A Csömöri egészségház környezete

A Zsuffa és Kalmár Építész Műterem Csömör polgármesterének felkérésére készítette elő a Mata-dór Kft. tervezési munkáját, a csömöri egészségház környezettanulmányával. Az egészségház a célok szerint majd egy nagyobb területre kiterjedő, átgondolt fejlesztés része lesz és szervesen integrálódik majd mind jelenkori mind pedig későbbi környezetébe. 

A tervezett csömöri egészségház környezetének hosszútávú fejlesztési tanulmányterve

Tervezési terület 

Csömör, Szabadság utca – Emlékmű köz – HÉV nyomvonal által határolt terület, amely magába foglalja az új egészségház számára kijelölt terület, a HÉV végállomás környezetét, a temetőt, a mai községgondnokság, a sírköves vállalkozás és a református gyülekezet telkének fejlesztési elképzelését is. A hosszú távú stratégia kezeli a tervezett temetőfejlesztést, a HÉV állomás épületének hasznosítását, közterületi kapcsolatait és környezetének jövőjét, valamint a távlati fejlesztési iránynak megfelelően integrálja a tervezett egészségházat úgy, hogy annak elhelyezése a környezet mai állapotában is érvényes lehessen.

(A helyszín jelenlegi állapotának vizsgálata letölthető a file-ok menüpont alatt.) 

Fejlesztési lehetőségek vizsgálata

Jelen fejlesztési tanulmány tájhasználati, funkcionális és településképi modell meghatározására szorítkozik, egy olyan távlati fejlesztési vízióra, amely ugyan figyelembe veszi a jelenlegi tulajdonviszonyokat és területhasználati módokat, de azokat hosszútávon megváltoztathatónak tekinti. A tanulmány a közműellátottságot és a forgalomtechnikai követelményeket is rugalmasan kezeli, nem tartalmaz szakági munkarészeket. A dokumentáció a településrész építészeti-tájépítészeti, illetve ezek urbanisztikai összefüggéseiről, a fejlesztési terület települési beágyazódásáról, hosszútávú jövőképéről szól, az Önkormányzat későbbi képviselőtestületi döntéseinek településképi megalapozottsága érdekében.

A fejlesztési terület jelenleg igen heterogén hasznosítású, összességében pedig kifejezetten kedvezőtlen megjelenést mutat. Az új egészségház megvalósítása viszont új települési alközpont kialakításának kezdetét jelentheti. A sikeres fejlesztés alapja a tervezett egészségház, az átalakuló HÉV állomás és környezetük, valamint a temetőterület majdani bővítésének összehangolása lehet. A teljes közterületre vonatkozó zöldfelületi- és burkolati kézikönyv, illetve az utcabútorok kiválasztására vonatkozó szabályrendszer részletes kidolgozása szintén segítheti a célrendszer hosszútávú megvalósíthatóságát.
A fejlesztési terület környezetének felértékelődése szempontjából a hagyományos tájhasználat minél teljesebb helyreállítása, valamint a település zöldfelületi rendszerének kiteljesítése jelenthet megoldást. A Csömör-patak menti zöldfelületek rendezésére, parkosítására az Önkormányzat eddig is kiemelt figyelmet fordított. Az Ulicska fejlesztése, a Kálvária területén pedig tematikus parkok, tanösvény(ek) kialakítása tovább javíthatja a természeti és kulturális értékek megóvása érdekében kifejtett erőfeszítéseket. A települési zöld hálózat fejlesztése nem csupán településképi szempontból, hanem a környezeti ártalmak csökkentése érdekében is előnyös.

Az egészségház telke

A mai településközponttól (Polgármesteri hivatal, Hősök tere, stb.) érkezve a teljes terület képét ennek a sarokteleknek a kialakítása határozza meg (HRSZ 902/8). A környező terület nagy része hagyományosan temető hasznosítású, települési szerepét ez a szakrális és ezzel együtt zöldfelületi karakter határozza meg. Az egészségház telkének zöldfelületi integrációja, a temetőkerthez való szervesebb vizuális ill. településképi kapcsolatának megteremtése kiemelt fontosságú lehet a teljes terület revitalizációja szempontjából.








A Szabadság úton a temetőt szegélyező árok lefedése és parkolóhelyek kialakítása már a Béke tér és a Szabadság úti temetőkapu közötti szakaszon megtörtént. Javasoljuk a folyamat kiteljesítését egészen a HÉV-állomás utcáig, ezzel együtt pedig fasor telepítését a teljes hosszon (a korábban elkészült szakaszon is). A tervezett fasor fontos karakterképző elem, amely vizuális egységbe tudja foglalni a terjes területet, ezzel pedig első lépése lehet az egészségház telke területi integrációjának is.

Hosszútávon indokoltnak tűnik itt egy települési alközpont kialakítása, ezzel együtt pedig a terület mérsékelt, mainál mégis intenzívebb beépítése, a hatályos Településfejlesztési koncepcióval teljes összhangban. Ugyanakkor a temető közvetlen szomszédsága és a szerves településképi kapcsolat indukálhatja a minél nagyobb arányú zöldfelület ill. közterület kialakítását. Az egészségház optimális elhelyezése és formálása pedig lehetőséget biztosíthat egy új köztér valamint játszótér létesítésére is. Az épület telepítésének praktikusan figyelembe kell vennie a HÉV állomásépület távlati hasznosítását. A két középület egymáshoz való viszonya a jövőbeni köztér lehetséges helyzetét is definiálja, tehát az új egészségház telepítése kiemelt fontosságú a települési alközpont hosszútávú alakításában. Olyan épület tervi kidolgozását javasoljunk, amely amellett, hogy alaprajzi kialakításával saját területén belül hoz létre intim közteret (amely pl. védett játszótérként használható), telken belüli elhelyezkedésével és környezeti kapcsolataival tegye lehetővé, vagy generálja a külső közterületek távlati fejlesztését is.

A Szabadság úton hagyományosan több középület és szolgáltatás is megtelepedett, ennek folytatását jelentheti az egészségház megvalósítása, ezzel együtt pedig erősödhet a „főutca program” települési koncepciója is. Véleményünk szerint viszont az új épület a települési alközpont létrejöttét abban az esetben segítheti leginkább, ha a fejlesztés közterületi koncepciójában összehangolható a HÉV-állomásépület távlati hasznosításával, továbbá ezek átgondolt temetőbővítéssel párosulnak és a terület gyalogos kapcsolatai is tovább tudnak fejlődni (pl. Ulicska, Kálvária, stb).

A terület településen belüli elhelyezkedése, tömegközlekedési ellátottsága és forgalmi viszonyai, valamint az egészségház rendeltetése alapján javasoljuk, hogy az Önkormányzat a helyi építési szabályzatban tegye lehetővé, hogy a rendeltetésszerű használathoz szükséges parkolóhelyeket ne kizárólag a telken belül lehessen biztosítani. A HÉV-állomás mögötti terület parkolóként való hasznosítása ezt egyértelműen lehetővé teszi, ahogy az OTÉK (253/1997.(XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről) 42. § (11) szerint is a szükséges parkolóhelyek „a telekhatártól mért, legfeljebb 500 m-en belüli más telken, parkolóban, parkolóházban vagy a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával kialakíthatók.” A terület karakterét meghatározó zöldfelület-maximalizálás és a beruházási költségek minimalizálása szintén indokolhatják a telken való parkolás igényének racionalizálását.






Temetőfejlesztés, temetőkert

A 2001. év novemberében elfogadott Településfejlesztési koncepció alapján Csömör Nagyközség képviselő testülete határozatot hozott a jelenlegi Köztemető bővítési lehetőségének vizsgálatáról. A döntést igazolhatják a KSH adatai, mely szerint Csömör lakónépessége, változó ütemben, de folyamatosan nő (2008-ra pl. az 1990 évi adatokhoz képest 48 %-os növekedést eredményezve). Az agglomerációba való kiáramlás lassulása, valamint az országos népesség prognózis adatokat tekintve viszont megállapítható, hogy Csömör lakossága hosszabb távon is cca. 10000 főt tehet majd ki, azt nagyobb mértékben valószínűleg csak a távoli jövőben lépheti túl.

2008-ban a meglévő temető telkével határos HRSZ 1410/2 telek, szintén Temető terület (Kt) építési övezetbe került, azaz a temetőbővítés kijelölt helyszínévé vált. A telek elhelyezkedésénél fogva valóban ideális a temető bővítésére. A terület temetőként való hasznosításának viszont nyilvánvaló előfeltétele a Községgondnokság telephelyének áthelyezése és a terület rekultivációja. Javaslatunk szerint a temetőbővítés a meglévő parcellakiosztást követő közlekedési rendszer szerves folytatásaként, viszont a tereplejtést is figyelembevevő, kortárs hangvételű rendszerben történne. Az alacsony támfalakkal elválasztott új parcellák minden utca felőli végpontján vízvételi lehetőséget javaslunk biztosítani. A sírhely kiosztás rendszere továbbra is igazodna a közlekedőhálózat raszteréhez, a meglévőkhöz hasonlóan a sírok észak-déli tengelyűek, és a sírjelek egységesen a völgy felé néznek.

A főbejárat áthelyezése a HÉV állomás utcai oldalra megteremtené a lehetőséget a méltóságteljesebb megközelítés megvalósításának. Az egészségház és a HÉV állomás középületeinek rendezett környezete, valamint a temető új előtere összességében a funkciónak megfelelő minőségű köztérrendszert tud teremteni. Ezek összehangolt, egymásra is figyelő megtervezése az új települési alközpont téri minőségének záloga.






A temetőbe érkezők elsőként a temető kerítésével találkoznak. Annak karaktere tehát meghatározó a teljes kegyeleti folyamatban. Javasoljuk a HÉV állomás utca felőli kerítés épített jellegének megerősítését, ezzel pedig nem csupán a főbejárat hangsúlyozása válik lehetővé, hanem a szomszédos egészségház épületével való vizuális kapcsolat megteremtése is. Az épített kerítés egyúttal a temető urnafalát is létrehozó építészeti gesztus lehet.

Természetesen az Emlékmű köz felé nyíló bejáratokra továbbra is szükség lesz. Jelenleg ezen az oldalon a kerítés még kuszább képet mutat. A ravatalozás áthelyezése, valamint az Emlékmű köz felőli kerítés átépítése lehetővé tenné a temető, két bejárati oldalon egységes megjelenésének megteremtését. A zártabb kerítések magukba tudnának foglalni (rejteni) olyan, eddig kezeletlen funkciókat is, mint az elszáradt virágok és koszorúk gyűjtőhelyei, vagy a szükséges tároló és szociális helyiségek (mosdó, wc, öltöző, eszköztároló), esetleg új virágüzlet.

Javasoljuk, hogy az ’56-os emlékmű is kerüljön az új temetőkerítésen belülre. A megemlékezések méltóságát emelné, ha azok nem egy mellékutcára néző, kerítésfalon kívüli, sövény mögé bújtatott helyzetben zajlanának. Az emlékmű jelentőségét a temetőn belül létrehozott új teresedés hangsúlyozná, a temetőkerítés fala pedig tökéletesen szolgálná az emléktáblák méltó elhelyezését.

A két gyakrabban használt bejárati oldal épített kerítései közt, a Szabadság utca mentén a kerítés nyírt növényzettel, sövénnyel való humanizálását javasoljuk. A parkolók fásítása, fasor létrehozása tovább emelné a terület rangját.
A temető keleti szegélyén, a HÉV sínek oldalán szintén növényzettel történő, de sokkal oldottabb lehatárolást javaslunk, amely már a Kálvária felőli régészeti park (középkori templom és temető) karaktere felé is egyfajta átmenetet képezhet.

A temető jelenlegi állapotában a kedvezőtlenül működő ravatalozó jelenti az egyik legérzékenyebb problémát. A temetőbővítés lehetővé teszi egy új ravatalozó létrehozását, ezzel pedig a kegyeleti szertartás méltóságának emelését is. Az új, központi elhelyezkedés nem csak a ravatalozás, hanem a teljes temető működésének javítását is elősegítené. A bejáratok hangsúlyainak áthelyezésével, a közlekedési rendszer finom módosításával az új temetőrészek könnyen integrálhatóvá válnak a temető egészébe, melyet hierarchiájában az új ravatalozó szervezhet.

A HRSZ 1410/2 telek északi sarkán működő sírköves vállalkozás funkcionálisan kötődik a temetőhöz, kissé félreeső pozíciója abszolút megfelel mind működésének, mind pedig a jövőbeni temetőbővítés igényeinek. A telephely rendezése, területének csökkentése és az épület, a revitalizált területhez méltó kialakítása viszont elengedhetetlen.

Az ófalut hajdan a temetővel összekötő Ulicska ma több ponton sérül. A bővített temetőn való egyenes átvezetése egészen a majdani református templomig helyreállíthatja régi rangját. A HÉV-átjáró alatti átkötés temető felőli oldalának rendezése, a „gödörhelyzet” helyett egy kibővített, rámpákkal tagolt és parkosított megérkezés felértékeli az egész területet és az Ulicskát magát is. A megújult sírköves vállalkozás lehet az Ulicska menti új középületsor indító eleme, végpontja pedig a református templom.

Az Ulicska megújuló szakaszának mindkét végpontja egy-egy, még temetőn kívüli teresedéshez kapcsolódik. A kettő közt középen, a temetőn belül helyezkedik el az új ravatalozó, mely szintén kis teresedésre nyílik, így nagyszámú gyászoló esetén is méltó módon történhet a végső búcsúvétel. Javaslatunk szerint a ravatalozót telepített gyümölcsös liget veszi körbe. Korábban a temetők még szabadon maradt területére gyakran telepítettek gyümölcsöst, Barcza Dániel doktori értekezése szerint elsősorban szilvát, diót, körtét és almát, melyek termése a papot, a sekrestyést, vagy a harangozót illette meg. Ha más nyúlt a javakhoz, azt a halottak megbüntették – számol be a tulajdonjogi értelemben szembetűnően praktikus hagyományról Balassa. A lehullott gyümölcsöt, illetve a belőle főzött pálinkát sok helyen még ma is a „hóttak adójának” nevezik. A temetők sokrétű gazdasági hasznosítása különösen a protestáns felekezeteknél terjedt el, Kubinyi Ágoston esperes 1869-ben a következőképp írt erről: „Szükség szerint, hogy a sírok gyeppel, vagy virágokkal el legyenek látva, a sírok sorozata közt egy ölnyi részt hagyván, az új sírok közt gyümölcs-, vagy az alföldön s melegebb éghajlaton eperfát ültessenek, melynek jövedelme vagy helybeli iskolai czélokra, vagy a temetőbeli kápolna fenntartására fordíthatik”.
A temetőkert keleti irányú bővítése, a terület intenzív zöldfelületi megjelenése összeköttetést teremt a HÉV vonal túloldalán található, erdősült Kálvária heggyel és a revitalizálandó régészeti területtel is.

A temető parkolási helyzetét a Szabadság utca menti, fasorral árnyékolt parkolósáv kialakítása jelentősen javítja. A temetőbővítés miatt kötelező új parkolóhely szükségletet az OTÉK szerint ugyan a tervezési telken belül kell kialakítani, de ettől indokolt esetekben el lehet térni. A HÉV állomás utcába áthelyezett temető-főbejárat előtti terület rendezése a kijelölt parkolóhelyek számát is növelheti, melyen viszont az egészségház pacienseivel kell osztozni. Az Emlékmű köz felőli bejáratok előtt cca. 10 új parkolónak biztosítottunk helyet úgy, hogy azok ne zavarják az utca forgalmát sem. Az egyszerre több területen zajló parkolófejlesztés a forgalom tudatos elosztását és a szomszédos utcák tehermentesítését is segíti.

Kálvária-hegy

A Kálvária-hegy északnyugati lejtője Csömör egyik legfontosabb régészeti lelőhelye, az erdő pedig a falu leglátogatottabb kirándulóhelye. Az erdősített területbe egy viszonylag új épület és nagy kiterjedésű gondozatlan üzemi terület képét mutató telke hatalmas tájsebként ékelődik. A terület, mint a középkori Csömör falu és templom helyének régészeti lelőhelye Ex-lege általános védelem alatt áll. Véleményünk szerint hosszútávon a törvényes állapot helyreállítása kell a cél legyen. A még menthető leletek megóvásáról és esetleges bemutatásáról gondoskodni kell.






A területet ennek megfelelően tematikus parkként javasoljuk hasznosítani. A jórészt zöldfelületként megjelenő terület szorosan kötődhet mind a temető, a patakpart, mind pedig a Kálvária hegy differenciált zöldfelületeihez (parkerdő, sétány, kerékpáros világ, stb.). A régészeti tanösvény elsősorban a falu kulturális identitását erősítheti, de egyfajta turisztikai vonzerőnövekedést is eredményezhet. Az összefüggő zöldfelületi rendszer létrehozása pedig széleskörű ökológiai előnyökkel jár.

HÉV-állomás épületének és környezetének fejlesztése

A helyi védettségű, nívós épület ma jórészt kihasználatlan, a BKK nehezen tudja hasznosítani. A váró többnyire üres, az épület eredeti fő funkcióját ma egy jegykiadó automata is el tudja látni, így állapota folyamatosan romlik, környezete kissé elhanyagolt. Az épület állapotának javítását és helyi jelentőségének megfelelő fenntartását csak méltó (kiegészítő) funkció(k) megtalálása teszi lehetővé. A hasznosítás lehetőségeinek feltárásában segíthet a szomszédos egészségház megépítésével és a temető főbejáratának közelbe történő áthelyezésével megjelenő új igények is. Ugyanezt a folyamatot erősítheti a „HÉV kötöttpályás közlekedési terület” övezetben idegen virágbolt és közért különálló építményeinek felszámolási elvárása is. Ezek a funkciók esetleg kulturált elhelyezést nyerhetnek a HÉV állomásépületén belül, ahogy az egészségház közelsége egy gyógyszertárat is a területre vonzhat.

A környezet egységes rendezését, ezzel együtt pedig nívójának lényegi emelését nagyban nehezíti a beékelődő vastelep jelenléte. Javasoljuk a kereskedés településen belüli új, funkciójához illő területre történő áthelyezését. A HÉV területének nagy részét közparkként érdemes kialakítani. A Szabadság utcához közeli, erősen lejtős részét sűrűbb, fás növényzettel javasoljuk telepíteni, a HÉV állomás közelében pedig lényegesen több térburkolattal, inkább köztér jellegű építészeti, tájépítészeti megfogalmazással érdemes a fejlesztést folytatni.

A HÉV állomást vasúttal párhuzamos perontetővel egészítenénk ki. A perontető véd az időjárás viszontagságaitól, tovább tehermentesíti az állomásépületet, valamint áttört, északi térfalát is képezheti a kialakuló új köztérnek. Ennek a köztérnek további térfalait délről az egészségház, keletről az új funkciókkal hasznosított és felújított állomásépület, nyugatról pedig a fásított park definiálná.

Emlékmű köz, Béke tér

A heterogén utcakép kialakulásának oka a különböző, és jellegében nagyon eltérő funkciók halmozása ezen a rövid utcaszakaszon. A funkcionális tisztítás az Emlékmű köz átalakulásának záloga. A jelenlegi egészségház átköltöztetése a tervezett új területre rögtön az utcácska egyik „kapuépítményét” jelentő gyógyszertár létét is megkérdőjelezi. A temető főbejáratának HÉV-állomás utcába helyezése ugyanennyire gyengíti a sarki virágárus pozícióját. A ravatalozó és az ’56-os emlékmű temető területén belülre kerülésével és a telekommunikációs adótorony áthelyezésével tovább javulhat az egységes utcakép kialakításának, valamint a temető méltósága növekedésének esélye is.
Az Emlékmű köz végén, a 2007-ben kialakított, korábban szintén ipari hasznosítású 1410/1 helyrajzi számú telken jelenlegi tulajdonosa, a csömöri református gyülekezet templom megvalósítását tervezi. A temető kerítésének rendezett, és többek közt a kapuk hangsúlyaival szerencsésen tagolt látványa arányos felvezetést biztosíthat mind a temetőnek, mind pedig a tervezett templomnak is. Az emlékmű temetőn belülre helyezése, valamint a templom megépülte után talán érdemes lenne az utcácskát újra Temető köznek hívni, vagy esetleg Templom közre átkeresztelni.

A Béke tér települési szerepét optimálisan a közpark jelleg határozhatná meg, déli (Hunyadi utcai) térfalát viszont a Reál élelmiszerbolt hátulja és annak melléképítményei uralják. Az egyszintes lapostetős főépület a környezet karakterétől idegen formálásában és léptékében is. A kirívóan alacsony ház magasságnövelését és átfazonírozását vagy a település lakossága számára hasznos funkcióbővítéssel (szolgáltatásfejlesztéssel) vagy pedig a melléképületek szükségszerű elbontásával létrejövő hiány pótlásával lehetne gazdaságosan megoldani. Ezzel együtt érdemes volna az épület vendéglátó funkcióját a park felőli oldalra is kiterjeszteni.

A mai egészségház Béke térre néző (Ady E. u. 1. sz. alatti) épületét az átköltöztetés után az Önkormányzat vendégházként kívánja üzemeltetni. Az új funkcióhoz szükséges parkolóhelyeket az Emlékmű közből megközelíthetően, telken belül javasoljuk kialakítani. A megszűnő egészségügyi funkció indokolja a patika áttelepítését, helyén pedig a Béke térhez és a temetőterülethez is szervesen kapcsolódó zöldfelület kialakítását.

A továbbtervezés folyamata

Jelen tanulmányterv az egyes épületek vagy területegységek rendezésére vonatkozó konkrét tervek elkészítésére nem terjed ki. Minden egyes területrész, illetve építmény és épület tényleges kialakításának meghatározása alaposabb előkészítést igényel. A tulajdonviszonyok tisztázása, a közművek és közutak megfelelő fejlesztése, a szabályozási környezet megteremtése mind előfeltételei a tanulmányban említett hosszútávú célok magvalósításának. A tervezési feladatok meghatározásánál, az egységes településképi koncepció megvalósítása érdekében javasoljuk a fenti általános rendező elvek figyelembevételét.






A tervezési folyamat része kell legyen a lakók megszólítása és aktív részvétele a fejlesztésben. A használók közvetlen bevonása a HELY építésébe a hosszú távú fenntarthatóság egyik feltétele. A közösségi terek létrehozásába bevont helybeliek a tapasztalatok szerint, egyediséget adhatnak a tereknek, amely a létrejött intenzív kapcsolat által vissza is hat rájuk és közvetett módon tovább erősíti a hely szellemét, a genius locit.

Zsuffa és Kalmár Építész Műterem