Pálmaház - üvegház újraértelmezve

"A legalkalmasabb időpont egy fa ültetésére húsz évvel ezelőtt volt. A második legalkalmasabb időpont most van."
 - tartja a kínai közmondás, melyet Nagy Ádám diplomamunkája mottójául választott. Egy izgalmas szerkezetű, artisztikus megjelenésű pálmaház.

Áttekintés

Túl vagyunk már az "olcsó" energia korán, most a megújulóké (kéne hogy legyen) a térhódítás szerepe. Ezen energiaforrások installációjára, a növényvilág megőrzésében és a környezeti nevelésben betöltött szerepére több nemzetközi egyezmény és a készülőben lévő nemzeti biológiai sokféleség stratégia és cselekvési terv is kitér, sőt e dokumentumok egy része konkrét célokat tűz ki.

Koncepció megszületésének története

Sokszor jártam a kertben, olykor csak levegőzni egyet, ám sokszor fordultam meg jegyzetfüzettel és filcekkel a kezemben is, várva, hogy valami inspirálóan megihlet, és azonnal papírra tudja vetni. Hát ilyesmire nem került sor, de nem azért mert nem jöttek a jobbnál jobb ötletek, gondolatok és elképzelések, hanem azért mert az összes elgondolás ami ott keletkezett, mintha beleégettek volna az emlékeimbe. Szavak formájában hallottam magamban a leendő épületről elképzelt képeket és ábrácskákat, melyeket a szememet behunyva bármikor meg tudtam nézni, akár csak egy kisfilmet. Szinte már “köszönőviszonyba kerültem a kerttel.

Utólag véltem felfigyelni arra, hogy a Science building logójának vonalvezetése is mintha megjelent volna a héjszerkezetem formályában. Azt hiszem tényleg beszívtam a hely szellemét és tudat alatt azonosultam a környezettel.

Építészeti koncepcio tényleges megalkotása

A környezeti elemzések során megformálódott bennem a vélemény, hogy ide nem egy hagyományos négyzetes formákkal rendelkező épületet szeretnék telepíteni, sokkal inkább valami ívesebb, finomabb formavilággal rendelkező “épületszobrot".

Elemezve a pálmák bizonyos fajtáit, mint például a “trithrinax acanthocoma", melynek láttán a főtartók filigrán vékony formavilágára kezdtem el ráhangolódni, illetve a “tracycarpus fortunei", mely a fő (déli) homlokzati kép kialakulásában játszott nagy szerepet. Azért kezdtem a pálmákat elemezni, mivel a témám is egy pálmaház, így jó gondolatnak tartottam egy-két pálma-lexikonnak a nézegetését, a pálmágak leveleinek elemzését, illetve nem utolsó sorban a telepítendő növényzetek átlagos növési magasságaival is érdemes tisztában lenni.

ÉPÍTÉSZETI/MŰSZAKI MEGOLDÁSOK
Szerkezeti rendszer áttekintése

Üvegszerkezet

Wictec cég wicona 50A add-on rendszerű függönyfal elemeit alkalmaztam, mert ennek a profil vastagsága a belső oldalon csupán 5 cm. Igaz, hogy egy kiegészítő-megtámasztó szerkezetre is szükség van ez alá, viszont így könnyedén megoldható az üvegek párátlanítása is hiszen a gépészet sugárfúvókái sokkal közelebb irányozhatóak az üveg felületéhez anélkül hogy elakadnának annak tartószerkezetében.

Acél főtartók

Az acél főtartók is ugyanazon forgás testnek a tengelye körül vannak elforgatva, melynek mentén az épület többi szerkezeti rendszere is (betonhéjak, üvegszerkezet, másodlagos tartószerkezet). A hatalmas filigrán, folyamatosan változó ívű (hídszerkezetekhez hasonlóan dobozszelvény szerűnek nevezném), helyszínen összehegesztett, előregyártott elemekből készülnek. Az építés során feltétlenül szükség van egy alátét szerkezetre illetve egy teherhordó állványzatra, mindaddig amíg az egész rendszer fel nem épül, mivel önmagában nem nevezhető a legállékonyabbnak a szerkezet (a dőlési szögek és a nagy fesztávok miatt), csupán a kész együtt dolgozó rendszer kapja meg a teljes és megfelelő stabilitását. 
A szerelést a középső, legfüggőlegesebb darabbal kezdjük el.
 A szerkezet a hidaknál az “ívhíd"-nak nevezett típushoz hasonlítható a legjobban, azok közül is a két-csuklós fajtával oldottam meg a támasz csomópontját. Mindkét letámasztási pontnál hatalmas saru és annak hatalmas csoklója keményen dolgozik majd azon, hogy e szép formás tartószerkezet megfelelően stabil és állékony maradjon. Az állékonyságát tovább stabilizálja a már említett másodlagos tartószerkezet mely a kidőlési terhek java részét átveszi a nagy acéltartó lábairól. Ezek egységenként két rúdból álló ferde, csuklós megtámasztások. A “tartógerenda" keresztmetszetének kiképzése olyan trapézszerűen van kialakítva, hogy a dőlésszög változása közben végig hasonló mértékben legyen képes a terhek viselésére.
Részletesen lásd a tartószerkezeti fejezetben

Statika

Az épület főmotívumaként is említhető acél főtartók működési elve a kétcsuklós ívhíd szerkezetekéből indul ki. Az északi és a déli megtámasztási pontoknál a betonnal való találkozásánál a betonozás alatt előregyártott, statikailag méretezett fogadócsarut kell bevasalni és betonozni a héjszerkezetbe. Ezen a sarun helyezkedik el a csukló, mely mentén a hőtágulási mozgások miatti szögelfordulásokra megoldást és mozgásteret tudunk birtosítani. Mind az északi és mind a déli oldalon is azonos elven történik a főtartó megtámasztása, csupán a saru "fogadókelyhének" szöge és számítás alapján történő vasalási mennyiségei változnak. A beépítési technológia szintén azonos az épület mindkét oldalán.

Az oldalirányú kidőlés ellen a ív magaspontjához eső területen, de az épület teljes szélességében végig futó két rúdból álló csuklós támasz-szerkezet gondoskodik az oldalirányból kapott erőket a belső térben lévő másodlagos tartószerkezetre hivatott átterhelni.

Az épületburok belső oldalán található másodlagos tartószerkezet, mely a főtartók oldalirányú kidőlést okozni kívánó erőit hivatott felfogni, és az épületen belül a vasbeton héjig tovább adni. Ez az önhordó rácshély szerkezet ad kiegészítő támaszt a javarész a főtartók által tartott üvegszerkezet lizéna bordázatának alátámasztására szolgáló acélszerelvényeknek. Az üvegszerkezet és a rácshéj szerkezete között állandó távolság van így a gépészeti befúvás, mellyel az üveg bepárásodását akadályozzuk meg, teljesen akadálymentesen áramoltathatja a temperált levegőt.

Gépészet

A gépészeti rendszer elve
 a becsült szükséges mozgatandó légmennyiség (nagyjából 32.000 m³/h) alapján lett tervezve. A gépészeti helyiség az épület földszintjén az északi oldalon lett elhelyezve, ahol már bőven az emelkedésben levő talaj alatt van. Az egészből csupán a gazdasági udvar felől látszik egy falszakasz, melyen egy nagykapu kapott helyet, illetve az elhasznált levegő kifújás is itt történik. A domborzati viszonyokból ítélve a gazdasági parkoló és udvarrész oly mértékben van a talajba vájva, hogy egy "szélcsatorna" szerű légáramlat tudjon létrejönni. Természetesen az itt levő légmozgás nem zavaró mértékű, csupán az udvarra engedett elhasznált levegőt szállítja el szinte észrevehetetlen légsebességgel. Kívülről szemlélve a gépészeti épületrészről csupán a légtechnika beszívó kürtője árulkodik a föld alól alig kiemelkető rész miatt, mely növényzettel van elrejte a kerben sétáló látogatók elől.

Befújási rendszer

Nagy feladat volt összehangolni a gépészeti részeket az épület formai koncepciójával.. A gépészeti tér és a növény tér légtechnikai összekötése céljából a látogatói vizesblokk, illetve a gazdasági öltöző blokk egymástól el lett húzva, hogy azon a pár méternyi "folyosó szakaszon" a légcsatornák a vasbeton héjon belülre tudjanak jutni és elérni a betonhéj felső peremét. Ezalatt a felső perem alatt van kialakítva egy gépészeti csatorna, mely az egész "hullám" szerűen körbefutó perem alatt végig vonul. A bejuttatandó légmennyiséget ezen a rendeszeren át az üvegszerkezetre irányított légsugárbefúvórendszer oszlat el, így gondoskodva a megfelelő légcseréről és az üvegek bepárásodásának megakadályozásáról. Itt jegyezném meg hogy emiatt esett a választás a vicona 30.A add-on függönyfal rendszerre, melynek a profilvastagsága csupán 5cm plussz az alátét szerkezet vastagsága.

A levegő páratartalmának stabilitása illetve elérése érdekében egy kis vizesés is be lett tervezve a növénytér és a nyitott közlekedő folyosó közé.

Használt levegő elszívásivási rendszer

Nyári idényben gravitációs úton történik a héj üvegének magaspontján levő szellőzőablak kinyitásával. Ezen függönyfal elemek központilag automatikusan (légállapot függvényében), illetve manuálisan is kezelhetőek a labortérből is illetve a kialakított kapcsolószobából is.

Téli idényben mikor minnél több nyert hőt kell megtartanuk, akkor az acél főtartók alján kialakított gépészeti csatornatérben elhelyezett hőszigetelt légcsatornák vezetékek gondoskodnak.


A levegőt a már említett néhányméteres folyosón keresztül vezetjük az elszivási rendszer hővisszanyerőjéhez szűrőjéhez és egyéb gépeihez.

Újrahasznosítás
Csapadékvíz felhasználás

A már említet vizeshez szükséges vizet elsősoban a tetőröl összegyűlő vízet használom fel természetesen megfelelő tisztitás után.

Bár kiváltani természetesen nem tudja, sőt talán éppen hogy csak ráesgít a beltér páratartalmának növelésére, ellenben arra gondolva, hogy a sok kicsi odafigyeléssel összességében egy már komplexebb hatékony rendszer érhető el.

A "sok kicsi sokra megy" elvet követve a pálmaház és a kaktuszház közötti kertrészben elhelyezett gyűjtő-tároloba vezetjük a csapadékvizet ahonnan az említett vízeséshez, illetve a piszoárok és wc-k öblítésére is használható vízet állítunk elő.