A székesfehérvári Alba 2 bevásárlóközpont bemutatásakor Kendik Géza vezető tervező kitért az előzményekre is: 2009. májusában elvi engedély, 2009. júliusában módosított elvi engedély tárgyában jártak már ugyanitt. Második alkalommal a testület a tervet bizonyos kikötésekkel engedélyezésre ajánlotta. Azóta kisebb homlokzati változások történtek, a beruházó kérésére hozták az építészek újra az ügyet a zsűri elé.
A terület a belváros nyugati peremén, a Piactérrel szemben, a Palotaváros lakótelep és a korábban épült Alba 1 Pláza szomszédságában található. A koncepció szerint az új épület kapcsolatot teremtene a belvárossal - a Palota út alatti aluljáró révén -, illetve a másik bevásárlóközponttal. A város szokatlan kérése volt egy, a pinceszinti parkolón átvezető egérút kialakítása, amely a felszínen eddig is létezett - ezt a testület több szempontból is igen aggályosnak és szükségtelennek találta. A telek a rendezési terv sajátosságai miatt igen szabálytalan alakot ölt, amelynek kontúrjait a tervezett épület szinte teljesen leköveti, emiatt egyetlen, tördelt síkokkal határolt tömeggé válik. Ezzel ellentétben áll a belső sűrű, szigorú, derékszögű pillérrasztere - amely a szögtöréseknél esetleges megoldásokat hoz létre -, a négyszögletes felülvilágítók rendszere, valamint a macskanyelv alakú, ovális mall.
Az épület egyik felén, a tetőszinten egy kisebb, pontosan még nem ismert funkciójú közösségi tér is helyet kapott, amelyhez a felvezető közlekedő magok szűkösnek találtattak. A homlokzatok korábbi kéthéjú üvegburkolata immár egyszeres lett, valamint az arányuk is nagymértékben csökkent, ezt a jelenlévők visszalépésként értékelték.
A tervezők eltérő anyaghasználattal próbálták változatossá tenni a homlokzat egyes szakaszait, ám ez igen sok bírálatot kapott. A tervtanács tagjai elsősorban az egységes, koherens szerkesztésmód hiányát, a funkciót kifejező formálást kifogásolták. A bejáratokat kevésbé vonzónak és nagyvonalúnak, a földszinti üzleteket túlságosan befelé fordulónak találták, amelyek nem lesznek képesek egy élő városi közeget teremteni, amely ebben az irányban kiterjeszthetné a belváros gyalogos zónáját. Az Alba 1 Plázába bekötő, kapuként aposztrofált üveghíd is több elutasítást kapott. A tervtanács az építészeket a terv átdolgozása utáni újbóli bemutatásra kérte.
A diósgyőri vár rekonstrukciójának engedélyezési terveit a tervtanács 2010. júniusában támogatta, az építészek az azóta történt kiviteli tervi változások miatt készült módosított engedélyezési terveket mutatták be. Cséfalvay Gyula és Botos Judit tervezők elmondták, a terveket a korábbi ajánlások mentén fejlesztették tovább. Az elsődleges cél a rom védelme és funkcióval való megtöltése, a koncepció és a tömegalakítás alapvetően nem változott. Szekér György kiemelte a munka tudományos megalapozottságát, a rendszeres egyeztetéseket és a rekonstrukció hitelességét.
A terv a Ferenczy Károly-féle helyreállítást a lehető legteljesebb mértékig igyekszik megőrizni. Az építészek a rekonstrukciót egy speciális védőépületnek tekintik, amely az eredeti tömegformákat idézi vissza. Egyik fő változás a korábbi tervekhez képest, hogy a keleti szárny teljesen visszaépül a kápolna körül, folyamatossá válik, amely esztétikailag jóval kedvezőbb látványt nyújt. A tornyokra nem kerülnek magastetők, a toronytestek kismértékű magasítására van szükség a kilépők és a felépítmények kialakítása miatt. Az új falak csak a még ismert és feltételezhető magasságokig terjednek, a korábbi régészeti kutatások által napvilágra hozott töredékek nagy részét kiegészítve, eredeti helyére kívánják beépíteni. A hozzátételként épülő új falak az eredetihez hasonló falszövettel, kiegyenlítő sorokkal, mélyfugázással és 5 cm-rel beljebb ugratva készülnének, ezáltal finoman jelezve a kiegészített felületeket.
Ez az elképzelés megosztotta a tervtanács tagjait, többen hiányolták a kortárs anyaghasználatot. A meglévő töredékek felhasználásával több helyen visszaépülnek gótikus keresztboltozatok, tégla dongaboltozatok, amelyek hitelesítik a rekonstrukciót, ám a zárófödém ezektől függetlenül, körüreges vasbeton födémpallóból készülne - ez utóbbi elemeinek mozgatására, beemelési problémáira többen felhívták a figyelmet.
A korábbi engedélyezett változathoz képest a legjelentősebb előrelépés a belső kialakítás koncepciójának kiérlelődése, a muzeológiai terv megszületése volt. Ferencz István röviden bemutatta a belsőépítészeti elképzeléseket, vázlatokat, amelyek jellegzetessége, hogy döntően elhelyező jellegű: más múzeumok berendezési tárgyainak másolatait állítanák ki a terekben, így azokat ki lehetne próbálni. A vízió egyfajta oktatóközpont létrehozása, ahol a látogatók interaktív módon kerülhetnének kapcsolatba a kiállított tárgyakkal.
Az egykori asszonyok várában az emeleti térsorokban hálóterek, reprezentatív helyiségek, a földszinten pedig a kiszolgáló, gazdasági funkciók, régi mesterségek bemutatása kapna helyet, természetesen ahol csak lehet, az eredeti alaprajzi elrendezésnek megfelelően. A projekt révén belső vár együttese részlegesen akadálymentessé válik, az épületben lift kerül kialakításra, ugyanakkor a terjedelmes külső várat egyenlőre nem állítják helyre. A kiviteli tervek nagy része is elkészült már, az EU-s támogatás pedig szűk határidőket szab a megvalósításra.
A jelenlévők többsége üdvözölte az együttes pusztulástól való megmenekülésének lehetőségét, értékelte a terv fejlődését, finomodását, a hasznosítás programját, ugyanakkor néhány helyen szívesen látnának mai, kortárs, az eredeti falszövettel kontrasztos megjelenésű kiegészítéseket is - ezek részleteit a tervezőkre bízták. A tervtanács tagjai - két ellenszavazat és két tartózkodás mellett - támogatták a projekt megvalósítását.
Garai Péter
Kapcsolódó oldalak:
Miskolci fejlesztések VI. - a Diósgyőri vár engedélyezési terve