ABOVO – tojás, zigóta, keltetés, a coworkingArchitects bölcsőde pályaműve
A Kopp Mária Intézet ötletpályázatára Németh Krisztina vezetése mellett kidolgozott, kiemelt megvételt nyert pályamű koncentrált gondolatokat fogalmaz meg az ideális bölcsőde megformálására, működésére.
A gyermeki szükségletek kielégítését, az egészséges fejlődést segítő elemek egy jelentős része törvények, rendeletek, szakmai elvek, szakmai tudás által épülnek be a rendszerbe. Ilyenek pl. a fizikai tér kialakítása, elrendezése, rendezettsége, valamint hogy elegendő tér legyen a különböző tevékenységekhez, amellyel a feszültségek, konfliktusok is megelőzhetők. A bölcsődei nevelés-gondozás feladata a gyermek testi- és pszichés fejlődésének elősegítése, optimális szükségleteinek kielégítése, a hátrányos helyzetű gyermekek esetében a hátrányok és következményeik enyhítése. A nevelés célja a pszichológiailag szociálisan érett, harmonikus személyiség kialakulásának segítése.
„A" VÁLTOZAT, ABOVO mottó: ab ovo, mindennek a kezdte
„A tojás (latinul ovum) egyetlen petesejtből és az azt körülvevő tartalék tápanyagokból és védőrétegekből áll. A petesejt, illetve megtermékenyülés után a zigóta a tojás „sárgája", ezt a tápanyag raktárként működő tojásfehérje veszi körül. A tojást különféle burkok védelmezik." (forrás: wikipédia)
A kiindulásunk alapjának a tojást, mint mindennek a kezdetét választottuk, amelyet az élet indulásának alapszimbólumaként jeleníti meg a legkisebbek első közösségi életének állomását. Az intézményben zajló „keltetés fázisa" napközbeni ellátást nyújt a családban nevelkedő kisgyermekek számára a családi nevelést kiegészítve, segítve azt.
A tojás szerkezeti felépítésében a zigótának megfelelő játszókertet (udvart) és az átmeneti teret, fedett-nyitott teraszt azok kiszolgálására körül veszik a csoportszobák és az egyéb kiszolgáló egységek (tojásfehérje). Végül a külvilágtól való védelemként a tojás héja a külső burok.
A beépítés szempontjából a játszókert köré szervezett épület kiváló nemzetközi példájának tekintjük Tezuka Architects által készített tokiói Fuji Kindergarten épületét.
funkciók
A fő helyiségekkel, a csoportszobákkal szembeni elvárás, hogy biztosított legyen a tevékenységekhez szükséges eszközök mennyisége, minősége, elérhetősége, a berendezések a csoportlétszámhoz és a gyermekek fejlettségéhez igazodjon. A bútorok megfelelő elhelyezésével elkülönített, nyugodt játszóhelyek (kuckók) álljanak a kicsik rendelkezésére, az alapterület és a létszám arányában elegendő hely legyen a nagymozgásra és az egyéb játéktevékenységekhez is. A bölcsőde szobái tágasak, tagoltak, jól átláthatóknak kell lenniük, a falakat célszerű a gyerekek képi- és szín- világához közelálló grafikákkal díszíteni. A színes szivacsszőnyegek, mászható bútorok, alagutak a mozgásigényt elégítik ki. A kinevezett sarkokban mindenki kedve szerint mélyülhet el az adott tevékenységben, a zenei nevelés nap mint nap, rendszeresen ismétlődő tevékenység a bölcsődében.
A ZENE-SAROKba bújva ölbeli játékokkal, hintáztatókkal, lovagoltatókkal, dúdolással, hangszerek megszólaltatásával kerülnek közelebb a zenéhez a gyerekek.
A KÉZMŰVES-SAROKban a változatos tevékenységek pl. firkálás, gyurmázás, ragasztás, gyűrés, tépés, ujjfestés vagy vastag ecsettel festés segítségével átélhetik az "én csinálom" élményét, valamint az együttmunkálkodásnak örülhetnek. Az alkotásból fakadó öröm pozitív hatást gyakorol a személyiségfejlődésükre.
A PIHENŐ-SAROK-ban nyugodt, csendes tevékenységek kapnak szerepet. Mesehallgatásra, könyvnézegetésre, nyugodt elvonulásra van lehetőségük a párnákkal, takarókkal, könyvespolcokkal körülhatárolt területeken a gyerekeknek.
A falakon megjelenő állatok hivatottak megmutatni az adott tevékenységet segítő sarkok felismerhetőségét (pl.: zenélő állatkák = zene-sarok, stb.).
helyiségkapcsolatok
A megérkezés az épület publikus megközelítését biztosító főbejáraton az előtérbe jutva történik, ahol a babakocsi tárolót helyeztük el. Innen közvetlen kapcsolat van a gondozói irodához és az intézményvezetőhöz, valamint egy publikus mosdóhoz. Egy zárt területként működő közlekedő biztosítja a közvetlen összeköttetést az épület másik megközelítéséül szolgáló gazdasági bejárattal. Erről a közlekedőről nyílnak az előírások szerint kialakított kiszolgálóhelyiségek, gazdasági területek is.
Az előtérből a gyermekek útja az átadó-öltöző helyiségbe vezet, ami minden gyermek számára biztosítja a ruházatuk tárolásának lehetőségét, a szülők számára pedig kényelmes helyet adnak gyermekük átöltözéséhez. A bölcsődés gyermekek méretének megfelelő padok, azonosító jellel ellátott fogasok és kosarak biztosítják a gyerekek ruháinak tárolását. Az átadó-öltözőből a korosztályok szerint kialakított csoportszobák és a fürdető helyiség közvetlenül nyílnak. A fürdető szoba felszereltsége is a kisgyermekek számára kialakítottak és lehetővé teszik a nyugodt körülmények között zajló gondozást. A gyermekek magasságának megfelelően elhelyezett mosdók, WC-k, a számukra elérhető magasságban található törölköző- és fésűtartó elősegítik a gyermekek önálló törekvéseit, a jó szokásaik kialakítását, kialakulását. A fürdető a csoportszobákból közvetlenül is elérhető.
A csoportszobák és a fürdető szoba vizuális kapcsolatban is állnak egymással, ezekben a helyiségekben biztosított lesz a gyermekcsoport teljes áttekinthetősége. A csoportszobából közvetlenül játékraktár is nyílik.
A falakon egyedi tervezésű grafikák, a korcsoport számára egyszerűen kódolható, figurális készlettel megalkotott jelenetek segítenek megkülönböztetni a csoportokat, valamint alkalmasak a csoportokban lévő különböző tevékenység végzésére szolgáló terek/sarkok kijelölésére is. Az egyik csoportszobában sarkvidéki állatok, míg a másikban trópusi állatok segítik az eligazodást, melyeket a babageometria leporellósorozat ihletett. A képek háttereként megrajzolt nagy felületek és az állatfigurák kevés színből állnak, és egységes színvilágúak. A figurák egyszerűen kódolható, kétdimenziós megjelenése az egyiptomi síkművészettel rokon. A képek nagy felületű hátterei táblafestékkel készülnek, amellyel lehetőséget kapnak a gyermekek arra, hogy pl. a csoportszoba falán látható történetet a saját narratívájuk szerint folytathassák.
A játszókert/játszóudvar a gyermekek minden életszakaszában fontos szerepet tölt be. A csoportszobák és a játszóudvar közvetlen kapcsolatát alapvetőnek tartjuk a gyermekek mindennapi mozgásigényének kielégítése érdekében minden évszakban. A lombos fákkal telepített játszóudvar és a csoportszobák közötti átmeneti térként fedett-nyitott terasz helyezkedik el, ahol a különböző korcsoportok igényei szerint levegőztethetők a gyermekek.
A játszóudvar a közvetlen csoportok mellett az épület megkerülésével az öltöző közvetlen használatával is lehetséges. Az udvarhoz tartozik az udvari WC lehetőség és egy helyiség a kerti eszközök tárolására. A fedett teraszról karbantartó műhely nyílik. A játszókertben rögzített és a mobil játékok (mászóka, csúszda, homokozó, motorok, labdák, stb.) változatos mozgáslehetőséget biztosítanak.
anyagok
A zárt és tömör felületek előtt alkalmazott, különböző színű polikarbonát burkolatok néhol az általuk burkolt helyiség teljes beláthatóságát, átláthatóságát gátolják, máshol a teljes átlátást biztosítják. Megint máshol ezek átmeneteként csak sejtelmes, árnyszerű megjelenést engednek a területek funkciójából fakadó igényeknek megfelelően. Ritmikus váltakozásuk változatos végeredményt mutat.
Tapasztalatunk szerint a pályázat során az üres építési telken megvalósuló új építés tervezése adta a legtöbb tanulságot, adja a legkézzelfoghatóbb eredményeket egy „esszenciális" bölcsődekoncepció javaslat összeállításához.
Kíváncsiak voltunk, hogy a főterületek és a szabvány által előírt kiszolgáló területek aránya egymáshoz viszonyítva egy relatív kötöttségek nélküli helyzetben hogyan alakul. Ebben a változatban igyekeztünk maradéktalanul megfelelni az érvényben lévő szabvány előírásainak és a környezetesztétikai elvárásoknak.
Németh Krisztina
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A pályamű a január közepén zárult Magyarország bölcsődeépítési programhoz kapcsolódó, tervezési programok, funkciósémák, és vázlat-, illetve koncepciótervek témában kiírt ötletpályázatra készült.
A pályázat kiírója a Kopp Mária Intézet, lebonyolítója a Lechner Tudásközpont volt. Célja, hogy a tervek magas építészeti minőségük és átgondoltságuk okán követendő építészeti mintát és kiindulási alapot szolgáljanak a bölcsődék tervezéséhez a konkrét megrendeléseket kiíró szervezetek és intézmények számára. A pályázat azzal a lehetőséggel is kecsegtet, hogy a beérkező pályamunkák értékelése elvezethet a meglévő szabályozás újragondolásához.
A pályázatra beérkező tervek tehát nem helyettesítik a közeljövőben kiírásra kerülő pályázatokat, amelyeket konkrét tervezési feladatokra írnak majd ki, hanem csak előkészítik, támpontokat adnak hozzá. A pályázatról részletesen itt írtunk.
Szerk: Somogyi Krisztina
