Építészeti Biennálé > re:orient | 2. prezentáció
2006. június 7-én délután második alkalommal rendezték meg a re:orient munkacsoport prezentációját. Mint azt első alkalommal is jelezték a munka folyamatát 3-4-hetes időközönként prezentációk formájában mutatják be.
2006. június 7-én délután második alkalommal rendezték meg a re:orient munkacsoport prezentációját. Mint azt első alkalommal is jelezték a munka folyamatát 3-4-hetes időközönként prezentációk formájában tartják meg.
A prezentáción bemutatták a projekt kutatási moduljainak konklúzióit és érdekes összefüggéseit, valamint az első fázis lezárásával egyidejűleg elindult, a pavilonban bemutatásra kerülő installáció tervezésének kezdeti lépéseit is.
Az ideiglenesség kultúrája
Vezérfonalként a budapesti kínai piacok és nagyobb kereskedelmi központok urbanisztikai vizsgálatával foglalkoztak, illetve vizsgálták a mobilitás, az ideiglenesség, a képlékeny rendszerek túlsúlyát. (Párhuzamként a vizet és a higanyt említették az ötletelők.) Megvizsgálták hogyan alakulnak át a magyar épített környezet alapanyagai, milyen tényezők határozzák meg ezek változásait, illetve ennek milyen hatásai lehetnek a jövőben.
"Addig az enyém, amíg használom"
A fiatalok bemutatták az ideiglenesség történetét a kínai építészetben, illetve a kínai szépirodalom forrásaira támaszkodva példákat is hoztak az épített környezethez való viszonyról. Érdekességeket hallottunk a kínai kultúra tulajdonhoz való viszonyáról, a magántulajdon és a közösségi tulajdon kapcsolatáról.
A társadalmi tőke ereje
A sok képlékeny és instabil rendszerrel egy időben megismerhettük a Guanxi, a kínai kapcsolati háló szerepét, azt, hogy ez miként biztosít stabilitást, növekedést.
A csapat megvizsgálta a médiatér fogalmát, hogy hol is található a láthatatlan 'Chinatown' Budapesten. Érdekes kísérleteket végeztek az itt élő távol-keleti gyerekek mentális térképeit illetően, vagyis, hogyan látják, hogyan használják a gyermekek közös városunkat.
Az installáció tervezésének jelen szakaszában ötleteket, vázlatokat mutattak be, melyek a fenti összefüggéseket és atmoszférát az épített valóság médiumába, az emberek közötti térbe hivatottak átemelni.
Az ázsiai migráció által átalakított tér és tárgykultúránk újratermelésére tett kísérletként olcsó technológiai anyagokat, hang/gong tereket, ultrahang kerteket, interaktív téglákat - nevezzük nevén, Macskatéglát például - vázoltak fel, melyek összessége mindenki számára érdekes mintát mutathat egy kortárs migráns építészet, a stabilitás és nemzetállami reprezentáció helyét felváltó sokkal képlékenyebb, de millió párhuzamos és személyes térkultúrának lehetőséget kínálló építészet kialakulására.
Bővebben a prezentációról:
