Nem szolgálja kellően ígéreteit a balatoni Vízparti Terv - állítják többen

Augusztus 31-én zárult le az új balatoni Vízparti Terv szakmai véleményezése, melynek kimondott célja, hogy védje a természet értékeit és csökkentse a tó beépíthetőségét. Azonban többen is úgy vélekednek, hogy a tervezet jelenlegi formája nem szolgálja kellően ígéreteit. Az alábbiakban a Balatoni KaPoCS Egyesület, a Balatoni Szövetség elnöke, Lombár Gábor és Dr. Pomogyi Piroska hidrobiológus véleménye következik.

Augusztus elején írtuk meg, hogy új építésügyi keretrendszert állított össze a Balaton természeti és épített örökségének védelme érdekében az Építési és Közlekedési Minisztérium. Lánszki Regő építészeti államtitkár és országos főépítész szerint az új építésügyi keretrendszer alapján a korábbinál nagyobb területen lesz tilos a beépítés, emellett az új szabályozás megvédi a strandokat és a zöldterületeket, és természetes partszakaszok kijelölésével elősegíti a természetes és természetközeli növényzettel borított területek ökológiai állapotának fenntartását. Az ÉKM augusztus 31-ig várta a véleményeket.

A Balatoni KaPoCS Egyesület (CSPK Egyesület) nevű helyi civil szervezet szerint az új Csopaki Vízparti Tervben kezdeményezett változtatások több esetben is ellentétesek a kormányrendelet-tervezetben kitűzött törvényalkotói céllal, így nem szolgálják „a Balaton vízparti területei közcélú területfelhasználásának hosszú távú biztosítását, a települési, táji és természeti erőforrások, az épített és természeti örökség megőrzését, közösségi célú hasznosítását, valamint a fenntartható turizmusfejlesztést, és figyelmen kívül hagyják a Balaton terhelhetőségét, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi szempontokat."

A civil szervezet szerint különösen a volt BAHART hajóállomás területe (464/3 hrsz), a volt ÁG strand területe (462/3 hrsz) és a volt Községi strand nyugati részterülete (382 hrsz, valamint 461/2 hrsz vízművek területe) kapcsán merülnek fel problémák. A fenti területek átsorolásával korlátozódik azok közcélú bejárhatósága, növekszik a területek beépíthetősége, és ezzel csökken a telket övező Örkény István sétányról a Balatonra rálátás és kilátás, valamint újabb 2-3 nagykikötővel növekszik a Balaton terhelése. Mindez egy olyan területen, ahol a parti telkek szélessége 40-45 méter, azaz kikötői infrastruktúrához elégtelen, amúgy is szűk egyirányú parkolóhiányos utcákban, ahová a Balatonkörüli bringautat is rávezették, írják szerkesztőségünknek és az ÉKM-nek is megküldött javaslataikban.

A Balatoni Szövetség elnöke Lombár Gábor hirbalaton.hu-nak adott interjúja szerint a Vízparti Terv tervezetének jelenlegi formája korántsem szolgálja kellően ígéretét, hogy szigorúbb védelmet biztosítson a Balatonnak, és véget vessen a tópart további beépítésének. Szerinte nem elfogadható, hogy esetenként magáningatlanok értékét növelő változtatásokat irányoz elő, önkormányzatoktól von el jogot, és több helyen nagyobb vízparti beépítést tenne lehetővé.

Szerinte minimálisan elvárható elv lenne a tó és a közcél nagyobb védelme, ami azt jelenti, hogy a változások

• egy esetben se növeljék tóparti magáningatlanok beépíthetőségét,
• ne szolgálják a szabálytalanul megépült épületek, területhasználatok legalizálását, ezzel jelentősen növelve az értéküket is,
• ne csökkenhessen sehol vízparti zöldterület, közterület, parti sétány,
• és ne szenvedhessen hátrányt a közérdek a korábbi szabályozásához képest.

Arra, hogy ezek korántsem teljesülnek, példaként említette Csopak volt Bahart-kikötőjének partszakaszát, ahol a tervezet a 3%-os beépíthetőséget 10%-ra növelte. Más települések, például Balatonalmádi, Ábrahámhegy és Balatonfűzfő esetében is strandterületek és zöldterületek törlését lehet tapasztalni, a helyükbe saját használatú, más funkciójú, esetenként nagyobb beépítési intenzitású területek lépnének. Ez egyfelől az érintett tulajdonosok számára jelentős értéknövekedéssel jár, másfelől az ingatlanokról a közhasználati, illetve közterületi státusz ilyen fajta eltűnése egyáltalán nem a közcélt szolgálja – hangsúlyozta a BSZ elnöke. Az is kifejezetten közérdek ellenes, hogy egyes vízparti területek átminősítésével elvész az állam, illetve az önkormányzatok elővásárlási joga. “A legdurvább és legnagyobb példa a közérdek eltűnésére a balatonvilágosi Club Aliga esete, ahol a tervezetnek igazodnia kell egy olyan kiemelő kormányhatározathoz, amelynek létjogosultsága kezdetektől fogva megkérdőjelezhető" – mondja, hozzátéve, hogy ez így alapvetően magánérdekeket szolgál, parti sétányt tüntet el, közforgalmú személyszállító nagyhajó kikötőt töröl el, közvetlen vízpartot tesz beépíthetővé magán célra és parti telek elbontásával és fakivágással csökkenti folyamatosan a közhasználatú tereket és annak minőségét. A teljes cikk ezen a linken érhető el.

A Balaton nádasainak minősítését évtizedekig végző Dr. Pomogyi Piroska, a biológiai tudomány kandidátusa, húsz oldalban véleményezte az új jogszabály-tervezetet a nádasok és a növényzet szempontjából. A hirbalaton.hu-nak így foglalta össze véleményét: “A Balatonon az új tervekből a valósághoz képest sok helyen hiányoznak természetes partszakaszok, és a mintegy húsz éve érvényben lévő vízparti szabályozáshoz hasonlóan (ú.n. TNM-rendeletek) az illegális feltöltések jelölései, továbbá az új tervezet már egyáltalán nem foglalkozik a szabályos bejáróstégek jelölésével, ami alapján könnyen azonosíthatók lennének az illegális stégek, bejárók."

A Balaton élővilága szemszögéből nézve a legnagyobb problémának azt tartja, hogy több mint 20 kilométernyi partszakaszt érintően maradtak el természetes partszakasz jelölések. A teljes cikk itt olvasható.