Közélet, hírek

Mentőöv a Hild-háznak

2006.02.22. 09:20

A Budapesti Törvényességi Felügyeleti Ügyészség jogszabályellenesnek minősítette a Király utca 40. alatti épületre kiadott bontási engedélyt

Az ÓVÁS! Egyesületnek adott tegnap igazat a Budapesti Törvényességi Felügyeleti Ügyészség, azaz jogszabályellenesnek minősítette a Király utca 40. alatti épületre kiadott bontási engedélyt, és óvást nyújtott be ellene. Bár az engedélyt jegyző VII. kerületi hivatalnak nyolcnapnyi gondolkodási ideje van, valószínűnek tűnik, hogy a Hild József nevéhez köthető, eredetileg klasszicista ház megmenekül. A fordulat váratlan: nemcsak az előzmények, hanem annak ismeretében is, hogy a napokban már elkezdték bontani.

Mint arról beszámoltunk, a VI. kerület bontásra jelölte ki a tulajdonában lévő, 1844-ben épült épületet. Bár a ház nem egyedileg védett műemlék, az ügyben eljáró VII. kerületi jegyzőnek három ok miatt is ki kellett volna kérnie az örökségvédelmi hivatal engedélyét. Egyrészt, mert az épület műemléki környezetnek számít - a szomszéd ház műemlék -, másrészt mert világörökségi, s így műemléki jelentőségű területen áll, harmadrészt mert az 1875 előtti emlékek mindegyike egyedi elbírálást követel.

Az elmúlt egy hét tüntetésekkel és nyilatkozatháborúval telt. A Belső-Erzsébetváros értékeinek védelmére alakult ÓVÁS! kezdeményezéséhez csatlakozott többek között az Élőlánc és a Levegő Munkacsoport; az első tüntetésen megjelent és támogató beszédet tartott Varga Kálmán, az örökségvédelmi hivatal elnöke, és megszólalt a ház megmentése érdekében Demszky Gábor főpolgármester, valamint Bozóki András kulturális miniszter is.

Van persze abban valami sorsszerű, hogy az ingerküszöböt áttörő botrány épp e miatt a ház miatt tört ki. Hiszen a Király utca 40.-re talán még a legelszántabb értékvédők sem mondanák azt, hogy "szép". Mást igen: azt például, hogy a nyolcvan évvel ezelőtt háromemeletessé bővített, csúnyán eljellegtelenített épület földszintjében és első emeletében ott rejtezik az egykori Robitsek-ház, amelyet 1844-ben Hild József tervezett a vagyonos pesti polgárnak. Fontos adalék az is, hogy a kiegyezés táján itt működött a Bécsi Sörház, amelynek nyomait ugyancsak képesek lennének föllelni a kutatók.

A Király utca 40.-en azonban e pillanatban legfeljebb néhány klasszicista erkélytámaszt és kőkeretet, egy-két szép kovácsoltvas munkát fedezhet föl az értő szem. De elég csak a legszűkebb környezetében körülnézni, hogy láthassuk: kizárólag akarat és pénz kérdése az épületek pontos rekonstrukciója. A közeli Jálics-ház sem mérhető a semmiből újraépített Sándor-palota fontosságához, mégis aprólékos gonddal mintázták meg az eredeti homlokzat mását, miközben az épületbelsőt tökéletesen modernizálták.

A Hild-féle épületnél, ha úgy vesszük, sokkal "szebb" volt a közeli Holló utca 11., amelyet két évvel ezelőtt hasonló civil tiltakozás ellenére elbontottak. Tulajdonképpen a szecessziós bérház esete hívta föl a figyelmet a zsidó negyed világörökséggé minősített részének gondjára. Jelesül, hogy a korábban megalkotott - és a főváros, sőt a műemlékvédők által is jóváhagyott - rendezési terv bontásokkal, a hagyományos városkép gyökeres megváltoztatásával számol. Az ÓVÁS!-ba szerveződött civilek ezért nemcsak a jobb sorsra érdemes épületek megtartásáért, hanem azért is demonstráltak, hogy az építési engedélyeket kiadó hatóság ne vonhassa össze a telkeket, és ne tehesse lehetővé a belvárosias környezetből kirívó kvázi lakóparkok építését.

A Holló utca 11. esetében azonban vesztettek. A ház helyén ma út nyílik - sehonnan sehová, mert a Madách sétányt, amelynek része lett volna, azóta ejtette a kerület -, mellette pedig hat ház helyét elfoglaló, náluk több szinttel magasabb tömb emelkedik. A mozgalom azonban annyit elért, hogy Erzsébetváros megbízást adjon a rendezési terv finomítására; tavaly pedig hivatalosan is műemléki jelentőségű területté minősítették a világörökséghez tartozó városrészeket.

Ami persze nem jelenti azt, hogy a kerületek is szívesen látnák ezt a korlátozást. Házvagyonuk ugyanis akkor ér a legtöbbet, ha nincs: a befektetők az üres, lehetőleg egyesíthető telkeket keresik. Nehéz véletlennek látni, hogy nemrégiben a VII. kerületi Akácfa utca 47. és 49. bontása ügyében eljáró VI. kerület éppen egy nappal azelőtt adta ki az engedélyt, hogy a kulturális miniszter egyedi műemléki védelmet elrendelő rendelete hatályossá vált volna. A Király utca 40. ügyében bejelentett ügyészi óvás talán ezeknek az épületeknek a dolgában is fordulatot hozhat: lapunk úgy értesült, Erzsébetváros lemond a lebontásukról.

N. Kósa Judit, Népszabadság, 2006. február. 22.

 
Kapcsolódó oldalak:

Lánc, lánc, élőlánc

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk