2015. május 7-én délután 5 órakor nagyjából 250 érdeklődő előtt nyitotta meg kapuit a 2015: Tájodüsszeia című tájépítészeti kiállítás a Pesti Vigadó V. emeletén. A május 29-éig megtekinthető szakmai seregszemlén 61 kiállító több mint 150 munkája látható. A kiállítás célja – öt évvel a 2010: Tájodüsszeia szakmai sikere után – az elmúlt évek tájépítészeti produktumainak bemutatása nyolc kiemelt kategóriában: a kertépítészet, a szabadtérépítészet, a települési táj, a tájtervezés, a tájvédelem, a kutatás és elmélet, a társadalmi akciók, valamint a tájművészet és design területén. A kortárs magyar munkák mellett vendégposzterek formájában betekintést láthatnak a látogatók a cseh és lengyel kollégáink munkáiba is, amellyel a célunk a közép-kelet európai szakmai kapcsolataink szélesítése. A kiállítás szakmai kurátora Bardóczi Sándor c. egyetemi docens mellett a válogatásban nagy szerepet játszottak az elmúlt évek Év Tájépítésze díjasai: Fekete Albert PhD, Mohácsi Sándor, Balogh Péter István PhD DLA, Szloszjár György is. A kiállítást Schuchmann Péter a MÉK Táj-és Kertépítész Tagozatának elnöke, Dr. M. Szilágyi Kinga – a BCE Tájépítészeti Karának dékánja, Vincze Attila – a Magyar Tájépítészek Szövetségének elnöke és Szabó Tamás János DLA – az MMA Építőművész Kollégiumának rendes tagja nyitották meg.
2015. május 8-án a FUGA Budapesti Építészeti Központban a kiállításhoz szorosan kapcsolódó angol nyelvű nemzetközi konferenciára került sor, ahol magyar, cseh és lengyel előadók foglalták össze térségünk legfontosabb tájépítészeti munkáit, valamint elmélyülhettünk egyes kiemelt munkák részleteiben is. A konferenciát a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkárságától Dömötör Tamás PhD nyitotta meg. A magyar kortárs tájépítészetről lendületes előadásában Eplényi Anna PhD, a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának Kertművészeti tanszékéről tartott elemző előadást. A számos tényleg gondolatébresztő prezentáció lezárásaként Lisa Diedrich, a Svéd Mezőgazdasági Tudományok Egyetemének Tájépítészeti Tanszékét vezető professzora, a Topos Magazine és a Landscape Architecture Europe évkönyv főszerkesztője tartott előadást arról, hogy hogyan jött létre az Európai Tájépítészeti Évkönyv és milyen szerkesztési elvek mentén készül a 3 évente kiadott periodika.
A professzor asszony előadásának apropóját az adta, hogy másnap, 2015 május 9-én a FUGA egy valódi európai tájépítészeti ünnepnek adott helyet, amelyet a Magyar Tájépítészek Szövetsége, a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kara, a MÉK Táj- és kertépítészeti Tagozata valamint a Holland székhelyű LAE Foundation közösen készített elő. Kora délután bemutatásra került a Landscape Architecture Europe évkönyv negyedik kiadása. Lisa Diedrich, a szerkesztőbizottság elnöke beszélt a 44 európai projektet bemutató könyv szerkesztési elveiről és a kiválasztás kritériumairól. Számos magyar próbálkozás után először fordult elő, hogy magyar projekt is bekerülhetett a az európai évkönyvbe, nem is akármilyen pozícióban. Az Újirány csoport palotanegyedbeli utcaművészeti akciósorozatát rögvest a 7 kiemelt, részletesebb elemzést is tartalmazó projekt közé emelte be a szerkesztőbizottság, amelyhez Mark Hendricks írt kritikát.
A projekt kiemelt státusza ágyazhatott meg annak a szakmapolitikai törekvésnek, hogy a könyv hivatalos bemutatójára Budapesten kerülhessen sor. Tihanyi Dominika a bemutatón elhangzott előadásban tárta fel a Palatonegyed művészeti akciósorozatának mély rétegeit, jelentőségét a rehabilitációs folyamatban. Marinke Steenhuis, a könyv egyik művészettörténész esszéistája nagyívű előadást tartott "gyógyító modern" címmel, amelyben bemutatta a kortárs európai tájépítészet elmúlt 25 évének legjelentősebb állomásait. A könyv hármas felosztásából (Transformation - Curation - Heavy Heritage) és a könyvben bemutatott munkákból egyértelműen látszik, hogy az európai fókusz a városi és rurális “barnamezőkre” került, ahol a tájépítészet feladata az értéktelenből értéket előállítani, gyógyítani. Sokkal kevésbé reprezentálni, inkább sebeket kötözgetni.
A bemutatót nagy meglepetésre Kathryn Moore, az IFLA (International Federation of Landscape Architects) elnöke celebrálta. Ő nyújtotta át ünnepélyesen az első példányokat Nigel Thorne-nak, az IFLA Europe képviselőjének, Schuchmann Péternek, a MÉK táj-és kertépítészeti tagozat vezetőjének, Alföldy Györgynek, a RÉV8 vezetőjének, valamint Gajus Scheltema holland nagykövetnek. Nigel Thorne gyújtó hangú (kiáltványnak is beillő) köszönő beszédben jelezte, hogy ez a könyv az európai tájépítészetnek egy olyan zászlóshajója, amely egyértelműen bizonyítja a döntéshozók felé, hogy a tájépítészeti produktum nem pusztán holmi épületek közötti köztes terek halmaza, hanem az európai társadalmak egyik legfontosabb közösségformáló helyszíneinek (a szabad tereknek) a gyűjteménye, ahová a jövőben a városrehabilitációs fókuszt kell helyezni.
Május 10-én közel 20 külföldi, igen fontos európai pozíciót betöltő tájépítész látogatta meg a Teleki teret, a Kopaszi gátat és az Országbíró sétányt, ahol a magyar tájépítész tervezők kalauzolták el őket. A magyar tájépítészetet ezekkel a lépésekkel remélhetőleg végleg visszatettük Európa térképére. Reményeink szerint lezárulhat végre a Terra incognita korszaka. Helló Európa! Megérkeztünk!