Videók

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

A legtöbbeknek a Sziget Fesztivál jut eszébe a Hajógyári-szigetről, az Egy hely csapata most mégis a pompás színpadi díszletek nélkül járta be. A videóból kiderül többek között, hogy a szigeten milyen feltáratlan ókori romok vannak rejtve, milyen zsákmányt ejtettek nemesfémvadászok és hogy milyen szürke zónás koncerteket rendeztek, már a 80-as években.

2010-ben Pécs volt Európa kulturális fővárosa, mely alkalmából felújították a Zsolnay család öt hektáron elterülő valóságos minivárosát. A több mint 170 éves építészeti örökség hanyag sokszerűségét, a kerámiagyártás különleges technikáit és a család gazdag történetét mutatja be az Egy hely új videója.

Minek köszönheti a szélben hullámzó elasztikus arany köntösét a neoreneszánsz Kincsem-palota? Hogyan használták az elmúlt csaknem 150 éves története során a Kincsem csodaló gazdája által építettetett palotát, és milyen jövő vár rá a 2026-tól kezdődő felújítások után? Az Egy hely csapata a pesti belvárosban, a Reáltanoda utcai KincsemKULT tereiben járt.

A 18. század végétől valóságos rivalizálás indult az ormánsági falvak között, Kémestől Adorjásig, Kóróstól Drávaiványiig, hogy ki tudja még színpompásabban kifesteni a templomának a mennyezetét. Az Egy hely új részében a 167 festett kazetta és a templom történetéhez kapcsolódó vallási megújulás (reformáció) történetét mutatja be.

Pécsett áll az egyetlen Magyarországon lévő török műemlék, amihez még működő minaret is tartozik. Az Egy hely csapata az 1630-ban épült dzsámit, és az azt körülvevő kisebb vallási negyedet járja körbe. Torma Tamás még a dervis tánc forgó mozdulatsorába is betekintést nyújt.

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.

Torma Tamás és az Egy hely csapata a Pécs városközpontjától a hegyoldalig tartó Bauhaus-sétára invitálja a nézőket. Forbát Alfréd 1920-tól dolgozott Walter Gropius irodájába, Weimarban, majd a Szovjetunióban is tevékenykedett. A harmincas évek végén Svédországba költözött, de előtte még szülőhelyére visszatérve alkotott – nézzük is hogyan.

Továbbra is Pécsett – Breuer Marcell és Forbát Alfréd épületei után Molnár Farkas villaépítészetébe és Weichinger Károly templomépítészetébe nyújt betekintést az Egy hely csapata. A részből kiderül többek között, hogy mit jelöl a Surányi Miklós utcában építtetett villa homlokzatát díszítő violinkulcs.

Gróf Széchenyi István a jégzajlás miatt nem tudott eljutni édesapja temetésére, ekkor írta meg naplójába, hogy egy évi jövedelmét fordítaná rá, hogy Buda és Pest között híd épüljön. Az ötlet után 15 évvel végül a Lánchíd Részvénytársaság saját költségén építtette meg az első magyarországi Duna-hidat, az ingázóknak pedig hosszú ideig fizetniük kellett minden egyes átkelésért. További izgalmas részletek az Egy hely új videójában!

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

Az Egy hely ezúttal "Két hely". A stáb a Tabán két oldalán álló szoborcsoport társadalom- és kultúrtörténeti érdekességeit mutatja be. A soron következő részből kiderül, hogy mi köti össze és mi választja el Kiss István monumentális szocialista alkotását és Wagner Nándor turistamágnes szoborkompozícióját.

117 évvel ezelőtt nyitották meg a művészet és a zene budapesti szentélyét, a Zeneakadémiát. Az épület egy évtizeddel ezelőtt esett át komplett restauráción. Az Egy hely új részébén a Zeneakadémia rendkívül részletesen kidolgozott külső és belső ikonográfiai programját és sokszínű történelmi eseményeit mutatja be.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Az Egy hely új része a Keleti Károly utca sokrétű történelmébe és jelenébe nyújt betekintést. Szőlőtáblák; a régi zsidó temető; az egykori budai hóhér háza; a Csoóri Sándor, Jovánovics György és Konrád György kedves találkozóhelyeként szolgáló fondue bár; a teraszos Majláth házak; a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium és az Árkay Aladár tervezte templom is köthető a budai városrészhez.

Bükkalja lakóházainak építéséhez a környéken fellelhető tufa kőzetet használták, és a kibányászás során létrejött üregek továbbmélyítésével és kifaragásával alakítottak ki belakható élettereket. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy milyen új, kortárs funkció kapott helyet a noszvaji pincelakásokban.

A Corvin Áruház közel 100 évvel ezelőtt, 1926-ban, a legelőkelőbb magyar divatáruházként nyílt meg, vendéglővel, kávéházzal, jegyirodával, gyorsfényképészettel, de otthont adott divatbemutatóknak és kiállításoknak is. Az alumínium csomagolásból kibontott eklektikus épület homlokzatait már restaurálták, a felső terei azonban csak 2025-re készülnek el végleg. Az Egy hely csapata ezekre, a még átalakulás alatt álló szintekre is betekintést nyújt.

A középkortól a 19. századig egészen más képet festettek folyóink. Motorcsónakok és turistahajók helyett – a nagy vízsodrást kereső – úszómalmok vándoroltak a folyón. Ráckevén ma is megtekinthető egy hajómalom replika, melyet már villanymotor hajt és egyes részei időtálló afrikai fából készültek.

Rárósmúlyad az Ipoly jobb partján, a szlovák-magyar határon fekszik. Itt áll a több mint száz éves Szent Erzsébet Templom, ami Magyarország első vasbetonból készült középületeként épült. A videóból többek között kiderül, hogy milyen népi és építészeti motívumok szintéziseként formálta a modern anyagokat Medgyaszay István, a templom tervezője.

A sorozat legnyugatibb pontján elhelyezkedő településén található Európa egyik leghosszabb fedett, faszerkezetes hídja, a maga 86 méter hosszúságával. A Vág és a Kis-Duna összefolyásánál lévő híd egy másik helyi látványossághoz, a hajómalomhoz vezet.

A felvidéki épített örökséget feltáró sorozat következő részében Rimaszombat egy városrészében, Dúsa részen járunk. Templomát nem egyszerű megtalálni, hiszen kinézetre elsőre lakóháznak néznénk. Egy olyan evangélikus kis templomról van azonban szó, ami "kétszer is megépült".

Az Egy hely csapatának hosszú várakozás után sikerült bejutnia a Magyar Állami Földtani Intézetbe, a főváros egyik legjelentősebb szecessziós épületébe. A Lechner Ödön tervezte épület jelentőségéről az országos főépítész, Lánszki Regő államtitkár is kifejti véleményét.

Az Egy hely csapata ezúttal a ráckevei Nagyboldogasszony templom sokszínű és mozgalmas történetét mutatja be. A gótikus épület építésében feltehetőleg Budáról érkezett olasz kőművesek és kézművesek is részt vettek, míg a templomban található freskók hat év alatt készültek el.

Ez Egy hely csapata a közelmúltban felújított Blaha Lujza tér történetét és új kialakítását mutatja be. A teret 103 éve, 1920-ban, a Közmunkák Tanácsa javaslatára nevezték el Blaha Lujzáról, a nemzet csalogányáról, aki azon kívül, hogy a térre néző lakásban lakott, gyakori fellépője is volt az akkor még ott álló Nemzeti Színháznak.

Az Egy hely csapata ezúttal a Keleti pályaudvar közelségében található, 1906-ban, szecessziós stílusban épült Szenes-házat mutatja be. Az impozáns külsejű ház legcsodálatosabb részletei a gangos belső terében tárulnak fel, melyet színes griffmadár-, pillangó- és különféle virágmotívumok díszítenek.

Néhány héttel ezelőtt a Margitsziget épített történetét mutatta be az Egy hely csapata, most pedig a parkosított zöld sziget nevezetes fáival ismerkedhetnek meg a nézők. A videóban többek között arra is fény derül, hogy hány éves és mi a története a méltán népszerű Margitsziget legidősebb fájának.

Az Egy hely csapata ezennel Egerbe látogat el, hogy bemutassa a 40 méter magas, hazánk egyetlen látogatható minaret tornyát, mely belsejében 97 fokos, meredek csigalépcső tekeredik fel. Az iszlám emléket 1687-ben, a város visszafoglalása után, a győztesek lelkesedésükben 400 ökörrel elhúzva akartak ledönteni, de a torony állva maradt és azóta is őrzi a 91 éves török megszállás idejét.

Volt már Nyulak szigete, Urak szigete, napjainkban pedig Árpád-házi Szent Margit nevét viseli. A századfordulóig csak csónakon volt megközelíthető, ma viszont a főváros zöld szíveként, egyik legszerethetőbb kikapcsolódási helyszíneként járhatunk-kelhetünk a Margitszigeten. A hely történetét, emlékeit, fürdőit fedezi ma fel az Egy hely.