz százalékos önerő szükséges.

 

Marosvölgyi Béla, a Magyar Biomassza Társaság elnöke, egy komplex, egyetemi előadást nyújtott a hallgatóságnak, akik szemlátomást nagyon hálásak voltak a történeti áttekintésért. Messziről indított, ahogy fogalmazott: „Már 1974-ben felvetettem az energetikai növények termesztésének lehetőségét. Sajnos ma is inkább a szándék szintjén állnak a dolgok." A megújuló energiaforrások alkalmazásával foglalkozó kutatások már az 1970-es évek végén, a második energiaár-robbanást követően indultak meg. A bonyolultabb és költségesebb technológiák kifejlesztése azonban megtorpant, mivel az energiaárak alacsony szinten stabilizálódtak a nemzetközi piacon. Az elmúlt évtizedekben azonban újra fokozottan előtérbe kerültek a megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák fejlesztése, főként környezetvédelmi problémák miatt. A fejlesztések másik oka a falusi lakosság helyben tartásának célja volt. A professzor szerint, soha nem lehet csupán gazdasági kérdés az energetika, hiszen mindig vannak járulékos hatások is. A világtendencia alakulására is érdemes odafigyelni, hiszen az energiafogyasztás rohamosan növekszik. Ennek következtében pedig a biomassza szerepe jelentősen nő. Marosvölgyi bemutatta az energianádat, mely növény, akár 3-4 méter magasra is megnőhet. Nagy előnye, hogy télen kell betakarítani, amikor a mezőgazdasági gépek szabadok. A professzor egyébként egy energiaerdőt látna végre szívesen, ezért már évek óta komoly küzdelmet folytat.

 

Tóvári Péter, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági Gépesítési Intézetének képviseletében a lágyszárú és mezőgazdasági eredetű biomasszáról beszélt. Azért erről, mert az FVM égisze alatt működő kutatóintézet elsősorban az ilyen eredetű biomasszákkal foglalkozik. Tóvári szerint az energiagabona nagy előnye, hogy könnyen beilleszthető a többi gabonafélék közé, itt elsősorban az azonos gépek használatára gondolt.

Az előadássorozatot a German Bioenergy Association képviseletében, Thomas Siegmund zárta. Elsősorban arról beszélt, hogy a lehetőség nem csupán „bio", hanem rengeteg álláslehetőséget is teremthet a régiós, kisebb üzemektől, egészen a gyárakig.   

A háromnapos kongresszus lehetőséget nyújtott a politikai és gazdasági szereplőknek a találkozásra. A résztvevők a szakkongresszuson és a párhuzamosan futó workshopokon információt kaphattak jogi, finanszírozási kérdésekkel, a technológiával, a felhasználással, valamint a piacfejlődéssel kapcsolatban.

szöveg és fotó: Biczó Gabriella

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk