Májusi évfordulók

A májusi évfordulók Baku Eszter összeállításában.

155 éve, május 4-én született Kiss István építész, tanár. 1880-ban szerzett építész oklevelet Budapesten, majd a IV. kerületi főreáliskolában tanított, s később a Műegyetemen. Az Építő-Ipar munkatársa volt és a Köztelek című mezőgazdasági szaklap rovatvezetője. Az ő tervei szerint épült meg a kalocsai, a nagyváradi és a miskolci törvényszéki épület valamint a mosonmagyaróvári és veszprémi megyeháza.

100 éve, május 5-én halt meg Magyar Ede építész, aki a Budapesti Állami Felső-Építőipari Iskola tanulmányai után Szegeden működött, s több bérház köthető a nevéhez. Egyik legismertebb és legjelentősebb alkotása a szegedi Reök-palota. Munkáit a szecesszió, majd az eklektika jellemezte. Fiatalon, tragikusan halt meg.

90 éve, május 5-én halt meg ifj. Bobula János építész, aki a budapesti Műegyetemen tanult, majd külföldön szerzett tapasztalatot német- és franciaországi utazásai során. A Magyar Építőművészek Szövetségének alapító tagja. Legismertebb műve Budapesten az Andrássy út 62. szám alatti palota valamint a munkácsi városháza.

175 éve, május 6-án szentelték fel Egerben a Hild József által tervezett bazilikát.

115 éve, május 7-én született Kotsis Endre építész, aki tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte, ahol tanári állást is kapott. Elsősorban a mezőgazdasági épületek terén vívott ki elismerést, illetve az épületszerkezettan területén jeleskedett. Művei között megtaláljuk a székesfehérvári alumínium hengerművet vagy a budapesti Vörösmarty téren épült IBUSZ házat. Építészeti irodalmi munkássága is jelentős az általa gyakorolt témákban.

85 éve, május 7-én született Csángó András kétszeres Ybl Miklós-díjas építész, a Magyar Építőművészek Szövetsége egykori titkára.

110 éve, május 10-én született Nyíri István Ybl Miklós-díjas építész, a két világháború közötti időszak egyik kiemelkedően tehetséges építésze. Művei közül a legtöbbet társával, Lauber Lászlóval tervezte, mint a budapesti Kékgolyó utca 10. számú épület, az Erzsébet téren található buszpályaudvar, melynek tervei már a II. világháború után készültek.

 

 

105 éve, május 12-én nyitották meg ünnepélyes keretek között a budapesti Zeneakadémiát, amelyet Korb Flóris és Giergl Kálmán tervezett.

45 éve, május 12-én halt meg Kaesz Gyula építész, belsőépítész, Kossuth-díjas alkotó, érdemes művész. Tanulmányait a budapesti Iparművészeti Főiskolán végezte, ahol később a bútortervezési és belsőépítészeti tanszékek tanáraként is dolgozott, s később a Főiskola igazgatójaként működött, s létrehozta az ipari formatervezési tanszéket. Belsőépítészként is működött, s nevéhez több családi ház, valamint az 1937-es párizsi világkiállításának pavilonjának kialakítása fűződik.

145 éve, május 20-án alapították meg a Magyar Mérnök Egyletet, ami 1871-től a Magyar Mérnök- és Építész Egylet nevet viselte.

110 éve, május 21-én született Breuer Marcel Lajos építész. A bécsi művészeti akadémián végezte tanulmányait, majd onnan Weimarba utazott, s a Bauhaus iskolájában Walter Gropius tanítványa volt. Itt kapott mesterlevelet 1925-ben, s folytatta munkásságát Dessauban, az iskola elköltözése után immár tanárként. A dessaui Bauhausban az asztalosműhely vezetőjeként tervezte első csővázas székét, mely ismertté tette. Később Berlinbe, majd Budapestre költözött, ahol Fischer Józseffel és Molnár Farkassal I. díjat nyertek a Budapesti Nemzetközi Vásár pályázatán. Mivel Magyarországon a kamarai tagság hiánya miatt nem folytathatott építészei tevékenységet, Angliába ment, majd ezt követően Gropius meghívására az amerikai Harvard Egyetem Építészeti Karának tanára lett.

110 éve, május 21-én született Lauber László építész, aki oklevelét a budapesti Műegyetemen szerezte, munkásságát Wälder Gyula irodájában kezdte meg, majd 1930-ban nyitott közös tervezőirodát Nyíri Istvánnal. Közösen jegyzett épületük a szabadság téri Pénzintézeti Központ. A II. világháború után a MATI irodájába, majd az IPARTERV-be került. Ez alatt az idő alatt Szendrői Jenővel közösen tervezte a budapesti Ménesi úti Kertészeti Főiskola épületét.

40 éve, május 23-án halt meg Forbát Alfréd építész, festő. A Budapesti Műegyetemen megkezdett tanulmányait Münchenben folytatta, ahol 1920-ban szerzett mérnöki oklevelet. Ezt követően, 1920-22 között Walter Gropius munkatársaként dolgozott Weimarban, valamint Gropius berlini építkezésein építésvezetőként működött. Többek között részt vett a weimari Bauhaus-lakótelep tervezési munkálataiban is. Később Weimarban önálló irodát nyitott, az építészeti tevékenységet grafikai tervezéssel, képzőművészeti munkákkal egészített ki. 1925 után a berlini Sommerfeld építővállalat főépítészeként dolgozott, főleg korszerű lakótelepeket tervezett. Az ő nevéhez fűződik a siemensstadti városi lakótelep keleti része vagy a városi sporttelep Berlin Eichkamp városrészében. A CIAM (Congrès Internationaux d'Architecture Moderne) tagja volt. Az 1930-as években Pécsen lakóházak tervezésével foglalkozott, ezt követően Svédországban telepedett le.

75 éve, május 30-án avatták fel ünnepélyesen Szegeden a Hősök kapuját, melyet Pogány Móric tervezett, s Aba-Novák Vilmos jellegzetes freskói díszítenek.

Baku Eszter