Magyar Nemzeti Múzeum pályázat – Finta és Társai Építész Stúdió Kft., megvételben részesült
Részletesen bemutatjuk a Finta és Társai Építész Stúdió által készített, megvételben részesült pályaművet.
A Bíráló Bizottság részletes véleménye:
A pályamű teljesíti a kiírásban foglalt követelményeket. Az ideiglenes kiállítások elhelyezése érdekében az épület kiállítási szintjével azonos járósíkkal, mindkét udvarba két-két kiállítószintet tervez. A fedett udvarok üveg teteje alá egy harmadik szint is kerül, összesen mintegy 4000nm-es bővítmény jön létre.
Az összesen hat új kiállítószint a bővülő kiállítási igényekhez igen flexibilisen alkalmazható. A kiállítási szint megközelítése a meglévő múzeumi szintekről ill. egy-egy, a fedett udvartérbe állított lépcsőpárral, látványliftekkel történik.
A kiállítósíkok megfelelő távolságot tartanak a belső udvar falaitól, a lebegés vizuális érzését keltve. A díszlépcsőházhoz üvegezett födémmel csatlakoznak. A múzeum földszintjén az északi üzemi és a déli „bérbe adható” bejárat jól választja el a funkciókat. Az első emeleti főbejáratot meghagyja, az épület külső nézetén ill. belső meglévő strukturáján alig változtat. A bejárati főlépcső mellé az akadálymentességet biztosító felvonó kerül. A múzeum épületén kívülre a Pollack Mihály tér felöli telekhatárra a múzeumkert teljes szélességében pince, földszint + emeletes, kerítésszerű, árkádos épületet terveztek a pályázók. Ez a különálló épület mintegy 5000nm hasznos területtel pincegarázst, raktárakat, irodákat, üzleteket, restaurátor műhelyeket és múzeumi emléktárgy árusító helyet foglal magában. Bár a Bíráló Bizottság az oszlopos „stoa” térfal képzési szándékát megértette annak monotonitását a környező palota negyed léptékétől idegennek tartja.
A pályamű koncepcionális alapvetése világos. A múzeum épületébe való „be nem avatkozás”, ill. a meglévőt tiszteletben tartó alázatos, mégis igen jelentős bővítés együttes teljesítése figyelemre méltó pályaművet hozott létre. Az udvarba beépített kiállító szintek szerkezeti megoldása és építészeti kialakítása egyedi következetes. Két oldalon futó átlós út jól feltárja a kertet. A gyepfelület a mélyárnyékos helyeken nem tartható meg.
A Bíráló Bizottság a pályaművet a belső udvarba épített kiállítószintek gondolatáért, a Palotanegyed felé is forduló gesztusáért a kiírónak rangsorolás nélküli megvételre ajánlotta.
Részlet a pályázó koncepció leírásából
Tervezési elvünk meghatározója, hogy egy reneszánsz - „Palladiós” tengelyes szerkesztésű, hierarchikus felépítésű térstruktúrába nem lehet alulról – oldalról beérkezni; hisszük, hogy a Múzeum bejárati „eszköze” a nagy lépcső, bejárati szintje pedig az I. emelet kell, hogy maradjon! A kor követelményeinek megfelelő akadálymentes közlekedést két felvonóval biztosítjuk a portikus jobb oldalán, információ-hordozóként is használva. Erre az I. emeleti megközelítésre építjük fel a kiszolgáló elemek pozícióját, a belső mozgásrendszert.
Az udvarok beépítése, tereinek újszerű felhasználása azért is evidencia, mert megközelítésük mind a földszint, ezzel az I. emelet (bejárati szint) reprezentatív lépcsőteréből, ill. centrumából adott, e terekre ráfűzhető. Ez a centrális „befogadóképesség” teszi lehetővé, hogy az udvarok, új beépítésükkel összeköthetők egy térsorrá, ami a múzeum használatának új dimenziót ad! A két udvar beépítése azonos. A pinceszintek korábbi beépítésének pillérein álló, faltestek közé „befeszülő2, a múzeum szintjeivel egyező födémek hordoznák a kiállítási, konferencia, pihenő, stb. funkciókat. Az egyes szinteket lépcső, -torony, és felvonó köti össze úgy, hogy ezek az egész múzeum vertikális közlekedésében is jelentős szerepet vállalnak. (A lépcsők és felvonók a pinceszintekre is lemennek!) A Bródy Sándor utca felől megtartottuk a személyzeti, igény esetén a teherbejáratot.
Nagy jelentősége van annak, hogy a Múzeumkert miként fordul az egyre inkább felértékelődő, kapcsolódó városrész, a Pollack tér felé, milyen módon egyesíti saját életét annak vitalitásával. A homogén tengelyű oszlopsor teljesen körbeöleli az épületet. Az északi oldalon 2 szinten befogadja a restaurátor műhelyeket, míg a pincében a kért raktárakat, a 40 gépkocsi elhelyezésére szolgáló garázst (ezeket 2 folyosóval a múzeum pincéjéhez is csatlakoztattuk). Az árkád tér-oldali földszintjére műhelyeket, múzeumi tárgyak másolatait értékesítő boltokat alakítottunk ki. A Kertész-ház déli oldalán elhelyezkedő üzletek, kézműves műhely, a Tér és a Kert között átjárást-átlátást biztosító Lapidárium, s a kávéház-étterem (teraszával együtt) alkalmasak lehetnek arra, hogy a Kert-Tér kontaktust megteremtsék. Az építmény ezen része ezért is transzparensebb, mint az északi szárny, s életét a ház tetejére is felvezeti, ott is működtethető teraszával.
vezető tervező: Dr. Finta József (Finta és Társai Építész Stúdió)
munkatársak: Guczogi György, Halvaksz Mónika, Kiss Gábor, Magyar Mária, Bene Tamás, Steffler István, Helfrich Franciska, Volkai János, Temesvári László
