Fenntartható értékteremtés – Az Archikon III. helyezést elért pályaműve az MSZMP egykori Villányi úti pártépületének átalakítására

"Miért is kellene romba dönteni és porrá zúzni egy jól megépített és alapozott betonszerkezetet, vagy egy karakteres előtetőt, mely a déli naptól véd? Jó lakásokat, jól szervezett alaprajzi diszpozícióval sokfelé találni – de egy ilyen kiemelt helyszínen ez önmagában nem elegendő" – fogalmaznak az Archikon építészei az MSZMP egykori Villányi úti pártépületének átalakítására kiírt tervpályázaton harmadik helyezést elérő pályaművükben.

A "Soha ne bonts, mindig transzformálj" jelmondat Párizsból indulva a kortárs európai építészeti gondolkodás egyik kulcsgondolata lett. A francia főváros – ahol a városszövet sűrűsége, az épített örökség gazdagsága és a klímaválság kihívásai egyaránt jelen vannak – úttörő szerepet vállalt abban, hogy a bontás helyett az átalakítás vált elsődleges építészeti stratégiává. Ez a szemlélet nemcsak a környezeti fenntarthatóságot szolgálja, hanem az építészeti emlékezetet, anyagi erőforrásokat és társadalmi értékeket is megőrzi.

Miért is kellene romba dönteni és porrá zúzni egy jól megépített és alapozott betonszerkezetet, vagy egy karakteres előtetőt, mely a déli naptól véd? Jó lakásokat, jól szervezett alaprajzi diszpozícióval sokfelé találni – de egy ilyen kiemelt helyszínen ez önmagában nem elegendő. Itt a városképi kontinuitás megőrzése és továbbírása legalább olyan fontos szempont. Egy új épület nem csupán lakófunkciót hordoz: felelőssége van a környezetéhez való viszonyban, abban, hogyan illeszkedik a meglévő városszövethez, és hogyan tud értéket hozzáadni a város arculatához – nem hivalkodva, hanem tudatosan és érzékenyen kapcsolódva a múlt rétegeihez.

Hogy valaha pártház volt, és modern épületként áll egy szigorúan monumentális neobarokk ciszterci gimnázium és templom szomszédságában? Elsőre talán élesnek tűnik ez a váltás, de a környék épített öröksége ennél jóval rétegzettebb. A közelben számos szerethető modern épület található – a Gombától a Parkszínpadig –, amelyek harmonikusan simulnak bele a harmincas évek karakteres építészeti közegébe. Mindez azt mutatja, hogy a különböző korok és stílusok nem kioltják, hanem gazdagítják egymást, és élő párbeszédet folytatnak a városi térben.

Transzformáljuk tehát úgy az épületet, hogy főbb építészeti gesztusai – az átlátható földszint és a loggiákkal tagolt, könnyedebb emeleti tömeg – magas minőségű, kortárs rezidenciát sugalljanak, miközben finoman visszautalnak a szomszédos ciszterci épület markáns tömegformálására, annak magassági és mélységi arányaival is párbeszédet folytatva. Egy új épület születik, amely ugyan friss jelentéstartalommal bír, mégis őriz valamit a múlt atmoszférájából – átértelmezve, nem elfeledve azt.

Épületelhelyezési koncepció

A beavatkozás során a karakteres utcai épület szerkezetét megtartottuk, míg a hátsó szárnyat elbontottuk. Egy U alakú beépítést terveztünk, nyitott, parkosított udvarral a Gellérthegy felé. A lakóépület gyalogos bejáratait oldalról, a Molnár C. Pál lejtő, illetve a templomkert felőli oldalon javasoljuk, jól elválasztva a földszinti funkcióktól. A penthouse ráépítés visszahúzott és könnyed, áttetsző megjelenésű. A növényzet három vízszintes síkon – a földszinten, az emeleti teraszon és a penthouse előtti zónában – teraszos tagoltságot hoz létre.

Az értékmegőrzés az épületbe utólag beépített iparművészeti alkotásokra is kiterjed, sőt az új belsőépítészeti megoldások is mind a régi anyagok újrahasznosításával és innovatív újraértelmezésével készülnek. A földszinten minél nagyobb és jól átlátható összefüggő teret alakítottunk ki, mely egyben párbeszédet folytat a funkcionális hasznosítással.

Városépítészeti koncepció

Tervezési célunk nemcsak az épület, hanem a környezetének megújítása és javítása is. Élhető gyalogos útvonalakat kívánunk létrehozni a Móricz Zsigmond körtér felől, a Villányi úton át a Feneketlen-tó parkjához, összekapcsolva a Gellért-hegy déli lejtőivel, a templom és az arborétum zöldfelületeivel. Ezt két új gyalogos átkelő, és egy templom melletti, közforgalmú lépcső létrehozásával képzeljük el, körbesétálhatóvá téve az épületet.

A karakterformáló előtetőt megtartva átírjuk az épület köztérkapcsolatait, szintre hozzuk a földszinti padlósíkot a Molnár C. Pál lejtő felé eső részen, új közteret hozva létre. A fedett-nyitott sarok, az előtető és az alatta alacsonyan kiemelt lépcsőző vendéglátóteraszok a meglévő épület karakteres gesztusait hívogatóvá változtatják, a növényalkalmazások szokatlan egyedisége pedig további izgalmat rejt magában.

Építészeti formálás

A megújult épület főhomlokzata megőrzi a ház fő karakterelemeit, az előtetőt és a hangsúlyosan megjelenő szerkezetet. A meglévő tömb "lebegését" a sarokoszlopok elhagyásával és az első emelet oldalának visszahúzásával idézzük meg. Az új épülettömeg harmonikázása mélységet ad a homlokzatnak, így megjelenik rajta a Budapest történelmi városszövetére oly jellemző fény-árnyék játék. Az anyaghasználat a meglévő ház kő- és kerámia burkolatait értelmezi újra kortárs köntösben, minőségi és időálló kivitelben. A bontás során katalogizált burkolatok a közönségforgalmi terek és teraszok padlóburkolatába öntve kelnek új életre, a fenntarthatóság jegyében biztosítva a folytonosságot.

Archikon