A fővárossal közösen valósítaná meg Zugló új városközpontját a kerület

Eddig arról volt szó, hogy önkormányzati lesz az a beruházás, amit a Bosnyák téri piac területére képzeltek el, ám egy polgármesteri előterjesztés szerint inkább a fővárost is bevonnák. Ezzel párhuzamosan egy másik, már megkezdett építkezés körül forrnak az indulatok: a Zaha Hadid Architects nevével fémjelzett gigantikus városnegyed-fejlesztés ellen civilek tüntettek, egy képviselői javaslatra pedig alkotmányjogi panasszal élhet a kerület a beruházást kiemelten közérdekűvé nyilvánító kormányrendelet miatt.

Tavaly novemberben mi is beszámoltunk arról, hogy a zuglói képviselőtestület elfogadta a Bosnyák tér fejlesztését célzó koncepciót, amely szerint a kerület új főterén épülhet meg a piacot, a szakrendelőt és városházát is magában foglaló komplexum. Az eredetileg önkormányzatinak indult beruházásba Horváth Csaba polgármester előterjesztése nyomán a fővárost is bevonnák, derül ki az október 27-én esedékes képviselőtestületi ülés napirendjét böngészve. Ahogy a javaslatban szerepel, a szándéknyilatkozat-tervezet elfogadása esetén "elindulhat a két önkormányzat közötti együttműködés részleteinek kidolgozására irányuló munka".

"A Bosnyák téri piac területét a fővárosi keretszabályozási terv régóta városi alközpont kialakítására jelöli ki. A zuglói önkormányzat több évtizede tervezi egy városközpont kialakítását, ahol a kerületi rendezvények befogadására alkalmas városi tér, az egészségügyi szakellátás új korszerű helyszíne és a hivatali ügyintézések is megfelelő központi helyen valósíthatók meg", részletezi a dokumentum, megjegyezve, hogy a piac területének jelentős része fővárosi tulajdon, míg egy kisebb része kerületi tulajdonában van.

Az új városközpontban a már ismert, a LIMA Design által jegyzett koncepciótervnek megfelelően így több funkció is helyet kapna. A szándéknyilatkozat szerint közös beruházásban valósulhatna meg mindez, a végleges tervek elkészítését követően az építendő alapterületeknek megfelelő finanszírozási megosztás alapján. "Így a megvalósítás módja jelentősen csökkentené Zugló Önkormányzatának a beruházásra fordítandó költségeit, valamint egyértelműbbé tenné a megújuló piac későbbi üzemeltetésének jogi kérdéseit. Ugyanakkor ez a megoldás segíti, hogy a már részben folyósított Egészséges Budapest Program keretén belül új szakorvosi rendelőintézet építésére biztosított, összességében 1,2 milliárd forint értékű vissza nem térítendő támogatást az önkormányzat felhasználhassa", szól az indoklás. 



A projekt további sorsára vonatkozó döntés előtt szükséges nemcsak a kormány engedélyének megszerzése, hanem az EBP-program határidejének módosítása és az ehhez szükséges dokumentumok elkészítése is. 

Frissítés (10. 27.): a zuglói testület végül egyhangúan elutasította a főváros bevonását a beruházásba, amivel minimum kérdésessé vált annak megvalósítása. Egy nappal korábban, 26-án a fővárosi közgyűlés is szavazott róla, ám a lakosságarányos többség nem teljesült. 

Az ominózus Zugló-központ kialakítása továbbra sem azonos a telek szomszédságában immár folyamatban lévő magánberuházással, ami körül már egy ideje jócskán forrnak az indulatok. Az előbb kiemelt, majd kiemelten közérdekűvé tett, a Zaha Hadid Architects nevével fémjelzett leendő városnegyedről korábban mi is több ízben írtunk, a tervezők maguk mutatták be a projektet az Építészfórumon. Áprilisban beszámoltunk arról, hogy engedélyt kapott a beruházás egy része, majd augusztusban arról is, hogy egy kormányrendeletnek köszönhetően jogilag gyakorlatilag minden akadály elhárult a megvalósítása elől. 

A Bayer Construct Zrt. gigantikus fejlesztése ugyanis finoman szólva sem aratott osztatlan sikert sem a helyi civilek, sem a kerület vezetése körében. Mint előző cikkünkben is felidéztük, a zuglói önkormányzat tavaly decemberben úgy határozott, hogy alkotmányjogi panaszt nyújt be azért, hogy a kormány oldja fel az akkor még "csak" kiemelt státusz alól a projektet. Ezt meg is szavazták, ám ekkor még nem hoztak határozatot a telekalakítás és az építés tilalmáról. A júliusi testületi ülésen azonban ezt már rendeletben határozták meg, a tiltás pedig arra a hat fennmaradó telekre volt érvényes, amely még nem rendelkezett építési engedéllyel. Az önkormányzat emellett nem támogatta azt sem, hogy a telket rozsdaövezetté nyilvánítsák. Mindezek után a nyári végi kormányrendelet szerint kiemelten közérdekű lett a beruházás - ennek alapján az építkezés előtt nem szükséges építészeti-műszaki tervtanácsi vélemény, településképi bejelentési eljárás és településképi véleményezési eljárás, településképi szakmai konzultációt sem kell lefolytatni, és közterület-alakítási terv készítésének vagy annak alkalmazásának sincs helye, sőt, a tilalmi rendelet alkalmazását is megakadályozza. 

A Csömöri út 13-19., Bosnyák utca 48-56., Bosnyák utca 54-56., Rákospatak utca 12-28. telekcsoportra tervezett beruházással szemben az önkormányzat így hiába fejezte ki korábban többször is a tiltakozását, a rendelet újabb szabályokkal írta felül a helyi előírásokat, többek között beépítés mértékére, magasságára, a közlekedés szervezésére vonatkozóan, és vont el újabb önkormányzati hatásköröket. Október elején a CivilZugló Egyesület tüntetést szervezett a beruházás ellen többszáz fős részvétellel azért, mert szerintük teljesen tönkretenné Zugló kertvárosias, zöldövezeti környékét. A rendelet szerint ugyanis akár 39 méter magas épületek is épülhetnek az új városnegyedben, ahol akár 4000 lakást is kialakíthatnak. 



Victora Zsolt képviselő az október 27-i testületi ülésre benyújtott előterjesztésében ismét az alkotmányjogi panasz lehetőségét javasolja az önkormányzatnak a beruházásra vonatkozó legutóbbi kormányrendelet miatt, mivel "más jogorvoslati lehetőség nem áll rendelkezésre". A rendelet "újabb építési követelményeket, immár településképi követelményeket is, de az önkormányzati közterületekre és infrastruktúrára vonatkozó további korlátozó előírásokat is megállapít. Ez a fajta szabályozás egyrészt súlyosan sérti Budapest Főváros és Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata építési szabályozással, mint helyi közüggyel kapcsolatos jogait, másrészt pedig olyan beépítést tesz lehetővé, amely súlyos és aránytalan környezeti terhelést jelent zuglói lakosok számára." A politikus érvelése miatt így sérül a zuglói polgárok egészséges környezethez való joga, valamint az önkormányzatoknak a helyi közügyek intézésére való joga is. 

A dokumentumban azt is felidézi, hogy a Rákospatak utcai ingatlan egy részén a beruházó 2021-ben már betongyárat telepített, amely azonban önkormányzati rendeletet sértett, így meg kellett szüntetni. Később, 2022-ben a betongyárat újra odatelepítették "úgy, hogy az építési szabályzat továbbra is tiltja ezt a rendeltetést és immár nem csak építkezés, de építési engedély sincsen a Rákospatak utcai érintett telekre". Az is problémás szerinte, hogy a beruházó "az önkormányzati előírásokat jóval meghaladó lakótelepet szeretne felépíteni, minden érdemi hatásvizsgálat és egyeztetés nélkül". 

Ahogy már korábbi cikkünkben is jeleztük, meg nem erősített források szerint a Zaha Hadid építésziroda kihátrálni igyekszik a projektből, és bár az ügyben írásban is megkerestük őket, továbbra sem kaptunk választ. Az építkezés már megkezdődött, így a projekttábla is kikerült, amin a ZHA koncepciótervezőként szerepel, míg helyi partnerük, a LIMA Design Kft. építésztervezőként van jelölve.