Épülettervek/Lakóépület

MILD HOME Eco Green Village

1/22

Látványterv

Látványterv
Analízis I.
Analízis II.
Ötlet
Szerkezetek kapcsolása
Urbanisztikai koncepció I.
Urbanisztikai koncepció II.
Inspirációk
Helyszínrajz
Lakás modularitás
Földszinti alaprajz
Emeleti alaprajz
Látványterv II.
Metszet
Homlokzat I.
Látványterv III.
Homlokzat II.
Látványterv IV.
Homlokzat III.
Látványterv IV.
Schunk Tímea
Sztranyák Gergely
Látványterv
Analízis I.
Analízis II.
Ötlet
Szerkezetek kapcsolása
Urbanisztikai koncepció I.
Urbanisztikai koncepció II.
Inspirációk
Helyszínrajz
Lakás modularitás
Földszinti alaprajz
Emeleti alaprajz
Látványterv II.
Metszet
Homlokzat I.
Látványterv III.
Homlokzat II.
Látványterv IV.
Homlokzat III.
Látványterv IV.
Schunk Tímea
Sztranyák Gergely
1/22

Látványterv

MILD HOME Eco Green Village
Épülettervek/Lakóépület

MILD HOME Eco Green Village

2014.09.11. 13:07

Projektinfó

Földrajzi hely:
Tatabánya, Magyarország

Építészek, alkotók:
Schunk Tímea, Sztranyák Gergely

MILD HOME Eco Green Village

Tervezés éve:
2014

Stáblista

Konzulens: Getto Tamás DLA
Energetika: Hajdu Veronika
Makett: Pócza Viktória 

Milyen legyen a jövő lakóépülete? Nem egyszer feszegetett kérdés, azonban a probléma örök. Erre keresték a választ a MILD HOME projekt részeként, egy pályázat keretében, ahol nem csak az egyes lakásokat, épülettípusokat, de a beépítés jellegét is meg kellett álmodnia a pályázóknak. Bemutatjuk Sztranyák Gergely és Schunk Tímea munkáját.

A projektről 

A 2013 szeptemberében kiírt pályázatra a magyar posztgraduális építészképzésben résztvevők kaptak meghívást. A pályázat eredményességét igazolja, hogy 30 pályamű érkezett be, melyből 28-at (2 db késve érkezett pályamunka kizárásra került) értékelt a Bíráló Bizottság. A meghívott intézményekből, valamint a győri Széchenyi István Egyetem Épülettervezési Tanszékén futó MILD HOME projekt munkatársaiból álló építész zsűri előtt egy független szakértői csoport értékelte a beérkezett terveket. A pályamunkákat statikai, épületszerkezettani, épületgépészeti, energetikai, valamint költséghatékonysági szempontból vizsgálták a felkért szakértők.

Ötlet
4/22
Ötlet

Tervezési feladat

Gazdaságosan megvalósítható lakóépület prototípus megtervezése (MILD HOME), amely megfelelő építészeti válaszokat ad a folyamatosan változó környezeti és szociális kihívásokra a következő néhány évtizedben. Továbbá feladat volt egy olyan beépítés (Eco Green Village) tervezése, melyben az épülettípusok, az önálló lakó egységek és a közösségi terek integrálásával egy új szellemiségű lakó együttes hozható létre.

A MILD HOME egy mozaik szó: (My modular, Intelligent, Low cost, Do it yourself and nearly zero energy House)

Gondolatok a MILD HOME és Eco Green Village kapcsán

Felelősséggel tartozunk környezetünk megóvásáért, építészként pedig épített környezetünk formálásáért. Az építés olyan tevékenység, ami rengeteg energiát emészt fel. Ezért nem mindegy, miből és milyen módon építkezünk. Nem feltétlenül az általánosan elterjedt anyagok és technológiák jelenthetik a megoldást. Új alternatívákat kell keresnünk, melyek gazdaságosabb építést tesznek lehetővé, illetve az esztétikai, élettani és funkcionális igények mellett a környezettudatos szempontoknak is megfelelő házak megépülését segítik elő.

A választott építőanyag nemcsak az épület szerkezetére, láthatatlan struktúráira, hanem látható, megtapasztalható geometriájára, térszerkezetére is hatással van. Minden anyagnak van egy „építészeti alakja” a formálási szándéktól függetlenül, mely fizikai és kémiai tulajdonságaiból származtatható. Egy tervezési projekt végeredménye felveti a kérdést, hogyan nyerte el végső alakját. A válaszadást kétféleképpen is megközelíthetjük: külső hatások, mint például a földrajzi és kulturális szempontok, a projekttel összefüggésbe hozható, befolyással bíró szereplők mentalitása, ismeretanyaga, továbbá belső hatások, mint például a tervező által gondosan megválasztott műszaki megoldások sora. Mindent egybevéve az építészeti forma különböző szempontok komplex interakciójának eredménye, mely nem magától értetődő, hiszen eltérő logikus levezetések különböző eredményekhez vezetnek, de mindez egyben feltétele is az érzékeny kompozíciónak.
(Andrea Deplazes: Constructing Architecture)

Inspirációk
8/22
Inspirációk

Kenneth Frampton három fontos befolyásoló tényezőt említ, melyek az építészeti formát meghatározzák: a „topos” a „typos” és a „tectonica”. Ezek folyamatos összjátékából kel életre az épület, kezdve az anyagválasztástól az építés befejezéséig. A pályázatban az anyagot adottságként kezeljük és a lehetséges szerkezetek és formák kombinációinak sorát vizsgáljuk.

Koncepcionális alapvetések

Kompakt, fenntartható lakópark. 35-50 lakás/ha (Farr, 2009)
Kicsi, praktikusan alakítható, könnyen kifűthető, “nyílt forráskódú” lakóegység. Differenciált kültér használat, átmeneti terek. (privát, félprivát, nyílvános) Szoliter helyett közösség teremtő lakóegység telepítése. Összetartozás tudata. Interakció “terei” - közös gazdálkodás, közös építés (kaláka) lehetősége, közös külterek.

Analízis

Az alapvető geometria és anyag optimalizálásához ökológiai, gazdasági szempontok szerint kiértékeltük a különböző épülettípusokat. Megvizsgáltuk a szoliter, a vízszintesen sorolt és a függőlegesen sorolt épületeket.
Az építőanyagok esetében teljes életciklus elemzést végeztünk. A szempontoknál figyelembe vettük a helyszín adottságait, a LOW COST, DO IT YOURSELF és NEARLY ZERO ENERGY szempontokat is.

Az eredmény a geometria tekintetében a vízszintesen sorolt házak irányába mutatott. A legökonomikusabb anyagnak a kétoldali agyagtapasztással készített szalmabála vázkitöltő fal bizonyult, teherhordó szerkezetnek pedig az iparosított mérnöki faváz. Egyéb anyagokat csak a legszükségesebb mennyiségben használtunk.

Homlokzat II.
17/22
Homlokzat II.

MILD HOME prototípus lakóegység koncepció

Az ötlet alapjául a mezőgazdasági csarnok szolgált. A csarnok olcsó, előregyártott szerkezet, könnyen megépíthető és újrahasznosítható.
Az előzetes geometriai és anyag vizsgálataink során vízszintesen sorolt szalmabála házakat határoztuk meg alap elemnek.
A legnagyobb ellensége a szalmának a nedvesség. A csarnok optimális méreteinek megválasztásával bíztosítható az épületünk csapadékvíz elleni védelme továbbá lehetőség nyílik hasznos fedett külterek létesítése.
Az építést és a tárolást (pl.: szalma) a tető időjárástól függetlenül is lehetővé teszi.

MY MODULAR: Kicsi, praktikusan alakítható, „nyílt forráskódú” lakóegységeket terveztünk. Tervünkben a hárok lakástípus kialakításának lényege, hogy valójában egy alapegység függőleges, illetve vízszintes sorolásával és összenyitásával alakulnak ki a különböző méretű és igényszintű lakások. Az egységen belül kötötten a vizesblokkot helyeztük el, a lakótér szabadon alakítható.

A TIP 1 névvel ellátott lakás egyszintes, 40 m2 nettó alapterületű, és a fiatal és idős párok számára készült.

A TIP 2 jelű lakás az előző típus függőleges sorolásával alakul ki, födém áttörésével és lépcső kialakításával. Ez a lakás szolgálja ki a fiatal családok igényeit 80 m2-en.

A TIP 3 120 m2-es lakás pedig az előző kettőnek a vegyítéséből jön létre, a két szintes (TIP 2) lakáshoz vízszintes irányban egy alapegységet (TIP 1) csatlakoztatunk faláttöréssel. Ez a lakástípus szolgálja ki a nagycsaládokat.

Egy MILD HOME egységen belül alapesetben 8 db TIP 1 épül, ebből igény szerint alakíthatók ki a TIP 2 és TIP 3 lakások. A vázas építési mód lehetővé teszi egyedi lakóegységek kialakítását. A kétszintes lakások födém áttörésével - a gerendák megtartása mellett - galéria lakások, míg a térelválasztó falak eltüntetésével - oszlopok megtartása mellett – egybenyitott, egyterű lakások jönnek létre.

Homlokzat III.
19/22
Homlokzat III.

INTELLIGENT: Intelligens alatt nem egy gépészettel felszerelt, túlautomatizált házat képzeltünk el, hanem egy okos szerkezettársításokból építkező, főleg passzív energiára és emberi jelenlétet igénylő házat.

Ilyen ötlet a téri igények összefésülése a favázzal, az energetikai, térelhatároló, hangszigetelő igények megoldása a szalmával, továbbá a vízvédelem hőhídmentes csatlakoztatása acél csarnokkal. A saját kertek révén kialakítandó intimitásra külső acél lamellás árnyékoló a válasz, mely egyben árnyékol is, míg az emeleten az acél csarnok biztosítja a megfelelő árnyékolást, kiegészítve egy a szalmától független növényfallal. Tehát egy többrétegű, tektonikus koncepció kialakítása lebegett a szemünk előtt, mely az építészeti és szerkezeti struktúrák egymásra rétegződéséről szólt.

LOW COST: (a tervezés során alkalmazott költségcsökkentő tényezők)
Alapozás: a tervezési területre vonatkozó talajmechanikai szakvéleményt figyelembe véve kis terhelésű 2 szintes épületet terveztünk, amely síkalapozással megépíthető, így elkerülve a mélyalapozásból adódó magas költségeket.

Szigetelések: a magas talajvíz miatt az épületet nem pincéztük alá, vízszigetelés síkját is a magas talajvíz okozta többletköltségek visszaszorítása érdekében választottuk meg.

Acélszerkezetű csarnok: az alapozás és a vasaltaljzat után gyorsan szerelhető, elkészülte után depóniaként szolgálhat a területre érkező faanyagnak, szalmabáláknak, megvédve az időjárás viszontagságaitól, az építkezés teljes egészében fedetten folyhat. A csarnokok elhelyezése ütemezhető.

Mérnöki fa tartószerkezet: száraz technológia, gyors, környezetbarát építkezés. A faszerkezettel flexibilisen alakítható, változtatható alaprajzi elrendezést terveztünk.

Szalmabála kitöltő falazat, hőszigetelés: kézzelfogható előnyei: természetes anyag, egészséges épület, kiváló hőszigetelés, alacsony energiaszámlák, olcsón megvalósítható épületek, házilagosan kivitelezhető munkafázisok, közösségépítő „kaláka” építkezés, házilagosan javítható szerkezetek. Tágabb értelembevett előnyök: kisebb a helyi környezeti terhelés (útterhelés, zaj, por), alacsony szállítási költség, alacsony levegőszennyezés, bontható épületek, amelyek a természeti környezetbe könnyen visszaforgathatók, helyi munkaerő foglalkoztatása, helyben található anyagok felhasználása.

Vályogtapasztás: gyakorlatilag ugyanaz elmondható, mint a szalmabála kitöltő falazatról. A talajmechanikai szakvélemény alapján a terület gazdag agyagban.

Gipszkarton válaszfalak: gyors szerelhetőség, száraz technológia, a gépészeti és épületvillamossági munkák könnyű szerelése.

Közműcsatlakozások kiépítése: a telken a közművek rendelkezésre állnak. A kompakt kétszintes, négy egységből álló épületeink közműellátása összefogottan megoldható.

Épületgépészet: az épületeink tájolásánál és a homlokzatok tervezésénél fő szempont volt a téli-nyári benapozás vizsgálata. Ezzel a szemlélettel és a szalmabála kitöltő falazatok alkalmazásával a fűtési energiaigényt minimálisra tudtuk csökkenteni. A telken a távhőellátás megoldott. A legkörnyezettudatosabb megoldásnak azt láttuk, hogy a lakások fűtését távhővel oldjuk meg, amely a telken elhelyezett közösségi házban található hőközponton keresztül jut el a lakóegységekig. A tetőfelületeken keletkező csapadékvizet terepszint alatti, lehorgonyzott műanyag tartályokban gyűjtjük locsolás céljára.

Anyagszállítás: A helyszínhez közel található, előállítható építőanyagokat alkalmaztunk.

DO IT YOURSELF: A „csináld magad” közösségépítő tevékenység több ponton tetten érhető a pályázatunkban. Az általunk választott építőanyagok a szalma és az agyagtapasztás (vályog) rengeteg előnye közül az egyik nagyon fontos tényező, hogy házilagosan kivitelezhető, közösségépítő „kaláka” építkezést tesz lehetővé. A lakókban már ebben a fázisban kialakul az összetartozás tudata.

NEARLY ZERO ENREGY HOUSE: Az épületeink tájolásánál a homlokzatok tervezésénél, az acélszerkezetű tető pozicionálásánál és a zöld fal megválasztásánál fő szempont volt a téli-nyári benapozás vizsgálata. Ezzel a szemlélettel és a szalmabála kitöltő falazatok alkalmazásával a fűtési energiaigényt minimálisra tudtuk csökkenteni. (Egy 45 cm vastag kétoldali agyagtapasztással kialakított szalmabála fal hőátbocsátási tényezője: 0,16 W/m2K ami a passzívház falakkal szemben támasztott követelményéhez közelít.) A telken a távhőellátás megoldott. A legkörnyezettudatosabb megoldásnak azt láttuk, hogy a lakások fűtését távhővel oldjuk meg, amely a telken elhelyezett közösségi házban található hőközponton keresztül jut el a lakóegységekig. A tetőfelületeken keletkező csapadékvizet terepszint alatti, lehorgonyzott műanyag tartályokban gyűjtjük locsolás céljára. A hulladékot koncentráltan, a parkolók közötti sávban, szelektív hulladékgyűjtőkben elhelyezve tervezzük gyűjteni.

Látványterv IV.
20/22
Látványterv IV.

ECO GREEN VILLAGE: Az acélszerkezet túlnyúló tetői alatt olyan átmeneti, fedett-nyitott differenciált külső területek jönnek létre (privát, félprivát, nyilvános terek) amelyek szintén a közösségszervezést szolgálják. Az interakció területeihez tartoznak a közösségi kertek, a tisztás, a piac és a közösségi ház is. Az együtt gazdálkodás, a közös sport és játék, továbbá a rendezvények is mind azt a célt szolgálják, hogy az adott területen élő emberek egy közösség, egy szociális kapcsolati háló részévé válnak.

A parkolókat a tervezési terület szélére száműztük, így jelentős egybefüggő zöldfelületeket hoztunk létre. Lehetséges a házak megközelítése gépjárművel, de csak a belső sétányon keresztül, korlátozott módon és ideig. Ezzel a megoldással elkerülhető a lakópark közterületeinek minőségi romlása, melyet az autós forgalom és a parkon belüli parkolás okoz.


A pályamű értékelése (kivonat a MILD HOME pályázati zárójelentésből)

A pályamű alapos és körültekintő elemző munkával indít, aminek a segítségével az ökologikus ’új’ otthon mibenlétével kapcsolatban fogalmazza meg elvárásait, előremutató és legfőképpen józanul arányos irányelveit.

A terv olyan kétszintes társasházakra - vízszintesen sorolt lakóegységekre - tesz javaslatot, aminek szalmabála falas tömegei mezőgazdasági csarnokszerkezetek alá kerülnek. Az előregyártott acél típusszerkezetek túlnyúló tetői egyfelől természetes védelmet nyújtanak a külső környezeti hatásokkal szemben, ugyanakkor a legfontosabb hozadéka az olyan fedett nyitott átmeneti terek létrehozása, ami a népi építészet tornácainak térstruktúráját és atmoszféráját élesztik fel.

A szalmabálafalas épületkontúron túlnyúló tető alatti terek finom kapcsolatokat képeznek privát és nyilvános terek között: olyan közösségszervező területek jönnek tehát létre, amelyek valóban alapjai lehetnek a kiírásban is megfogalmazott jövőbe mutató innovatív elképzeléseknek. 

Mindezek mellett az egyes szerkezetek különválasztása és azok között egyfajta tartóssági rangsor felállítása egyfajta nyitottságot: mind téri, mind pedig időbeli flexibilitást ad az építményeknek. E gondolkodás olyan összetettséggel ruházza fel a tervezett együttest, ami befogadóvá és hosszú távon fenntarthatóvá teheti azt.

A kétszintes lakó- és közösségi blokkok telepítése is szellemes és jól tájolt. Az együttes jól artikulált központi terével és hangsúlyozott átlátásaival élhető és jó arányú külső tereket hoz létre. A mindennapi gépkocsiforgalomnak telek szélére való száműzése, ugyanakkor a telek belső területeinek korlátozott közúti feltárhatósága is a terv komplex átgondoltságát tükrözi.

Alkalmazott szerkezetei, anyaghasználata innovatívak, mégsem elrugaszkodottak, éppen ezért talán az összes értékelt pályázat közül ez áll a legközelebb egy prototípus megvalósításához, és azt követően annak továbbfejlesztéséhez.

A pályamű amellett, hogy számos értékkel bír, egy esetleges továbbtervezéshez a Bíráló Bizottság az alábbi hiányosságok továbbgondolását ajánlja a tervezők figyelmébe:

A terv talán legfőbb erőssége a ’tornác’ további tartalékokkal bír. A fedett zárt tereket határoló épülettömeg és az ellebegő tető viszonyának kifejtésével a jövőben mindenképpen érdemes még foglalkoznia a tervezőknek. Ehhez a kérdéskörhöz tartozik a külső lépcsők helyzete: a fedetlen, emeletre vezető feljáratok szervetlenül kapcsolódnak az egyes tömbökhöz és nem használják ki az átmeneti terek adta lehetőségeket - a Bizottság e viszonynak is a továbbgondolását javasolja. A tervezett kétszintes tömbök hosszfalas szerkezeti kialakítás esetén jóval flexibilisebb belső diszpozíciót tenne lehetővé, a pályaműben szereplő elrendezés meglehetősen kötött és végletes, aminek felszabadítása jobban illeszkedne az amúgy dicséretes és szép pályamű nyitott és befogadó szellemiségéhez.

Elnök: Czigány Tamás DLA, építész, MILD HOME projektvezető, SZE
Társelnök: Schmidt Csaba, polgármester,  Tatabánya Önkormányzata
Szakmai titkár: Stein Júlia, építész, MILD HOME munkatárs, SZE
Tagok: Bodrossy Attila DLA, építész, MILD HOME munkatárs, SZE
Élő József, építész MILD HOME munkatárs, SZE
Damokos László főépítész, Tatabánya
Szabó Árpád DLA, építész Építőművészeti Doktori Iskola, BME
Marián Balázs, építész Doktori Iskola, MOME
Golda János, építész ÉME Mesteriskola
Kovács-Andor Krisztián DLA, építész Breuer Marcell Doktori Iskola, PTE PMMIK
U. Nagy Gábor DLA, építész, Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori Iskola, NYME
Csernyus Lőrinc, építész Vándoriskola, Kós Károly Egyesülés

Sztranyák Gergely publikációt megalapozó kutatása a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk