Bár az új balatoni Vízparti Terv célja, hogy védje a Balaton értékeit, a strandokat, és zöldterületeket, valamint csökkentse a beépíthetőséget, a Balatoni KaPoCS - CSPK Egyesület szerint az új szabályozás az alapcéljaival ellentétes, a helyiek számára kedvezőtlen változásokat hozna Csopak esetében.
Mint ismert, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) Építészeti Államtitkársága új építésügyi keretrendszert tervez létrehozni a Balaton védelme érdekében. A rendelettervezet célja, hogy a korábbinál nagyobb területen legyen tilos a beépítés, hogy megvédje a strandokat és a zöldterületeket, és természetes partszakaszok kijelölésével segítse elő a természetes és természetközeli növényzettel borított területek ökológiai állapotának fenntartását.
A Vízparti Terv első nyilvános változata 2024. augusztusában került előzetes egyeztetésre, amely során nagyságrendileg 200 véleményező élt az észrevételezés lehetőségével: a települési önkormányzatokon, kormányhivatalokon és tárcákon felül a tervezettel kapcsolatosan hozzávetőlegesen 54 magánszemély, 36 cég, 41 civil szervezet (ebből számos horgászegyesület) és 2 kutatóintézet fogalmazott meg véleményt. Az ÉKM február 28-i közleménye szerint a szakmailag támogatott változások Vízparti Tervbe való átvezetése, továbbá a kormányrendelet-tervezet normaszövegének pontosítása, módosítása megtörtént. Elkészült továbbá a terv környezeti értékelése és Natura 2000 hatásbecslési dokumentációja. Az Államtitkárság március 31-ig várja az átdolgozott tervezettel kapcsolatos véleményeket.
A Balatoni KaPoCS - CSPK Egyesület már korábban is megfogalmazott kritikákat a Vízparti Tervvel kapcsolatban, melyről itt írtunk. Március 24-én az ÉKM-nek és lapunknak is megküldött új javaslataik szerint a szabályozás legújabb verziója is igen lényeges, a csopakiak számára kedvezőtlen változásokat hozna.
A dokumentum szerint támogatják az új kormányrendelet-tervezet (BATÉK) alapvető célkitűzéseit, például a part szabad megközelíthetőségét és a tájba, illetve településképbe illeszkedő fejlesztések kizárólagos engedélyezését. Egyetértenek a vízparti területek beépítésének visszaszorításával, valamint a közösségi rendeltetés előtérbe helyezésével. Fontosnak tartják a közhasználatú területek – a zöldterületek, a partot elérhetővé tevő közlekedési területek és strandok – kijelölését, illetve a természetes partszakaszok és beépítetlen parti sávok megőrzését.
Azonban, mint írják, Csopak esetében ezen alapcélok a március 1-jei szövegtervezet szerint többnyire nem valósulnak meg. Sőt, esetenként pont a BATÉK helyi változtatása teremti meg az alapját a közérdekű alapcélokkal ellentétes folyamatoknak: a zöldterület csökkenésének, a parti beépítéseknek, a közhasználatú mólókijárók megszüntetésének és a parti infrastruktúra magáncélú, korlátlan méretű kikötőkkel történő túlterhelésének.
Javaslataik között szerepel, hogy a rendeletben rögzítésre kerüljön: amennyiben egy parti ingatlan magántulajdonosa a BATÉK aktuális változtatása vagy a HÉSZ módosítása révén többletjogokat szerez – például előnyösebb parti övezeti besorolást kap, telke előtti állami vízterület kikötésre is felhasználhatóvá válik, zöldterülete csökken, vagy közhasználatú kijáró kerül eltávolításra egy mólószáráról –, akkor ezt csak szigorú közérdekű megkötések vállalásával tehesse meg. Ezáltal biztosítani kell, hogy a magánvagyon gyarapodása ne történhessen a közérdek rovására.
A szervezet a továbbiakban a Vízparti Terv Csopakra vonatkozó egyes rendelkezéseinek a felülvizsgálatát és módosítását kéri a következő 10 pontban:
Hozzáteszik továbbá, hogy a fenti pontok betartására, legyen előre írásos kötelezettségvállalás az érintett fejlesztők és egyesületek részéről. A teljes dokumentum itt érhető el.