építészet : környezet : innováció

Liget Budapest projekt - a jogi visszásságok

Bathó Tivadar építész alaposan kielemezte a Városligeti szabályozás jogi visszásságait. Összefoglalta a projekttel szembeni kifogásokat, és kifejtette, hogy a park felújítható lenne új múzeumok építése nélkül is. 

Liget Budapest projekt - módosított VÉSZ – vizsgálat

A Városliget több, mint 1 millió m2-es területén 8 ingatlan osztozik. Ezek közül a legnagyobb a "városligeti ingatlan" (29732/1 hrsz.), ami a Dózsa Gy. út – Ajtósi D. sor – Hermina út - Állatkerti körút – Gundel K. út határolta terület. Ide tervezte a Liget Budapest projekt korábbi változata 5 új múzeumépület építését. Az elképzelést azonban 2015-ben kormányrendelettel módosították, kivették a projektből a Fotó Múzeum és az Építészeti Múzeum épületét, a Ludwig Múzeumot sem költöztetik a Városligetbe, az Új Nemzeti Galériával közös épületbe, új elemként viszont bekerült a projektbe a Városligeti Színház épülete, ami miatt más helyet kapott a Néprajzi Múzeum. (A módosítás jogi vonatkozásairól jelen vizsgálat melléklete szól.)

A fentieknek megfelelően, módosul a Városligeti Építési Szabályzat (VÉSZ), illetve annak „Alátámasztó munkarésze“. A véleményezésre 2016. január 15-én közzétett, módosított anyag, az abban szereplő adatok figyelembevételével készült alábbi vizsgálat a "városligeti ingatlant" (29732/1 hrsz.) érintő kérdésekkel foglalkozik.

A vizsgálat három részből áll: szöveges, összefoglaló rész (1/3. RÉSZ, 3 oldal), táblázatokba foglalt adatok és számítások (2/3. RÉSZ, 1 oldal), táblázatokba foglalt kimutatások (3/3. RÉSZ, 2 oldal). Ezeket egy melléklet (1 oldal) egészíti ki.


 

I. A projekttel szembeni kifogások 

A.) Kényszer: A Városliget felújítása csak új épületek beépítésével együtt 

A Városligetnek, Budapest legjelentősebb közparkjának felújítása, zöldfelületének növelése elengedhetetlen. Ezt azonban a Liget Budapest projekt gazdái csak másodlagos feladatként akarják megvalósítani, a fő cél, új épületek (múzeumok, színház) városligeti helyszínre történő építése mellett. A kettő összekapcsolásával kényszerhelyzetbe hozták a fővárost, és Zuglót azzal, hogy e közpark felújításának finanszírozására csakis akkor van lehetőség, ha a területére új beépítéseket engednek. Mindeközben pedig olyan álszent megfogalmazásokat használnak, hogy „a park megújítását szolgáló Liget Budapest Projekt“.


B.) Önkényes döntés a helyszínről
 
A városligeti helyszínről önkényesen döntöttek. Az akkor még Múzeumi Negyednek nevezett projekt lehetséges buda- pesti helyszíneire nem írtak ki pályázatot, így nem volt bíráló bizottság sem. Itt meg lehet jegyezni, hogy a Múzeumi Ne- gyeddel ellentétben, korábban másképpen történt egy kormányzati kezdeményezésű nagy projekt budapesti helyszínének kiválasztása: helyszínpályázattal, bíráló bizottsággal és azt támogató szakértői testülettel.


C.) Szakmai vélemények semmibevétele

A helyszín kiválasztásakor az érintett (urbanista, építész, tájépítész) szakmák képviselőinek véleményét előzetesen nem kérték ki. Miután az önkényesen eldöntött helyszín nyilvánosságra került, ezen szakmák képviselői, szakmai szervezetei kifejezték ellenvéleményüket. Tiltakozott a Magyar Urbanisztikai Társaság, a Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítészeti Tagozata, bírálták a projektet építészek, tájépítészek, művészettörténészek, de ezeket a szakmai véleményeket a projekt gazdái semmibe vették.


D.) Felmentés a közparkokra vonatkozó általános követelmények alól 

Törvényt hoztak a „Városliget megújításáról és fejlesztéséről“, amely a fővárost a Városligeti Építési Szabályzat (VÉSZ) megalkotására kötelezi és amely egyúttal azt is előírja, hogy a VÉSZ megalkotásakor

  • nem kell alkalmazni az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) közparkokat érintő előírásait,
  • nem kell figyelembe venni Budapest hosszú távú városfejlesztési koncepcióját, a fővárosi integrált településfejlesztési stratégiát, valamint a mindenkori hatályos fővárosi településrendezési eszközök szabályait.


E.) Egymásnak ellentmondó számadatok, hibás számítások, elírások

A módosítás előtti VÉSZ Alátámasztó munkarészében, a Liget Budapest projekt igazolására közölt számadatok egy része hibás volt. Az akkori véleményezők több hibára rá is mutattak. Sajnálatos (és jellemző is), hogy a januárban véleményezés- re közzétett, módosított változatban ezeket a hibákat nem javították ki. Megmaradtak az egymásnak ellentmondó számok a városligeti ingatlan, illetve a Z-VI "város(liget)i park" területéről (ld.: Alátámasztó munkarész 12. és 25. oldal), maradtak hibás számítások (ld.: a 25. oldalon a városligeti ingatlan jelenlegi teljes értékű zöldfelületének számítását) és maradt bődületes elírás is (ld. az Alátámasztó munkarészben, a 8. oldalon a Néprajzi Múzeum hibás nettó alapterületét).


F.) Megtévesztő kommunikáció – visszaélés a nagyközönség hiányos ismereteivel

Az emberek túlnyomó többsége a „zöldfelület“ szót természetesen köznapi értelemben veszi és olyan területre gondol, amin csak növényzet (gyep, bokor, fa) van. Ha a miniszteri biztostól azt hallja, olvassa, hogy „A park megújítását szolgáló Liget Budapest projekt keretében a mostani 60 százalékról 65 százalékra nő a majd a Városliget zöldfelülete“, akkor azt hiszi, hogy a Városliget területének 65%-án csak növényzet lesz. Ez egyszerűen nem igaz.



Több okból sem igaz,
mert

1.) a VÉSZ-ben, ill. annak Alátámasztó munkarészében a városligeti ingatlan területét 3 övezetre osztották. A mostani 60% és a leendő 65% (ami még valamivel több is) nem Városliget egész területére, még csak nem is az azon belüli városligeti ingatlan területére, hanem a városligeti ingatlan 3 övezetének egyikére, a "város(liget)i park“- ra (Z-VI) vonatkozik.
Vagyis a projekt gazdái a projekt zöldfelületi arányát megtévesztő módon kommunikálják, amikor a Városliget, Liget majdani 65%-os zöldfelületéről beszélnek.

2.) a 65% nem a projekt tartalmától függően alakuló, számított arány, hanem egy betartandó mutató, a VÉSZ-ben „javasolt zöldfelületi minimum“. Hogy ez nem egy számított arány, azt már az is bizonyítja, hogy a korábbi 5 múzeumépületes projektváltozatnál ugyanúgy 65%-ot kommunikáltak, mint a mostani, módosított tartalmú változat esetén.

3.) a "zöldfelületet" nem köznapi, hanem szakmai kifejezésként kell érteni, ezért a zöldfelület területébe (előírás szerinti százalékokban és feltételekkel) beleszámolhatók – és bele is számolják – a tetőkerteket és a vízfelületeket is.
Tehát abban a gyakran emlegetett 65%-ban benne vannak a tervezett mélygarázsok fölött továbbá új múzeumépület tetején lévő tetőkertek és legfőképpen a Városligeti tó megnövelve figyelembe vett, állandó VÍZFELÜLETE is.
Jelen vizsgálat harmadik része (3/3. RÉSZ, 1. oldal) ezt mutatja.

A vízfelületnek – "ügyesen" elhallgatott, de – döntő jelentősége van a Liget Budapest gazdái által gyakran emlegetett 65% zöldfelületi arány teljesítésében. A „város(liget)i park“ (Z-VI) övezetben a jelenlegi zöldfelületi arány, vízfelület beszámításával: 60,21%, ami a projekt megvalósulása esetén 67,51%-ra növekedne (teljesülne a min. 65%).
Vízfelület beszámítása NÉLKÜL a zöldfelületi arány viszont csak: 64,25% (vagyis még kerekítve sem lenne meg a minimum 65%).

Másképp kifejezve: a „város(liget)i park“ zöldfelületi növekményének csak a kisebbik része (43,98%) lesz teljes értékű zöldfelület (a köznapi értelemben vett zöldfelület); a növekmény nagyobbik része (56,02%) vízfelületből és tetőkertekből számítódik. Egész pontosan: a zöldfelületi növekmény 40,72%-a a Városligeti tó megnövelt állandó vízfelületéből származik; 15,30%-a pedig tetőkert (a következő megoszlásban: 6,87% olyan tetőkert, aminek termő- rétege legalább 81 cm, továbbá 8,43% olyan tetőkert, aminek termőrétege legfeljebb csupán 20 cm).

A zöldfelületi növekmény fenti összetétele azért kedvezőtlen, mert a tetőkertek (főleg a múzeumtetőre tervezett, leg- feljebb 20 cm-es termőrétegű tetőkertek) növényzete sokkal kisebb értékű, mint a térszinten lévő növényzet. A Városligeti tó – állandó vízborítottságú – vízfelülete is kisebb értékű a térszinten lévő növényzetnél.


G.) A maguk által előírt követelmény megszegése
 
A módosítás előtti VÉSZ-ben még követelmény volt, hogy: „új vagy bővített lapostetős épületek tetőfödémén zöldtetőt kell létesíteni. Ettől eltérni csak tetőfelülvilágítók és gépészeti berendezések elhelyezése miatt lehet“.

A Magyar Zene Háza épületére, majd az Új Nemzeti Galéria épületére kiírt pályázatok győztes pályaművei azonban nem feleltek meg ennek az előírásnak. A módosított VÉSZ ki is mondja: „a Zene Háza nyertes pályaművének építészeti koncepciója miatt zöldtető alkalmazása nem lehetséges“, illetve „a Nemzeti Galéria nyertes pályaművének építészeti koncep- ciója miatt zöldtető alkalmazása nem lehetséges mindegyik lapostetős felületen“.

A követelmény és a győztes pályaművek koncepciója közti ellenmondást azzal oldják fel, hogy a fenti követelményt a VÉSZ módosításával utólag megszüntetik: „az „E” jelű építési helyen (Magyar Zene Háza) zöldtetőt nem kell létesíteni“, illetve: „az „A” jelű építési helyen (Új Nemzeti Galéria) összesen 6 000 m2-t nem meghaladó területű lapostető kiala- kítása megengedett zöldtető létesítése nélkül is“.


H.) A beépítettség növelése
 
A közparkoknak a zöldfelületi arányon kívül egy másik fontos mutatója a beépítettség (egyszerűen fogalmazva: az épületek összesített bruttó alapterületének és a park területének aránya). Az OTÉK szerint a közparkok megengedett legnagyobb beépítettsége 3%. A 29732/1 hrsz. városligeti ingatlan jelenlegi beépítettsége ennél sajnos, több: 5,70%, ezen ingatlanon belüli „város(liget)i park“ (Z-VI övezet) beépítettsége pedig jelenleg 4,52%. Nyilvánvaló, hogy a Városliget felújításakor ezt a beépítettséget csökkenteni kellene, hogy az legalább közelebb kerüljön az előíráshoz.

A Liget Budapest projekt viszont nem csökkenti, hanem NÖVELI A BEÉPÍTETTSÉGET, ami a városligeti ingatlan egész területét nézve (ld.: vizsgálat 3/3. RÉSZ) így 5,70%-ról 7% fölé, 7,14%-ra ugrik, a "város(liget)i park“ (Z-VI övezet) területére vonatkoztatva pedig 6,05%-ra. Erről azonban a projekt gazdái csak kényszerből szólnak a tájékoztatóikon; akkor, ha erre valaki határozottan rákérdez. Akkor viszont igyekeznek jelentéktelen dolognak beállítani ezt a káros változtatást.

Amikor azonban 1-2%-os káros változást jelentéktelen dologként akarnak elhitetni a nagyközönséggel, szem előtt kell tartani a városligeti ingatlan méretét: 1% is közel 10 000 m2-t (tízezer négyzetmétert, másfél futballpályát) jelent!

 


II. A Városliget felújítása új múzeumépületek és színházépület nélkül 

A.) A Városliget Budapest fontos közparkja, a felújítása mindenképpen szükséges. Ehhez azonban NEM KELL a "város(liget)i park“ (Z-VI övezet) területére új múzeumépületeket, illetve egy színházépületet építeni. Már csak AZÉRT SEM kell, mert mint közparknak, az a feladata, hogy „a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja“ (ld.: Országos Településrendezési és Építési Követelmények).


B.) A fent idézett közparki funkciónak a jelenleginél sokkal jobban megfelelő Városliget kialakítása, a parkon átmenő gépkocsi- forgalom megszüntetése, a park zöldfelületének növelése és megújítása, a Liget Budapest projektre szánt 200 milliárd forintnál sokkal kevesebb pénzből (és ami szintén fontos), jóval rövidebb idő alatt megvalósítható. Itt kell megjegyezni, hogy a 200 milliárd forintos Liget Budapest projektben nincs is benne az átmenő gépkocsiforgalom megszüntetése.


C.) Az új múzeumépületek és színházépület beépítése nélkül megújított Városliget fontos közparki mutatói egyértelműen közelebb kerülnének az OTÉK közparkokra vonatkozó előírásaihoz. Jelen vizsgálat harmadik része (3/3. RÉSZ, 2. oldal) ezt bizonyítja.

A 29732/1 hrsz. városligeti ingatlan 5,70%-os jelenlegi beépítettsége 4,71%-ra csökkenne, szakmai értelemben vett zöldfelülete 66,95%-ra nőne; a teljes értékű zöldfelülete (a köznapi értelemben vett zöldfelület) pedig a jelenlegi 57,11%-ról 63,46%- ra emelkedne.

Persze, a „város(liget)i park (Z-VI övezet) esetében ez a kedvező változás még jobban megmutatkozna: a beépítettség 3,46%-ra csökkenne (OTÉK előírás 3%), a szakmai értelemben vett zöldfelülete 69,99%-ra nőne (OTÉK előírás 70%); a teljes értékű zöldfelület (a köznapi értelemben vett zöldfelület) pedig a jelenlegi 59,70%-ról 66,26%-ra emelkedne.

Ellentétben a Liget Budapest projekt fent részletezett zöldfelületi növekményével, ez jóval egészségesebb összetételű lenne: a "város(liget)i parkban" (Z-VI övezet) a növekmény nagyobbik része (60,42%) teljes értékű zöldfelület (a köznapi értelemben vett zöldfelület) és a növekménynek csak kisebbik része (39,58%) számítódna vízfelületből és tetőkertekből. (A növekmény 33,87%-a a Városligeti tó megnövelt állandó vízfelületéből; 5,71%-a pedig (mélygarázsok fölötti) legalább 81 cm termőrétegű tetőkertből származna.)


Bathó Tivadar


További mellékletek a dokumnetumok közül letölthetőek. 

 




3 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »