Épületek/Lakóépület

Pécsi családi ház / Az Év Háza 2000 díjazottja

1/3

Weiler Árpád: családi ház, Pécs

Weiler Árpád: családi ház, Pécs

Weiler Árpád: családi ház, Pécs

?>
Weiler Árpád: családi ház, Pécs
?>
Weiler Árpád: családi ház, Pécs
?>
Weiler Árpád: családi ház, Pécs
1/3

Weiler Árpád: családi ház, Pécs

Weiler Árpád: családi ház, Pécs

Weiler Árpád: családi ház, Pécs

Pécsi családi ház / Az Év Háza 2000 díjazottja
Épületek/Lakóépület

Pécsi családi ház / Az Év Háza 2000 díjazottja

2000.12.06. 11:41

Projektinfó

Földrajzi hely:
Pécs, Magyarország

Építészek, alkotók:
Weiler Árpád

Dosszié:

Az Év Háza 2000 építészeti pályázaton Az Otthon fődíját nyerte. Tervező: Weiler Árpád

Az Év Háza 2000 építészeti pályázaton
Az Otthon fődíját nyerte


Tervező: Weiler Árpád

Családi ház, Pécs 

A máig szinte érintetlen természet illúzióját keltő Mecsek oldalában, a harmincas években parcellázták ki azt a villatelepet, amelynek legjellegzetesebb, immár klasszikusnak számító épülete a Bauhaus stílusban - lapostetővel, terméskőből, betonból - emelt Kikelet szálló. Ennek szomszédságában, Felcser László hasonló formavilágú tervezésében, az ötvenes években épült az a családi ház, melyet most Weiler Árpád pécsi építész újított fel, alakított át saját lakóházának.

Weiler Árpád: családi ház, Pécs
3/3
Weiler Árpád: családi ház, Pécs

Weiler Árpád: családi ház, Pécs
1/3
Weiler Árpád: családi ház, Pécs

Weiler Árpád: családi ház, Pécs
2/3
Weiler Árpád: családi ház, Pécs

Az építész a felújítás tervezési és kivitelezési munkálatai során mindvégig tiszteletben tartotta a táj természetadta jellemzőit, az épített környezet sugallta kívánalmakat és az eredeti, Bauhaus-utánérzésű stílusvilágot formai kialakításban, anyaghasználatban egyaránt. Koncepciója szerint az adott természeti környezetben az épületnek vissza kell húzódnia, megjelenésében egyszerűnek, visszafogottnak kell lennie.

A most megvalósult ház őrzi az egykori főfalakat, a telken való elhelyezkedést és a lapostetőt, de új homlokzatot, homlokzati magasítást és újszerű funkciókat kapott. A külső térben megjelenő terméskő, mint építőanyag kiegészül (a korlátok és a kiegészítő tetők saválló acélból vannak). De tovább él a terméskő a belső térben is, a nappaliban markáns megjelenésű oldalfal, az előtérben térelválasztó készül belőle, és megjelenik a tölgyfa, mint a beltéri nyílászárók anyaga, a fém, mint a beépített berendezések (fürdőszobapult) és mobíliák szerkezeti eleme.

Tovább erősíti, az egész lakótérre meghatározóvá teszi külső környezet és belső tér kapcsolatát, hogy az átalakítás során valamennyi külső nyílászáró megváltozott. Ezek új helyen, megnagyobbított méretben lehetővé teszik, hogy minden helyiséget körbejárjon a nap, s hogy a lakás szinte minden pontjáról csodálatos kilátás nyíljon a környező tájra, kertre, erdőre.

Akár az épület maga, polgári értékeket, hagyományokat őriz és fejleszt tovább az otthon belső kialakítása is. A berendezés mesterien ötvözi az antik darabokat, a régi családi emléktárgyakat és a korszerű lakáskiegészítőket. Egészében véve rendkívül igényes, példaértékű és nem utolsó sorban emberszabású otthon ez.

Medgyessy Éva

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.