Gyorsabban, de jóval drágábban találhatunk építőipari szakembert idén

Enyhén mérséklődött a szakemberhiány az építőiparban. Az ajánlatkéréstől számított 58 napról 52 napra csökkent az átlagos várakozási idő, mire egy építőiparban dolgozó szakember meg tudja kezdeni a munkát. A munkadíjak ugyanakkor tovább emelkedtek, az átlagos négyzetméterár 18 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi adatokhoz képest, derül ki a Mapei idei kutatásából. 

Az építőipari segédanyaggyártás,- és forgalmazás egyik legjelentősebb hazai piaci szereplője, a Mapei negyedik alkalommal mérte fel a szakemberhiány mértékét az építőipari szektorban. A kvantitatív kutatás 713 építőiparban dolgozó szakember által 2024. februárjában kitöltött online kérdőív segítségével készült. A felmérés a szakemberhiányt úgy definiálja, hogy egy szakember, hány nap múlva tudna elkezdeni egy új (számára tipikus nagyságú) munkán dolgozni, ha most kapna ajánlatkérést.

A felmérés alapján az idei országos átlag 52 nap, ami enyhe csökkenést jelent a 2023-as évhez képest, amikor 58 nap volt a várakozási idő. Nagyobb a különbség azonban a 2023-at megelőző három évhez képest: 2022-ben az ajánlatkérés után átlagosan 138 nappal tudta megkezdeni a munkát a szakember, 2021-ben 133, 2020-ban pedig 135 nap volt a várakozási idő. 

A legnagyobb szakemberhiány Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében (89 nap), Békés vármegyében (84 nap) és Veszprém vármegyében (73 nap), a legkisebb Hajdú-Bihar vármegyében (36 nap) és Komárom-Esztergom vármegyében (38 nap) van, de Budapest (43 nap) és Pest megye (47 nap) is az átlag alatt van, derül ki a Mapei múlt heti sajtótájékoztatóján bemutatott kutatásból.

Kőműves (59 nap), burkoló (57 nap), épületszigetelő és bádogos (54 nap) szakemberből van a legnagyobb hiány, a skála másik végén a villanyszerelők állnak (33 nap). 

Minél nagyobb a munkálatok léptéke, annál több időt kell várni az ajánlatkéréstől a munkák megkezdéséig. Az apróbb javítások esetében 39 nap az átlagos várakozási idő, a nagyberuházásoknál már 68.

Növekedtek a munkadíjak

Az átlagos munkadíjak 18%-kal növekedtek tavalyhoz képest. Jelenleg átlagosan 10 215 forint/négyzetméter áron végeznek el egy szakipari munkát. A legmagasabb árat Budapesten (12 046 forint) és Pest vármegyében (12 364 forint) kérik, a legalacsonyabbat a Dél-Alföldi régióban (7 985 forint). A legnagyobb mértékben Pest vármegyében drágultak az átlagos munkadíjak, ahol 2 955 forinttal kell többet fizetni négyzetméterenként, mint tavaly. 

A felmérésből az is kiderül, hogy a szakemberek 60%-a tervezi megemelni munkadíjait 2024-ben. Az áremelést az inflációval (21%), a költségek emelkedésével (17%), a dráguló élettel (14%), az alapanyagárak növekedésével (4%), az üzemanyagárak emelékedésével (3%) és egyéb (6%) okokkal indokolják. 

Akik nem terveznek árat emelni, megfelelőnek találják a jelenlegi munkadíjakat (33%), 19% az érzékeny piaci helyzettel indokolja, 17% a visszaeső megrendelésekkel, 7% pedig tavaly emelt árat. Az árversenyre a válaszadók 6%-a hivatkozott, az üzletpolitikára 5%, 4% mondta azt, hogy így is magasak az árak, 11% pedig egyéb indokokat említett.

A CSOK Plusz iránti érdeklődés a megkérdezett szakemberek 44%-a szerint csökkent, 32% szerint nem változott, 10% szerint pedig nőtt.

Pesszimizmus a jövőt illetően

A válaszadók 16% szerint haladnak jó irányba a dolgok az építőiparban, ez 9%-os csökkenés a tavalyi adatokhoz képest. 58%-uk azonban pesszimista az építőipar jövőjével kapcsolatban, ez a szám 9%-kal több, mint tavaly.

Forrás: Mapei sajtóközlemény, Mapei prezentáció