Az ifjúság birodalma - Ifjúsági Közösségi Ház, Székesfehérvár
A győri Széchenyi István Egyetem hallgatója, Papp Eszter diplomamunkájában a fiataloknak kívánt kulturális, találkozási és szórakozási lehetőséget biztosítani Székesfehérváron. Ehhez megfelelő helyszínt is talált az egykor szebb napokat látott régi vidámpark területén.
„Romokat látunk, de a meglévőt megpróbáljuk kiegészíteni a hiányzó részekkel, hogy elképzelhessük az eredetit. De más korban is élünk és más a néző is...” Batár Attila: Láthatatlan építészet
Mit, miért és hova?
Diplomatervem témája egy ifjúsági közösségi ház megtervezése volt Székesfehérvár régi vidámparkjának területén. Városunkban mind a lakosság, mind a városi vezetőség részéről kezd felmerülni az igény egy olyan helyre, mely egy állandó bázist és találkozási pontot biztosít a fiatalok számára, ahol lehetőség van az egyéni és közösségben történő fejlődésre és kibontakozásra, s ahol a szabad információáramlás megkönnyíti a kommunikációt és kapcsolatteremtést egymás között.
A régi vidámpark területe Székesfehérvár észak-nyugati részén, a belvárostól pár percnyi sétára helyezkedik el. Építését 1960-ban, saját önerővel kezdték meg a városlakók. Az összefogás célja volt egy „egészséges, virágos környezetben, kultúrált, könnyű szórakozást nyújtani a városi emberek számára”. A rendszerváltást követően a vidámparkot a korszerűsítéshez szükséges finanszírozás hiányában a város bezárni kényszerült. Az évek múlásával egyre veszélyesebbé vált játékokat és épületeket elbontották, a régi park hangulatát már csak néhány hátrahagyott elem őrzi.
A 3 hektáros terület sorsával Székesfehérvár vezetősége azonban jelenleg is foglalkozik. Az európai támogatással megvalósítandó „Királyi séta” projekt végállomásaként szerepelne a középkort felidéző makettváros a Rózsa-ligetben és a mellette elterülő régi vidámpark területén kialakított sport- és szabadidőközpont, valamint a játszópark a fiatalabb korosztály számára.
Feladatomnak tekintettem tehát egy olyan ifjúsági közösségi ház megvalósítását, mely a fiatalok együttlétét és kulturális fejlődését szolgálja egy olyan helyen, mely már a múltban is ezt a célt szolgálta, valamint a jövőben is hasonló célt hivatott szolgálni.
Útkeresés
A vidámpark pozíciója a városszövetben kedvezőnek mondható, hiszen közel van a központhoz és közvetlen környezetében több az ifjúságot foglalkoztató funkció található. Nagyban befolyásolja azonban a terület hangulatát a csónakázótó, hiszen a városi nyüzsgés közelségének ellenére itt már inkább a természet dominál. A park egy átmenetet képez a város és természet kapcsolatában.
Annak ellenére, hogy a vidámpark területe kedvező adottságokkal rendelkezik, jelenleg mégsem képezi a város szerves részét. Ennek oka a funkciót vesztettség és az ezzel járó elhagyatottság. Fontosnak tartottam tehát az egész terület megvizsgálását és újradefiniálását, hogy új kapcsolatok lehetőségeit és módjait felvetve ismét a város aktív részévé válhasson.
A különböző szituációkból adódó kapcsolatok tehát megvannak. Ahhoz viszont, hogy ezek egyensúlyba kerüljenek, és egy területen belül összefonódjanak - hogy ezáltal az egész park újra a városszövet részévé válhasson - kell még valami. Egy vezérfonal, ami összeköt. Összeköt külső találkozási pontokat és összeköti azokat az elemeket, amelyek meghatározó karakterét jelentik a helynek. Így jönnek létre terek, helyek, események - melyek között a természet által vezérelt útvonal hálózata jelenti a kapcsolatot.
„Az elbontott későbbi felépítése a jövő képzetét is beépíti a szemléletbe. Így teljes a folyamat. A múlt hiányként is jelen van. A jövő pedig feltételezésként.” Batár Attila: Láthatatlan építészet
Funkció
Az Ifjúsági Közösségi Ház egy erős, dinamikus és állandóan változó hely kell hogy legyen, mely képes a fiatalság sokrétű igényeinek és szokásainak megfelelően formálódni és működni. Fontos a transzparencia, hogy bárki számára nyitott és elérhető legyen - hogy ne kelljen ajtókat leküzdeni. Fontos, hogy az épület bevonzzon - olyan kapcsolatban legyen környezetével, hogy a „terek” összefolyjanak. Fontos tehát a kapcsolat a külvilággal, a természettel, egymással - a terek közötti kapcsolatok. Fontos, hogy funkciókhoz mérten megnyíló és bezárkózó is lehessen egyben. Fontos, hogy bővíthető legyen, valamint fontos a gazdaságos és környezettudatos megvalósítás és fenntartás. Fontos az is, hogy a fiatalok igényeihez mérten erős, strapabíró és rongálható, ugyanakkor számukra vonzó és figyelemfelkeltő legyen. Az épülettel szemben felállított igényeknek megfelelően egy olyan épületrendszert kellett tehát létrehozni, ami könnyen és gyorsan építhető, variálható, bővíthető - vagy elvehető; egy erős szerkezet és képes mindenféle igénybevételnek ellenállni.
Konténer
A hely adottságai, a hangulat, amit hordoz, a funkció és az azzal szemben támasztott követelmények, a korosztály, akinek készül - mind egy olyan modulra asszociálnak, mely könnyen építhető, variálható, alakítható, elvehető-hozzáadható, üthető-verhető, rongálható, önmagában erős szerkezet - ami megtalálja a helyét a már ott lévő szellemiségben és meglévő múltjával hozzá is tesz még a jelenhez. Ez a tengeri konténer. Hiszen önmagában egy erős szerkezet – sok mindent kibírt már; egy modul, ami nagyobb rendszerben többféleképpen variálható; és magában hordoz már valamit. Egy hosszú útvonalat, amin végigjárva a Föld nagy részét - kapcsolatot jelent a nagyvilággal. Kitágul, és reálissá válik a rendszer, hiszen könnyebben elhisszük, hogy igen, léteznek más országok és földrészek a tengerentúlon is, hogy ott is élnek emberek és képesek vagyunk kapcsolatot kialakítani velük. Hiszen ezek a konténerek már ott jártak, találkoztak, hoztak magukkal/magukban valamit - most pedig itt vannak.
Épület
Az épület funkcionálisan a szabadidő, az önképzés, valamint a kulturális szórakozás kapcsolataira épül. A konténerek körbeölelve, egymáshoz sorolva határozzák meg a rendezvényteret, mely nyáron sporttevékenységek, koncertek, rendezvények lebonyolítására szolgál, a téli időszakban pedig korcsolyapályaként üzemel. Az épület a park rendszerének egy elemét képezi. Egy olyan objektum, mely koncentráltabban gyűjti össze elsősorban azokat a funkciókat, melyek zártabb, védettebb helyet igényelnek. Ahogyan a „park tere” áramlik az elemek között, a rendezvénytér ugyanúgy - a park részeként - hálózza be az épület kisebb tömegeit/funkcióit. Egy olyan tér, mely átalakul, mely az évszakokhoz igazodik. Ezt a teret öleli körbe maga az épület. Az épület, ami helyet ad kultúrának, szórakozásnak, önképzésnek és találkozásnak. Helyet ad információáramlásnak és kapcsolatoknak. Kapcsolatoknak a terek között, emberek között, emberek és a természet között, valamint én - és a nagyvilág között.
Összefoglalva
Az épület tervezésének menetét - legfőbb szerkezeti rendszerének kialakításától az üzemeltetéshez szükséges energiatermelésen át a részletekbe menő anyaghasználatokig és berendezési tárgyak alkalmazásáig - végigkísérte a környezettudatos gondolkodás. Célom egy olyan épület megtervezése volt, mely a lehető legkevesebb költségráfordítással valósulhat meg és üzemelhet; melynek működéséhez minimális emberi beavatkozások és gépi eszközök (fűtés, szellőzés) szükségesek; melynek épületszerkezettani és strukturális szerkezete lehetővé teszi a minél természetesebb (ön)működést. Célom volt az is, hogy az a korosztály, akinek készül ez az épület, magáénak érezze - tömegben, stílusban, funkcióban - hogy minél szabadabban és kötetlenebben használhassa és tisztelje azt, ami az övé.
Papp Eszter
projekt neve: Ifjúsági Közösségi Ház, Székesfehérvár
tervező: Papp Eszter
építész konzulens: Czigány Tamás
statikus konzulnens: Dr. Kegyes Csaba
gépész konzulens: Nagy Kristóf, Luksander Rezső
opponencia: Sajtos Gábor
tervezés éve: 2010
