2006. május 10-én 16.30 kezdettel a re:orient munkacsoport első alkalommal rendezi meg prezentációját. A munka folyamatát 3-4-hetes időközönként prezentációk formájában mutatják be a szakma és a sajtó képviselőinek. Első alkalommal a projekt kutatási fázisának moduljai  kerülnek bemutatásra, modulonként 5-8 percben - majd a prezentáció végén feltett kérdésekre válaszolnak. Ezek a modulok - várhatóan számuk ennek kétszeresére nő - személyes / tudományos reflexiók adatbázisát hivatottak építeni.

Az alábbi modulok kerülnek bemutatásra:

---

Kereskedelem - Kiss Ida, Kovács Gergely, Matúz Melinda
A kínai kiskereskedelem megtelepedésének folyamata Magyarországon, különösen Budapesten képletszerűen nyomon követhető az általa létrehozott épített környezet változásaiban. A sűrűtől a nagyvonalú, a provizórikustól az teremtő, a flexibilistől a merev, a low-budgettől a megalomán struktúrák felé ezek különböző szintjei mind újabb és újabb lépéseknek tekinthetők ebben a folyamatban. Ez a gondolatmenet a későbbiekben vázként szolgálhat ahhoz, hogy belőle szerteágazóan foglalkozhassunk a téma legkülönfélébb vonatkozásaival.

---

KoloniálKultúra - Bodó Balázs, Sterk Barbara
Napi és hetilapok, könyvek, zenék, filmek, rádió és televízióadások, internetes oldalak, táncelőadások és koncertek, képzőművészeti alkotások. Kulturális javak, az itt élő kínai kolónia által fogyasztott vagy fogyasztani vágyott, de soha el nem érhető tudások, élmények, tanulási,
kikapcsolódási, szórakozási lehetőségek feltérképezése a cél.

Milyen médiarendszer épült ki a magyarországi kínai közösség számára? Milyen kulturális ellátórendszerek, intézmények állnak számukra rendelkezésre? Van-e könyvesboltjuk, színházuk, bár, ahol az ő zenéik mennek? Vagy csak a - népi Kínából származó - digitális programcsomag, a kínai nyelvű CCTV 4, a CCTV 3 és az angol nyelvű CCTV 9 programja van, ami a 4,030 GHz (V) frekvencián SR 19850, s FEC 3/4 adatokkal Magyarországról csak 180 cm-esnél nagyobb antennával fogható? Milyen távol vannak saját kultúrájuktól, a Kínai Nagy Tűzfalon túl, de a műholdak vételkörzetén még innen?

Milyen kívül lenni a kínai állam információmonopóliumán? Kikkel tartják a kapcsolatot? Hány Kína létezik a médiatérben? Hány nyelv, közösség, hány önmagába zárt világ? Vagy éppen egy Moszkvától a new york-i Chinatown-ig húzódó nemzetközi összeesküvés? Kihez lojálisak? Néznek-e DunaTv-t, tudják-e ki az a Vitray Tamás, és hogy miért is fontos ő?

Értik-e mit jelent a hír: "Március 11-től a Story TV bekerül Budapesten az ATV helyére, az ATV pedig az alapcsomagba megy át a CCTV helyére, viszont a kínai a CCTV is megmarad, az úgynevezett hipersávban (ez is az alapcsomagban érhető el). Tehát bővül a kínálat egy csatornával, díjváltozás nélkül" - teszi közzé az UPC. Ez azt jelenti, hogy - mivel a fővárosban, 200 ezernél is több háztartásban szolgáltat a cég - a Friderikusszal és a Névshowr-ral megerősített ATV, jó százezerrel több háztartásban lesz fogható szűk egy hónapon belül" És milyen játszmák függvénye, hogy mennyit kell fizetniük az anyanyelvi műsorért?

Az internet korában mindez egyáltalán számít-e? Vagy egyszerűen fiatal és öreg rászorult, ha magyar windows-zal, ékezetes klaviatúrákon, akkor úgy, de megtanul anyanyelvén blogot olvasni, írni? És milyen kulcsszóval keressen az ember a Google-ön, ha ilyenekre kiváncsi?

---

A guanxi terei - Pozna Anita
"A (ejtsd: kuanhszi): tradícionális kínai kifejezés arra a komplex felépítésre, mely gazdasági, politikai, társadalmi vonatkozásban egyének és kisebb csoportok közötti hálózati szerveződést, kapcsolatrendszert jelent. A világgazdaságon belül új formációként jelenik meg a személyes kapcsolatokra épített, laza hálózat típusú gazdasági szerveződés, mely nagyságukat, teljesítményüket tekintve egyenrangúak a nyugati vezető cégekkel, sőt lazább struktúrájuk miatt rugalmasabbak azoknál. Hálózatok speciális szerveződéseit Kína határain kívül élő kínaiak alkotják. Magyarországon élő kínai migránsok hálózatában erős a transznacionális politikai, gazdasági és társadalmi kötődés az anyaországuk felé lévén az egyének kínai állampolgárságúak maradtak, azaz -k, vállalkozásaikat a kínai exportból tartják fenn, vagy közvetítőkké váltak a kínai export és befektetés valamint a magyar vállalkozások között. Személyes, gyakran családi kötelékeken nyugvó kapcsolataik a kölcsönös segítségnyújtásra, általános egyetértésre, bizalomra alapoznak, melyekben az egyének nincsenek feltétlenül azonos társadalmi státusban." (forrás: Mészáros Klára: Kínaiak Európában)

 

Ezen a személyes kapcsolatokon alapuló hálózati struktúra lenyomatait keressük a Magyarországon (Budapesten) élő kínai közösségek környezetében. Hálózati struktúrájuk feltérképezése után, lehetőség nyílik a foszlányokban már létező kínai negyed térbeli határait kutatni, az azonos beszerzési forrásokból létrejövő uniformizált környezetet elemezni, azaz a guanxi térbeli  értelmezéseit felfedezni.

---

Chinese whispers – Pierre Foldes, Kelner Krisztián, Szakál Tamás
A projekt első fázisában a csoport tagjai a kínai piac doboztornyai és konténerei közötti, és mögötti terek akusztikai sajátosságait vizsgálják. A többnyire sajátos módszerekkel rögzített hangmintákat analizálják, feldolgozzák, lefordítják más nyelvekre, megértik és a kísérletek eredményeit az elméleti és vizuális kutatásokéval - egy közösen kidolgozott szempontrendszer szerint - kompatibilissé teszik.

A piac és vonzáskörzetének akusztikus térképét készítik el tehát, amelyen a remények szerint jól elkülönülnek a közösség publikus és privát terei. Ez a térkép, amely párbeszédekből, zajokból, akár hangos gondolatokból áll, vélhetően lehetőséget ad a szemmel nem látható fenoménok megértésére.

Hogy ezek a hangok hogyan, milyen kapcsolodási pontokon alakulnak át a felvételek készítése és az installációban hallható hanganyag között, lesz az a lánc (mint a chinese whispers nevű játékban
http://en.wikipedia.org/wiki/Chinese_whispers ), amely mentén a munka zajlik.

---

Made in China - Bujdosó Attila
Milyen hatással van a távol-keleti árudömping tárgykultúránk, épített környezetünk alakulására? A termelés, illetve egyre jobban a fejlesztés távol-keletre történő kihelyezése hogyan viszonyul az eredetiség kérdéséhez? Manapság már az építészeti tervezés, az építőanyagok vagy komplett épületek importja is lehetséges – mikor kerül ki egy épületre a „Made in China" felirat?

---

Prekoncepció nélkül - Szvetelszky Zsuzsa
Kontinenseken és generációkon átívelő városélmény-tapasztalatokat összegez majd az elemzés, melynek alapját a fővárosban élő, távol-keleti értelmiségi családokkal, szülőkkel és gyerekekkel készített interjúk adják. Az interjúk készítése előtt összevetés készül a nemzetközi angolszász és német tapasztalatokról. Az interjúk és a kiegészítő kérdőívek migráció-, oktatásügyi és szociálpszichológiai szakértőkkel való konzultáció után készülnek el. A vizsgálat lényege, hogy feltárja: prekoncepció nélkül milyen városelemeket és elemkapcsolatokat kommunikálnak az interjúalanyok, akik közül sokan "ingáznak", gyakran látogatva haza. Van-e, lesz-e eurázsiai városkép a globális előtt? Az elemzést az interjúalanyok által készített felvételek illusztráljak.

---

Háztáji robotika - Somlai-Fischer Szabolcs
Az elsősorban távol keleten, ezen belül is Kínában gyártott elektronikai eszközök tömeges térnyerése egy nagyon érdekes alternatívát idézhet elő; Az ubiquitous computing (értsd: mindenütt jelenlévő számítástechnika) víziója nem a fejlett országok elit kutatólaboratóriumaiból, hanem a zenélő öngyújtókból növi ki magát. Infravörös linkek, IC-k, szenzorok, kommunikáló tárgyak millió kezdik építeni a technológiai valóság e globális hálózatát. A mindenütt jelenévő már magába foglalja a spejzok, garázsok, retikülök, nappalik és hálószobák tereit, a technológiai médiumok világa megnyílik a háztáji előtt, egy újfajta írástudás felé mutatva.

A kutatás folyamán kitekintünk e tárgyak migrációjára, referencia projektekre, (pl. Used in India, Aditya Dev Sood), a Ganz telep disztribúciós szerepére, e médiumok kulturális narratíváira, az okozott tér és tárgykultúra változásokra, ebben rejlő lehetőségekre.

---

Távcsőben – Horvát Éva, Dávidházy Panna, Nemes Attila
A Ganz telepen kialakuló város a városban életéről, utcáiról riport-fotó sorozat készül a kutatási fázisban folyó munka támogatására. Célunk felkutatni s megtalálni a képrögzítés lehetőségeit ( ez alapjában tiltott a területen) és akár közelről, akár távolról megalkotni a későbbi munkát támogató képi nyersanyagot.

---

Kontakt: Nemes Attila
projekt-koordinátor
06 30 285 44 83
anemes[kukac]sygma.hu