„Bóbita” mintabölcsőde - a Vikár és Lukács Építész Stúdió kiemelt megvételt nyert terve a bölcsőde pályázaton

2020 január közepén hirdették ki a Kopp Mária Intézet által kiírt Bölcsőde ötletpályázat eredményét. Bencsik Tamás, Lukács István, Vikár András és Gróh Ilona terve a legmagasabb pénz kategóriájú nyertes alkotás. A terveket a pályázótól kapott anyaggal adjuk közre. 

Bölcsődeépítéshez kapcsolódó építészeti ötletpályázat: „BÓBITA" MINTABÖLCSŐDE MŰLEÍRÁS

SZAKMAI KONCEPCIÓ

„Bóbita"

Elképzeléseink szerint a mintabölcsődénk arra vállalkozik, hogy a bölcsőde és a család kapcsolatát sokoldalúan, új eszközökkel erősítse. A bölcsőde az alapfeladatok ellátása mellett fontos közösségépítő szerepet töltene be a kisgyermekes családok körében. Ennek a közösségépítő célnak a szolgálatába állítjuk az úgynevezett „Bóbita-teret", mely különféle lehetőségeket kínálna a gyerekek, illetve a szülők számára.

A bölcsőde céljai között kiemelt szerepet kapna az érzelmi nevelés a művészetek eszközeivel, így a zenéhez, az irodalomhoz, a vizuális és a környezetkultúrához fordulunk. Nem szakosítjuk a bölcsődét, csupán olyan értékeket szeretnénk adni a szülőknek és a gyereknek, amitől - meggyőződésünk szerint - jobb, szebb lesz az életünk. A gyerekek nevelése a szülők befolyásolásával, megnyerésével kezdődik. Értékrend kialakítása, ízlésformálás a „jó" felé a szülőkön keresztül a gyerekekhez.

Hogy is képzeljük el?

A céljaink szolgálatába állítjuk a bölcsőde nagy, központi, többcélúan felhasználható terét, amit pályázatunkban - miután a sokoldalú felhasználás miatt a funkcióra utaló név nem értelmezhető – Weöres Sándor népszerű mesefigurája után, „Bóbita" térnek neveztünk el

A Bóbita tér alkalmas lenne különféle családi rendezvények megvalósítására pl. Kodály Zoltán és Forrai Katalin munkásságát mintaként követő zenei nevelési program szerinti Ringató foglalkozások, babakoncertek, csecsemőszínház, „szülők akadémiája" típusú előadások, szülői értekezletek, kiállítások (pl. gyermekkönyvek és illusztrációk bemutatása, ízléses és hasznos játékeszközök, bábok kiállítása stb.). Itt valósulhatnának meg a bölcsődei ünnepek, vagy a kisgyermek nevelők különféle képzéseit itt lehetne lebonyolítani.

Rossz idő esetén, ha nem lehet az udvarra menni, ebben a nagyobb térben tartózkodhatnának a gyerekek. Lehetőségük lenne a felszabadult mozgásra, nagymozgásokhoz szükséges játékeszközökkel, és a csoportok is találkozhatnának egymással.

A Bóbita tér méretében, alakjában alakítható, melyből kisebb területeket lehet leválasztani, az adott létszámhoz igazítani. Használni lehetne a gyerekek számára tornaszobának vagy szülőcsoportos beszélgetésekre társalgóként.

Mintabölcsődénk központi feladata tehát a művészettel, közös programokkal megvalósuló nevelé, segítségnyújtás, mintaadás a kisgyermekes családok számára, illetve kiemelten: a közös programokkal a szülők és a bölcsőde kapcsolatának erősítése. Szeretnénk a családoknak egy lehetséges utat mutatni a boldogulás felé. Nem az egyetlent, nem a legjobbat, hanem egyet a sok közül – egy biztos jót.

Úgy gondoljuk, hogy mindezt kiválóan szolgálná az általunk elképzelt épület.

ÉPÍTÉSZETI KONCEPCIÓ: 

TEREK, TÉRKAPCSOLATOK

Építészeti koncepciónk a fentiekben megfogalmazott szakmai koncepció számára hoz létre megfelelő tereket, térkapcsolatokat. Az egyértelmű prioritásokat megfogalmazó szakmai koncepció egyértelmű építészeti megoldásokat kívánt meg.

Az építészeti kialakítás fő eleme az a multifunkcionális tér, (a szó bölcsődei használatnál túl komolynak tűnik, de fedi a tér sokoldalú funkcióját) hívónevén a Bóbita tér, ami a szakmai koncepcióban megfogalmazott számos - a bölcsödéhez bármilyen módon kötődő szülők, kisgyermeknevelők, gondozók, szakemberek és persze elsősorban a gyermekek számára fontos - program számára teremt megfelelő és különleges téri környezetet.

Ez a tér az épület központi pozíciójú tere, a bejárattól, a gyermekszobáktól egyaránt könnyen megközelíthetően, egyértelmű pozícióban. Flexibilis elhatárolása, a környező terekhez való szabályozható kapcsolódása sokféle térhasználati módot lehetővé tesz és így sokféle módon alkalmazkodhat az - akár napon belül többször is – változó program igényekhez.

A központi teret övező felületekhez a gyermekszobákat párban összekapcsolt egységek csatlakoznak, az „ÉPÍTÉSI VÁLTOZATOK" fejezetben részletezettek szerint A moduláris elvű kialakításban az egységek elhelyezése, ütemezett megvalósítása az adott helyszínhez, nagyságrendhez, adottságokhoz igazítható.

FUNKCIONÁLIS ELRENDEZÉS

Egyes egységeken belül a gyermekszobák kapcsolódnak egymáshoz és a közös fürdőszobához, öltözőkhöz, a szakmai gyakorlatban bevált elrendezést követve. A gyermekszobák legalább két oldali homlokzata az adott helyszínhez, tájoláshoz legmegfelelőbb módon elhelyezhető megnyitást, bevilágítást, közvetlen természetes megvilágítást tesz lehetővé. A fürdőszoba és a gyermekszoba, valamint a gyermekszobák közötti átlátás az üvegezett felületeken keresztül biztosított. A gyermekszobákhoz fedett-nyitott külső tér, terasz kapcsolódik. Ezen túl fontosnak tartottuk a kerttel való, az öltözőn keresztül megvalósuló közvetlen kapcsolatot is.

A kiegészítő funkciók - irodai, konyhai, szociális funkciók, raktárak - az adott programhoz variábilisan illeszthetők. Elhelyezésükben kapcsolódnak a központi térhez, kialakításuk az épület általános rendszeréhez illeszkedően tagolt.

TÖMEGALAKÍTÁS

A földszintes épület magastetős kialakítású, ahol az egyes alaprajzi egységek, modulok felett szerkesztett tetők alatt egyedi hangulatú, különböző magasságot-belmagasságot térérzetet mutató terek alakulnak ki. A terek magassága alkalmazkodik az alatta lévő tér funkciójához. A legnagyobb magasságú tér a központi Bóbita tér, ezután következnek a gyermekszobák és az öltöző-fürdőszoba egységének tere. A szerkesztés lehetővé teszi az egyes térrészek felülről való bevilágítását, az adott tér funkciójának, tájolásának, pozíciójának megfelelően. A belső fekvésű helyiségek esetében ez a tetőbevilágítás különösen fontos szerepet kap, így a Bóbita tér esetében, vagy az öltöző és a fürdőszoba esetében. A Bóbita nagyobb tere az ott folyó, akár nagyobb létszámú foglalkozások számára is megfelelő környezeti és légállapotokat teremt. A gyermekszobáknál hozzájárul a belső tér megfelelő bevilágítottságához. A bevilágító felületek méretét, elhelyezését, árnyékolását majd az adott bölcsőde tervezése során kell egyenként meghatározni a lehetőségek, adottságok függvényében. A kiegészítő funkciók feletti térrész is kapcsolódhat a földszinti minimálisan szükséges térhez, de el is határolódhat tőle. (pl. szociális blokkok)

ÉPÍTÉSI VÁLTOZATOK

Az A új építés változatban az A1 jelű terv 2-4, az A2 jelű terv 4-6 gyermekszoba elhelyezését mutatja be úgy, hogy az elrendezés lehetővé teszi a bölcsőde bővítését az A1 terv esetében 2 csoportszobáról 4, az A2 esetében 4 csoportszobáról 6 csoportszobára.

A B változatban egy meglévő épület bővítését mutatjuk be 2, vagy 4 csoportszobával.

A C változat a „kockaházas" meglévő épületek felhasználását mutatja be. Vizsgálatainkban azt az eredményt hozták, hogy az egy kockaházhoz tartozó átlagos telekméret és környezeti adottságok nem elégségesek a bölcsődei elhelyezés színvonalas, megfelelő megoldásához, ezért a kiinduló helyzetként azt feltételeztük, hogy egymás mellett álló két épületet vonunk be a bölcsődei fejlesztésbe.

Ebben az esetben a két épület közötti bejárattal az azok mögötti területen helyezhetők el az új tömegek, melyek lényegében a csoportszobák egységeit tartalmazzák, az A változatban leírt elvek szerint, a Bóbita tér köré szervezve, nyugodt és védett belső kerti kapcsolatokkal. A megtartandó épületekben a kiszolgáló területeket helyeztük el, így azok merev tartószerkezeti rendszere, az utcai oldal esetlegesen zavaró hatásai a fő helyiségek kialakítását, működését nem befolyásolják hátrányosan, ugyanakkor ezen funkciók számára optimálisan hasznosulhatnak.

ÖKOLÓGIAI CÉLKITŰZÉSEK

Tanulmányunkban bemutatjuk az ezzel kapcsolatos elveinket. A természetes megvilágítás a bölcsőde teljes területén, a természetes anyagok és színek használata, a műanyagok elkerülése, az egyes anyagokhoz tartozó természetes textúrák, felületek megjelenítése, érzékelését mind fontos szempontnak tekintettük a belső terek és külső terek anyaghasználatának elveiben.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A pályamű a január közepén zárult Magyarország bölcsődeépítési programhoz kapcsolódó, tervezési programok, funkciósémák, és vázlat-, illetve koncepciótervek témában kiírt ötletpályázatra készült.

A pályázat kiírója a Kopp Mária Intézet, lebonyolítója a Lechner Tudásközpont volt. Célja, hogy a tervek magas építészeti minőségük és átgondoltságuk okán követendő építészeti mintát és kiindulási alapot szolgáljanak a bölcsődék tervezéséhez a konkrét megrendeléseket  kiíró szervezetek és intézmények számára. A pályázat azzal a lehetőséggel is kecsegtet, hogy a beérkező pályamunkák értékelése elvezethet a meglévő szabályozás újragondolásához.

A pályázatra beérkező tervek tehát nem helyettesítik a közeljövőben kiírásra kerülő pályázatokat, amelyeket konkrét tervezési feladatokra írnak majd ki, hanem csak előkészítik, támpontokat adnak hozzá. A pályázatról részletesen itt írtunk.

Szerk: Somogyi Krisztina