Liget Budapest projekt - új területi adatok, új hamiskodások
Négy hónappal Bathó Tivadar előző vizsgálatának megjelenése után a Liget Budapest projekt részét képező kert- és tájépítészeti feladatok ellátására külön miniszteri biztost neveztek ki, aki rögtön közölte, hogy újraszámoltatja a projektet érintő adatokat és mutatókat. A szerző most újabb elemzésben mutat rá a csúsztatásokra.
Az eredményről az új miniszteri biztos által létrehozott Liget Park Fórumsorozat 2. rendezvényén ő maga, az újraszámolást végző Liget Mérnök Konzorcium (Óbuda-Újlak Zrt., Főber Zrt.), illetve a Városliget Zrt. képviselője adott tájékoztatást. A 2. Fórum anyagai a miniszteri biztos honlapján olvashatók, ezek közül a fenti három előadó prezentációja részletesebben közli az újraszámolt területi adatokat és mutatókat.
Sajnos, a projekt kommunikációjában a nagyközönséget megtévesztő részletek korábban is kimutathatók voltak, és ez alól a 2. Fórum sem volt kivétel. A miniszteri biztos bevezető előadásában bemutatott területi adatokról az újraszámolást végző Konzorcium képviselője kénytelen volt kijelenteni, hogy azok már elavultak, mert az "adatállomány dinamikusan változik". Így aztán nemigen lehet hova tenni a Városliget Zrt. képviselőjének adatait és kimutatásait sem.
Ezért az alábbi vizsgálatomban "Liget Budapest projekt a 2016-os tervezői adatokkal" címmel a 2. Fórum második prezentációjának adatait vettem alapul. Most is a "városligeti ingatlan" (29732/1 hrsz.) kérdéseivel foglalkozom. (A Városliget több mint 1 millió m2-es területén 8 ingatlan osztozik. Ezek közül a legnagyobb a "városligeti ingatlan" (29732/1 hrsz.), ami a Dózsa Gy. út – Ajtósi D. sor – Hermina út - Állatkerti körút – Gundel K. út határolta terület.)
Jelen vizsgálat három részből áll:
- szöveges összefoglaló (1/3. RÉSZ),
- táblázatokba foglalt adatok és számítások (2/3. RÉSZ, 1 oldal - csatolt dokumentumként),
- táblázatokba foglalt kimutatások (3/3. RÉSZ, 2 oldal - csatol dokumentumként).
Szöveges összefoglaló
Vizsgálat a Liget Budapest projekt a 2016-os tervezői adataival, 2016.12.04.
I. A projekttel szembeni kifogások
Az alábbiakban csak a címét közlöm azon pontoknak, amelyeket a 2016. 04. 25-i vizsgálatomban már részletesen kifejtettem és változatlanul érvényesek.
A.) Kényszer: A Városliget felújítása csak új épületek beépítésével együtt
B.) Önkényes döntés a helyszínről
C.) Szakmai vélemények semmibevétele
D.) Felmentés a közparkokra vonatkozó általános követelmények alól
E.) Egymásnak ellentmondó számadatok, hibás számítások, elírások
1.) A 2014-es VÉSZ, és a 2016-os módosított VÉSZ Alátámasztó munkarészét a BFVT Kft. készítette. Szerintük a városligeti ingatlanon (29732/1 hrsz.) belül a városligeti park (Z-Vl övezet) területe 919.817 m2. Ezzel a számmal dolgoztak a zöldfelületi arányokat kimutató táblázatukban (25. old). Megjegyzendő, hogy ennek ellentmondva, a BFVT Kft. 911.572 m2-t ír egyetlen helyen, a beépítési paraméterek összegzésénél (12. old).
A Liget Park 2. Fórumán a területek újraszámolását végző Konzorcium képviselője viszont azt közölte, hogy van egy 2014-es geodéziai felmérés, ami a területek számításához a "legrészletesebb anyag". Ezért ők arra támaszkodva végezték, és végzik az "adatállományok tisztítását". Ennek eredményeként többek közt azt hozták ki, hogy a városligeti ingatlanon (29732/1 hrsz.) belül a városligeti park (Z-Vl övezet) területe 911.412 m2.
A városligeti park (Z-Vl övezet) területére adott korábbi és a mostani adat közti eltérés több, mint 8.400 m2 (nyolcezer-négyszáz négyzetméter). Kérdés, hogy ha már 2014-ben megvolt az a "legrészletesebb anyag", a geodéziai felmérés, akkor a BFVT Kft. honnan vette a 919.817 m2-t.
2.) Az még érthető, hogy a VÉSZ-ben és annak módosításában az új épületeknek még csak az elvárt alapterületét lehetett közölni, mert a pontos adatokat majd az új épületek tervezői fogják megadni, de az, hogy a meglévő (bontandó) épületek alapterületét ne lehessen pontosan megadni, az megdöbbentő. Pedig ez a helyzet.
Mind 2014-es VÉSZ-ben, mind pedig a 2016-os módosított VÉSZ-ben az Alátámasztó munkarészt készítő BFVT Kft. ugyanazon számadata szerepel: az Új Nemzeti Galéria (tervezendő) nettó alapterülete 12.000 m2. Ehhez azt a megjegyzést fűzik, hogy "a tervezett múzeum alapterülete több, mint kétszerese a Petőfi csarnok épületének". Ebből az következik, hogy a PeCsa lebontandó épületének nettó alapterülete 6.000 m2-nél kisebb.
A LigetPark 2. Fórumán viszont, a PeCsa – ÚNG viszonylatában azt közölték, hogy "lebontandó épületek: 10.729 m2, új épület: 9.095 m2". Ezt a két adatot később, a december elején tartott helyszíni sajtótájékoztatón, illetve a Városliget Zrt. egyik honlapján (ligetbudapest.reblog.hu) diadalmasan megismételték: "Az új Nemzeti Galéria igazán különleges épülete, amely a rémhírekkel ellentétben kisebb alapterületet fog elfoglalni, mint most a PeCsa: előbbié 9.095 négyzetméter, míg utóbbié10.729." A PeCsa alapterületére adott korábbi és a mostani adat közti eltérés több, mint 4.700 m2 (négyezer-hétszáz négyzetméter). Számításban ekkorát tévedni nagyon durva dolog.
Ilyen súlyos számítási hibák ismeretében kétségbe vonható a VÉSZ Alátámasztó munkarészének megbízhatósága.
F.) Megtévesztő kommunikácó – visszaélés a nagyközönség hiányos ismereteivel
1a.) Az április óta eltelt időben ebben a történt némi javulás. Bár a Városliget Zrt. honlapján változatlanul maradtak azok a korábbi közlések, amelyek a 65%-os zöldfelületi arányt a "Városliget"-re vonatkoztatják, de az utóbbi hetek több közleményében már az áll, hogy "a városligeti parkban" / "a parkban" nő majd 60% -ról 65%-ra a zöldfelületi arány. Sajnos, azt még nem teszik világossá a nagyközönség számára, hogy mely terület a "Városliget", mely a "városligeti ingatlan", illetve a "városligeti park" / "park".
1b.) Az előbbiekhez képest viszont egy újabb hamiskodás volt megfigyelhető a Liget Park 2. Fórumon: az Ötvenhatosok terét, ami eddig (a VÉSZ szerint is) beletartozott a városligeti park (Z-Vl övezet) területébe, most a miniszteri biztos is és a Városliget Zrt. képviselője is külön területként szemléltette. A kimutatásukban külön hozták az Ötvehatosok tere nélküli (Z-Vl) övezet beépítettségi növekedését és külön az Ötvenhatosok terének beépítettségi növekedését.
Ez a trükk teszi lehetővé, hogy csupán 2.521 m2-es beépítettségi növekményről beszéljenek a városligeti parkban (Z-Vl övezet), miközben a valóságban 11.691 m2-rel növelik annak beépítettségét. A hamiskodás a városligeti park (Z-Vl övezet) beépítettségével már a második képen (lásd fentebb) is megfigyelhető: a Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese a városligeti park térszín feletti beépítésének növekményére 2.521,20 m2-es hamis adatot közöl. Ezen adat hamissága már a miniszteri biztos táblázatából is nyilvánvaló: nem számolták bele a városligeti park területébe tartozó Ötvenhatosok terén történő beépítéseket.
2.) A Liget Park 2. Fórum érintett prezentációjából már kiolvasható, hogy a 65% egy betartandó mutató, a VÉSZ-ben „javasolt zöldfelületi minimum“.
3.) A gyakran használt "zöldfelület" szakmai kifejezés jelentését ugyan nem magyarázzák meg a nagyközönségnek, de az érintett prezentációk laikus nézői azért rájöhetnek, hogy a "zöldfelületi arány"-ba (adott feltételekkel és mértékben) beleszámolják a tetőkerteket és a vízfelületeket is.
De az újraszámolt területi adatokkal még fokozottabban érvényes: a vízfelületnek – ügyesen elhallgatott, de – döntő jelentősége van a VÉSZ által előírt 65% zöldfelületi arány teljesítésében. A városligeti parkban (Z-Vl övezet) a jelenlegi zöldfelületi arány, a vízfelület beszámításával: 60,39%, ami a projekt megvalósulása (a megnövelt állandó vízborítottság) esetén 66,00%-ra növekedne (teljesülne a min. 65%). Az állandó vízborítottság növekményének beszámítása nélkül a zöldfelületi arány viszont csak: 62,82% (vagyis még kerekítve sem lenne meg a minimum 65%).
Ezt még jobban mutatja a városligeti park zöldfelületi növekményének összetétele: a zöldfelületi növekménynek több, mint a fele 56,75% a vízfelületekből adódik, a tetőkertekből 22,29% jön és csak a legkisebb rész, 20,96% köszönhető a teljes értékű zöldfelület (a köznapi értelemben vett zöldfelület) növekményének.
A zöldfelületi növekmény fenti összetétele azért kedvezőtlen, mert a Városligeti tó (és a tervezett dísztó) – állandó vízborítottságú – vízfelületének, és a tetőkertek (főleg a térszín felettiek) növényzetének értéke is kisebb, mint a térszinten lévőké.
G.) A maguk által írt követelmény megszegése
H.) A beépítettség növelése
A közparkoknak a zöldfelületi arányon kívül egy másik fontos mutatója a beépítettség (leegyszerűsítve: az épületek összesített bruttó alapterületének és a park területének aránya). Az OTÉK szerint a közparkok megengedett legnagyobb beépítettsége 3%. A 29732/1 hrsz. városligeti ingatlan jelenlegi beépítettsége ennél sajnos több: 5,70%, ezen ingatlanon belüli városligeti park (Z-Vl övezet) beépítettsége pedig jelenleg 4,36%. Nyilvánvaló, hogy a Városliget felújításakor ezt a beépítettséget csökkenteni kellene, hogy az legalább közelebb kerüljön az előíráshoz.
A Liget Budapest projekt viszont nem csökkenti, hanem növeli a beépítettséget, ami a városligeti ingatlan egész területét nézve (ld.: vizsgálat 3/3. RÉSZ) így 5,70%-ról 6,90%-ra ugrik, a városligeti park (Z-Vl övezet) területére vonatkoztatva pedig 5,64%-ra. Erről azonban a projekt gazdái csak kényszerből szólnak a tájékoztatóikon - akkor, ha erre valaki határozottan rákérdez. Olyankor viszont igyekeznek jelentéktelen dolognak beállítani ezt a káros változtatást, illetve (lásd az F.1b. pontban az új trükköt) az Ötvenhatosok terének hovatartozásának megváltoztatásával manipulálni.
Amikor azonban 1-2%-os káros változást jelentéktelen dologként akarnak elhitetni a nagyközönséggel, szem előtt kell tartani a városligeti ingatlan méretét: 1% is közel 10 000 m2-t (tízezer négyzetmétert, másfél futballpályát) jelent!
I.) A felújított városligeti park közparki mutatóinak tervezett későbbi lerontása
A Liget Budapest projekt keretében 2019-re tervezik felújítani a városligeti parkot (Z-Vl övezet), azon belül 43.393 m2-re növelik a Városligeti tó állandó vízborítottságú felületét és abban állandó vízi élővilágot teremtenek – ez a legfontosabb biztosítéka annak, hogy a VÉSZ által megkövetelt min. 65% zöldfelületi arány teljesüljön a parkban.
Ez az állapot azonban csupán 5 (öt) évig állna fenn. Ha ugyanis Budapest elnyerné a 2024-es olimpia rendezési jogát, akkor a felújított városligeti parknak ez a része olimpiai helyszín lenne: a Városligeti tó medrében olimpiai strandröplabda mérkőzéseket rendeznének. Erre nem elegendő az a terület (14.800 m2), ahol a műjég miatt nincs állandó vízborítottság, hanem még további, legalább 20.000 m2 kell. Ekkora területen meg kellene szüntetni a (már megvalósított) állandó vízborítottságot az ottani vízi élővilággal együtt, ami viszont azzal járna, hogy a zöldfelületi arány jóval kisebb lenne, mint a VÉSZ által megkövetelt 65%.
II. A Városliget felújítása új múzeumépületek és színházépület nélkül
A.) A Városliget Budapest fontos közparkja, a felújítása mindenképpen szükséges. Ehhez azonban nem kell a városligeti park (Z-Vl övezet) területére új múzeumépületeket, illetve egy színházépületet építeni. Már csak azért sem kell, mert mint közparknak, az a feladata, hogy „a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja“ (ld.: Országos Településrendezési és Építési Követelmények).
B.) A fent idézett közparki funkciónak a jelenleginél sokkal jobban megfelelő Városliget kialakítása, a parkon átmenő gépkocsiforgalom megszüntetése, a park zöldfelületének növelése és megújítása, a Liget Budapest projektre szánt 250 milliárd forintnál sokkal kevesebb pénzből, - és ami szintén fontos -, jóval rövidebb idő alatt megvalósítható. Itt kell megjegyezni, hogy a 250 milliárd forintos Liget Budapest projektben nincs is benne az átmenő gépkocsiforgalom megszüntetése.
C.) Az új múzeumépületek és színházépület beépítése nélkül megújított Városliget fontos közparki mutatói egyértelműen közelebb kerülnének az OTÉK közparkokra vonatkozó előírásaihoz. Jelen vizsgálat harmadik része (3/3. RÉSZ, 2. oldal) ezt bizonyítja.
A 29732/1 hrsz. városligeti ingatlan 5,70%-os jelenlegi beépítettsége 4,19%-ra csökkenne, szakmai értelemben vett zöldfelülete 65,70%-ra nőne; a teljes értékű zöldfelülete (a köznapi értelemben vett zöldfelület) pedig a jelenlegi 57,02%-ról 61,41%-ra emelkedne.
Persze, a városligeti park (Z-Vl övezet) esetében ez a kedvező változás még jobban megmutatkozna: a beépítettség 2,75%-ra csökkenne (OTÉK előírás 3%), a szakmai értelemben vett zöldfelülete 68,68%-ra nőne (OTÉK előírás 70%);
a teljes értékű zöldfelület (a köznapi értelemben vett zöldfelület) pedig a jelenlegi 59,63%-ról 64,09%-ra emelkedne.
Ellentétben a Liget Budapest projekt fent részletezett zöldfelületi növekményével, ez jóval egészségesebb összetételű lenne: a városligeti parkban (Z-Vl övezet) a zöldfelületi növekmény 46,79%-a származna a teljes értékű zöldfelület (a köznapi értelemben vett zöldfelület) növekményéből, 44,49%-a adódna vízfelületi növekményből és 8,72%-a (térszíni) tetőkertek növekményéből.
Bathó Tivadar
