Goldberger Textilmúzeum hallgatói belsőépítészeti ötletpályázat – megosztott II. díj, Kraszlán Gergely

A Goldberger Textilmúzeum hallgatói belsőépítészeti ötletpályázat megosztott II. díját Kraszlán Gergely vehette át. Terve a kiállítótér arculatának kialakításánál minimalista irányvonalat követett annak érdekében, hogy a kiállítás tárgyai kapják a hangsúlyt a térben. Építészeti megoldása kihasználja a  kettősséget, azaz a két, ipari csarnokbelsőt idéző tér és egy korábbi, sok helyen boltozott mennyezetű épületrész találkozását.

Műleírás
Óbudai Múzeum – Goldberger Textilmúzeumának belsőépítészeti terve

Koncepció

Már a bejárás alkalmával is megragadott a múzeum tereinek hangulata, igaz, a későbbi hozzáépítések sok esetben zavaró tényezőként jelennek meg. Elképzeltem az ezek nélküli letisztult állapotot és ebből indultam ki. Alapelvként azt az elgondolást követtem a tervezés során, hogy amely elemek valamiféle értékeket képviselnek, azokat próbáljam meg megőrizni, illetve a lehető legkisebb beavatkozással felhasználni.

Bejárat kialakítása

A kapun belépve egy üres kapualjba érkezünk. Szemben az üvegfalat megtartottam, ez választja el a teret az udvartól és látja el fénnyel. Jobbra is és balra is található egy-egy bejárat. Úgy gondoltam, mindenképpen ki kéne jelölni közülük a fő irányt. A jobb oldali kisebb helyiség ajtaja és zsalugátere megmaradna, ezzel a zártsággal jelölném ki, hogy ez nem a múzeum bejárata. Az itt elhelyezett funkció (foglalkoztató) nem állandó használatú. A bal oldali bejáratnál pedig eltávolítanám a zsalugátereket, a nyílászáró síkját mélyebben a térbe nyomnám, és ez a beugró elem egy teljesen üveg dobozként jelenne meg a térben. Az üveg transzparenciájával ez az átmeneti tér adná meg az épület főbejáratát. Az előtérbe belépve balra található a recepciós pult. Akadálymentes bejutásra az udvaron épített rámpa ad lehetőséget.

Múzeum Kávézó és Shop kialakítása

Ezt a két funkciót az előtérhez kapcsolódó hosszú boltozott térben helyeztem el. Fontosnak találtam, hogy a kávézó kapcsolódjon az udvarhoz, és a fogyasztótere, ha csak időszakonként is, de kifolyhasson az udvarra. Ennek érdekében az udvaron egy belső padlószintmagassággal megegyező teraszt hoztam létre, amihez kapcsolódik az akadálymentesítésre szolgáló rámpa. A Múzeum Shopot közvetlenül a kávézó mellé helyeztem egy üvegfallal elválasztva, így a kávézó pénztáránál van lehetőség a fizetésre.

Ruhatár és mosdók kialakítása

Ennek a két funkciónak mindenféleképpen valami jól megközelíthető, mégis elkülönülő helyet kellett találni, ezért kerültek a közbenső térbe. Így a ruhatár jól megközelíthető helyen van mind a kiállítás útvonala, mind a rendezvényterem szempontjából, és a mosdók is könnyen elérhetőek a kávézóból illetve a kiállítótérből is. A mosdók előtti folyosók folytatásaként a helyiség végében lehetőség van egy lépcső kialakítására, amennyiben arra a későbbiekben szükség lenne.

Foglalkoztató kialakítása

A kapualjból nyíló kis fiókboltozatos helyiségben helyeztem el a foglalkoztatót. 30 fő egyidejű leültetésére alkalmas, ami egy tanári asztallal egészül ki. A nyugati végében található falfülkét polcokkal, tárolóelemekkel tölteném ki. A helyiség szabadabban való felhasználhatósága érdekében a 16 asztal 8 darab kockává illeszthető össze, melyek a hátsó falhoz tolva lehetővé teszik körben ülős foglalkozás, előadás megtartását is.

Kiállítótér kialakítása

Az alaprajz alakulásának azon kettősségét szerettem volna kihasználni a kiállítóterek elhelyezésére, hogy két, ipari csarnokbelsőt idéző tér emelt padlószinttel kapcsolódik egy korábbi, sok helyen boltozott mennyezetű épületrészhez. A kiállítás fő egységeit tehát ebbe a két hátsó terembe rendeztem be. A kiállítás egy előtérrel kezdődik, ahol a többi kapcsolódó funkció szintjéről a kiállítótér szintjére jutunk. A lépcsővel szemközti falszakaszokon egy bevezető helyezkedne el a kiállításhoz. Az útvonal jobbra, a felülvilágított térbe belépve folytatódik az öt kronológiai egységen végighaladva. Az első három egység helyezkedik el a ebben térben, az utolsó kettő a másikban, illetve a harmadik egységből nyíló közlekedőn keresztül lehet eljutni a hátsó különterembe.

A kiállítótér arculatának kialakításánál a minimalista irányvonalat követtem, ennek célja, hogy a kiállítás tárgyai kapják a hangsúlyt a térben. A felületek uralkodó színe a fehér, a falak fehérre vakoltak, a padló kőlap burkolata szintén fehér. Ebben a színvilágban kontrasztosan tud megjelenni az a kronologikus egységeket egymástól elválasztó, a padlóburkolatban végigfutó, illetve a falakra is felkúszó piros sáv. Amikor átlépünk egy ilyen sáv felett, a kiállítás egy másik korszakába kerülünk, és hogy melyikbe, azt is ellenőrizni tudjuk a padlóburkolaton megjelenő évszámokon. A kiállítófelület növelése érdekében néhány, nem a mennyezetig futó falelemet helyeztem el, valamint a kisebb tárgyak, makettek kiállítását lehetővé tevő asztalokat.

A hátsó teremből egy lépcsőn juthatunk a pincében elhelyezkedő látványraktárba, a terem ezen szakasza egy helyiségmagas vászon függönnyel van leválasztva. Az ötödik egység után pedig a mintatárat helyeztem el, ahol a textilmintákat tartalmazó könyvek elzártan vannak elhelyezve, digitalizált változatukat egy érintőképernyőn böngészhetik a látogatók, illetve a tároló feletti falfelületre hangulati elemként egy projektor vetíti a digitalizált mintákat.

Kraszlán Gergely