Környezettudatosság és játék - Hulladéktudatos központ

Kővári Katinka diplomamunkájában a hulladék hasznosítás különböző lehetőségeivel foglalkozik, mindezt a soproni vasöntöde területére helyezi. Az általa tervezett hulladéktudatos központ, a Re-play egy olyan környezettudatosságra nevelő játszóház, oktatási központ, mely lehetőséget nyújt szemléletformáló előadások, foglalkozások, interaktív tanórák megtartására, akár szabadtéri körülmények között is. 

Helyszínválasztás - soproni vasöntöde

Diplomamunkámban a soproni vasöntöde területén a hulladék hasznosítás különböző lehetőségeivel foglalkozom. A helyszínválasztásból indultam ki, az Öntödéhez személyes kötődés fűz papámon keresztül. Mivel több, mint 30 épületről és egy 3,5 hektáros területről van szó, az egész város szerkezetére kiterjedő, illetve a funkcióhoz kapcsolódóan országos vizsgálatokat végeztem.

Sopront befolyásoló folyamatok

Meghatározó a város életében a külföldi munkavállalás reményében, a keleti országrészek felől érkező belső migráció. A városban 0,2 % a tartós munkanélküliség, ugyanakkor a bérjövedelem nem Magyarországon realizálódik, hiányoznak a fejlett ipari nagyvállalatok, kevés a helyi munkahely. A belső migráció hatására 2001 és 2011 között 7 %-os népesség növekedés volt megfigyelhető, azóta sem állt meg a növekedés. Ezzel párhuzamosan, ebben az időszakban majdnem 5000 lakás épült, ez a jelenlegi lakásállomány 18 %-a. A város szétterülése sokáig nem tervezett módon történt, ennek ma már próbálnak gátat szabni. A város északnyugati részén elhelyezkedő Öntöde mellett található az Ágfalvi lakópark, ez a városrész növekedett az egyik legnagyobb iramban (16,3 %). Kialakultak olyan nagy lakóterületek, ahonnan hiányoznak az alapvető szolgáltatások.

Összesítve a kiindulási helyzetképet, látható egy tendencia a népességnövekedésben, a lakásszámok növekedésében, a gazdasági folyamatokban. A város nagy iramban fejlődik, az M85-ös gyorsforgalmi út megépítésével ez fokozódhat.

Vasöntöde - múlt/jelen

Az Öntödében 1910-ben indult meg a termelés. A '60-as években lezajlott rekonstrukciót követően Közép-Európa egyik legfejlettebb öntödéje lett. A gyár jelentős műszaki, társadalmi, szellemi közösséget alkotott. A rendszerváltást követően lassú pusztulási folyamat következett, aminek eredményeképp az üzemet 2006-ban véglegesen bezárták. A gyár jelenleg osztrák magántulajdonban van, üresen, kihasználatlanul áll.

Funkcióválasztás

A funkció kiválasztásánál arra törekedtem, hogy az Öntödében régen lejátszódó technológiai folyamatok (fémolvasztás, öntés, formázás) egy részét továbbvigyem valamilyen formában. Így jutottam a műanyag újrahasznosításhoz, fröccsöntéshez, majd ebből egy Hulladéktudatos központhoz.

Hulladékkezelési megoldások

A hulladékok kezelésére léteznek lineáris (szemétlerakás, szemétégetés) és cirkuláris megoldások (downcycling / újrahasznosítás, upcycling / továbbhasznosítás, precyling / újrafelhasználás). Magyarországon a recycling megoldások közül többnyire csak az újrahasznosításra van példa, ami a cirkuláris megoldások közül a legkevésbé fenntartható. Négy-öt olyan üzem van az országban, ami ténylegesen műanyag újrahasznosítással foglalkozik, és nem csak kereskedik vele, azonban ezeken a helyeken is általában csak a darálék, vagy a granulátum előállításáig jutnak. A soproni Hulladéktudatos központ lehetne az első, ahol ebben továbblépés látható.

Hulladéktudatos központ

Sopron északnyugati ipari területe beékelődik a városszövetbe, emellett van olyan felülete, ami átalakul, központi helyzetbe kerül. A kialakulóban lévő alközpont egy húzó / mágnes funkció lehet ebben a helyzetben. Jelen körülmények között egy közösségi funkciókkal egybekötött Hulladéktudatos központ működőképes lehet, mely magában foglalja a cirkuláris megoldásokat.

Öntöde területfejlesztése - zónák

Az öntöde területét zónákra osztottam fel: félprivát, privát, félpublikus, publikus zónák.

Privát zóna - Downcycling műanyaghasznosító üzem

A privát zónában egy műanyag hasznosító üzem működne, kapcsolódva a Sopronban 2 éve működő szelektív hulladék válogatóműhöz. A hulladékkezelő telepen az újrahasznosítás folyamatát készítik elő, ezt a technológiát nem bírná el a belvárosi környezet, a hozzátartozó további megmunkálást, azaz a hasznosító üzemet és az ehhez kapcsolódó közösségi funkciókat, amik igénylik, hogy városi környezetbe kerüljenek, viszont igen. A két legnagyobb magyar műanyag hasznosító üzemben látogatáson vettem részt, az ott kapott információk, és az Öntöde régi anyagfolyam ábrájának elemzése alapján felvázoltam egy lehetséges alternatívát az üzem működésére. A technológiai mag 7 db csarnokból (összesen 9188 m²) és az anyagtérből (2256 m²) áll.

Félprivát zóna

Ebben a zónában a meglévő kis fémipari céghez csatlakozva, az üzemhez kapcsolódó technológiai partnereknek kiadható üzemi terület található, illetve a gazdasági bejáratok és a gazdasági parkolók. Ez a gyártás bérelhető zónája, olyan cégek költözhetnek ide, akik közvetve kapcsolódnak az itt lévő technológiához.

Félpublikus zóna

Az ipari funkció mellett megjelenik egy átmeneti zóna a közösségi felület és a technológia között. A Hulladéktudatos központnak ez az a része, ami indokolja, hogy aktív kapcsolat legyen az emberekkel, és hogy könnyen elérhető helyen legyen. Az Öntöde területe a belvárostól nincs túl távol, mégis ipari környezet, a kettő között tud „fordítóként” működni. A tér alapja a hulladéktudatos gondolkodás, ami közösséget formál. Részeként megjelennek a cirkuláris megoldások: az üzemhez kapcsolódó innovációs központ laboratóriuma, az upcycling műhelyek (melyek célja, hogy ne csak ipari szinten történjen az újrahasznosítás), re-piac, valamint az általam tervezett Re-play / Hulladéktudatos játszóház.

Publikus zóna - Köztér

A park előkertje az egész központnak, egy múltra utaló, szabadon bejárható terület. Az Öntödének leginkább ezt a részét vette vissza a természet. Az új magánút és parkolók elhelyezése a meglévő fák figyelembevételével történik, a régi burkolt felületek és az épületmaradványok helyén halad.

Főépület

Az épület helyi védettség alatt áll, szinte az egész telken végigfut. Régen a szociális részek helyezkedtek el az épületben, a tervezett új központban is hasonló szerepet tölt be. A földszinten helyezkednek el a nagyforgalmú terek, melyek kapcsolódnak a technológiai és publikus zónákhoz egyaránt. Emeleten a ritkábban használt funkciók (irodák, bérelhető irodák, bemutatótermek, konferenciaterem).

Fejlesztés lépésről lépésre

A Hulladéktudatos Központ minden eleme nem tud egyből megvalósulni, ugyanakkor mindhárom rész egyszerre elindul kicsiben, majd lépésről lépésre fejlődik, további épületeket bevonva. Bontásra kerül pár rossz állapotban lévő épület, bővítmények, épület maradványok. Egy belső magánút és parkolók kerülnek kialakításra az Ágfalvi út és a Besenyő utca között, a terület megnyitása és az épületek könnyebb megközelíthetősége érdekében. Az útra merőlegesen gyalogos zónák segítik az összekötést az épületekkel. A meglévő út gyalogos zónává válik, feladata a különböző helyszínek bemutatása, a különböző épületek bekapcsolása.

Re-play - hulladéktudatos játszóház

Régen nem kellett gondolkodni az újrahasznosításban, mert természetes és mindennapos volt, egyben mindenkinek kényszer is volt. Mára ez a kényszer megszűnt, ezért szükség van szemléletformálásra, figyelem felkeltésre, melyet legideálisabb gyerekkorban elkezdeni.

A Re-play egy olyan környezettudatosságra nevelő játszóház / oktatási központ, mely lehetőséget nyújt szemléletformáló előadások, foglalkozások, interaktív tanórák megtartására, akár szabadtéri körülmények között is. Tanítási időben az épület működésére jellemző egy erdei iskolaszerű működés, ami jelen esetben nem az erdőben van a fák között, hanem a városban, ipari környezetben, viszont a módszertana és a működése ugyanaz. Emellett délután és nyáron az épület további célja, hogy szórakoztató, közérthető módon tanítsa a gyerekeket interaktív játékokon keresztül, a Csodák Palotájának mintájára.

Re-play - épületrészek

A Re-play az Öntöde észak-keleti felében meglévő Homokműben, a hozzákapcsolódó homokszállítási szalagalagútban, valamint az új kiszolgáló épületben kapott helyet. Az új épület az első emeleten csatlakozik a Homokműhöz, a kettő által közre fogott terület a játszóház udvara.

A Homokmű és a hozzákapcsolódó szalagalagút 1963-ban épült az Öntöde rekonstrukciója során. A monolit vasbeton keretsor tulajdonképpen a homokkeverés automatizált berendezéseinek tartószerkezetéül szolgált. A keverőkből kikerülő homokot összegyűjtő szállítószalagon keresztül, egy szalagalagútban történt a homokszállítás a formázócsarnokba. Majd a használt homok visszaszállítása a Homokmű épületének felső szintjére egy csatlakozó szalaghídon. Az épület déli végéhez kapcsolódik a toronyszerű, falazott szerkezetű lépcsőház a liftaknával együtt.

Illeszkedés a meglévő épülethez

Beépítés

Fontos szempont volt, hogy az új épület ne vágja el a kapcsolatot az udvarral, legyen hangsúlyos a megérkezés, a Homokmű épülete ne veszítse el az eredeti tömegét, és az új épület horizontális elemként utaljon a régi szalaghidakra.

Régi-új viszonya

A kiszolgáló épülettel válik működőképessé a Homokmű épülete, mely kizárólag a játék színtere. Az új épület igyekszik újraéleszteni a múltat, ugyanakkor a régi és az új szemben áll egymással ellentétek sorozatával: eltérő funkció, eltérő anyaghasználat, eltérő szín, eltérő forma, vertikális-horizontális megjelenés. Egymás ellentettei, egymásba kapcsolódva mégis együttdolgoznak. A kiszolgáló épület léte értelmét veszti a gazdaház nélkül.

Anyaghasználat
 
Az új épület újrahasznosított acél szerkezetével visszaidéződik az Öntöde, a fémöntés, az acél hangulata, emellett kapcsolódik a Homokmű épületének vasbeton keretéhez is. A terület főbejáratából nézve megjelenik egy figyelemfelkeltő jel.

Térhasználat

Az épület működésére egy körfolyamat jellemző, ahogy a hulladékhasznosításra, vagy az egykori öntöde üzemi tevékenységére is. Maga a játék is egy áramló körfolyamat. A folyamatot az új kiszolgáló épületbe lépve kezdhetjük el. A földszinten található a fogadótér, a recepció, innen egyből az emeletre jutunk fel, ahol találhatóak a játszóházhoz tartozó kiszolgáló funkciók. A Homokmű épületébe nem kerülnek be zavaró funkciók, az egész épület a játék színtere, melybe belépni az első emeleten van lehetőségünk. 4 szinten történik az interaktív kiállítás, majd az épületet a szalagalagúton keresztül, egy futószalagon hagyhatjuk el, visszatérve a kiszolgáló épület földszintjére.

Homokmű - Re-play

Az épület átalakítása során törekedtem minél több szerkezetet megtartani az eredeti formájában. Három válaszfal mellett, a keleti oldali, emeleti kitöltő fal kerül elbontásra, visszaidézve a tervező eredeti elképzelését, a nagyfelületű megnyitást a lábazat hatású tömör szint felett. A közlekedőrendszer a fix pont az épületben, a többi terület a közös vagy egyéni játékról szól úgy, hogy mindenki megtalálja a tevékenységéhez a számára legmegfelelőbb környezetet, amihez mozgatható vagy könnyen átépíthető játékok, bútorok szükségesek. A földszinten lehetőség van az udvarhoz való csatlakozásra a nagyméretű üvegfelület megnyitásával. A gyerekek különböző belmagasságú és térérzetű helyeken tudják eltölteni az időt. A legfelső szinten a meglévő gerendákra egy új közlekedőhíd kerül elhelyezésre, melyről indulhatnak kétszintes játékok, „szállítószalagok”, trambulin, kötélháló. Az első emelet nyújt lehetőséget csapatfeladatok, kisebb előadások megtartására. Az „átformált” gyerekek a játszóházat a pincéből induló szalagalagúton keresztül hagyhatják el, és térhetnek vissza a kiszolgáló épületbe.

Kiszolgáló épület

A földszinten a bejáratnál recepció, és a hozzátartozó helyiségek, valamint a szalagalagút megmaradt felépítménye található. Az alagút felépítményére elhelyezett ülőalkalmatosságokon rövid vetítéseket nézhetünk meg. Az emeleten racionális közlekedő fogja össze a kiszolgáló funkciókat (öltözők, mosdók, büfé, fogyasztótér). A két irányban konzolos vierendeel tartó a főbejárattól nézve lebeg a térben az előtte lévő Re-piac épületének takarásában. Az újrahasznosított polikarbonát héjon átrajzolódnak a sziluettek, az anyagok, a tartószerkezet. Az áttetsző polikarbonát szórt fénnyel árasztja el a belső tereket. Az épületek legmeghatározóbb gépészeti koncepciója a gyár területén belül gyártási technológia során keletkező hulladékhő és a környezetében található megújuló energiaforrások felhasználása a fűtési és hűtési rendszerek telepítésénél, valamint a természetes folyamatokon alapuló légáramlatok elősegítése a szellőztetés kialakításánál.

Kővári Katinka