Nyitott alternatíva
Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium tavaly vált tulajdonosává egy több mint 100 éves épületnek, amit a képzések sikere miatt máris halaszthatatlanná vált bővíteni. Az MCXVI Építészműterem tervei alapján bízhatunk benne, hogy a megépült változat a főváros minőségi iskolabővítéseinek sorába illeszkedik majd és kortárs építészeti jelként erősíti tovább az AKG hírnöki szerepét az alternatív iskolák élén.
Az AKG 2018-ban vette át a Kiscelli utca és a Bécsi út sarkán álló, Reichl Kálmán által tervezett épületet az Óbudai Egyetemtől. Itt indították el az új általános iskolai képzést, ahonnét a diákok a hatodik évtől léphetnek át a gimnáziumi szakaszba. Bár a Raktár utcai gimnázium továbbra is működik, az általános iskolai végzősöknek helyben is szükséges lesz a terület kapacitás, úgyhogy a bővítés előkészítése már meg is kezdődött.
De mit is jelent AKG-snak lenni? Alternatív pedagógiai rendszer lévén, itt is az epochális oktatás van érvényben, vagyis a helyi struktúra szakít a hetente ismétlődő, monoton órarendekkel. Helyette tematikus időszakok vannak: hol az egyik szakterületből, hol a másikból tartanak tömbösített órákat, csoportos projektekkel is körüljárva az egyes kérdésköröket. Az évfolyamban kupacok, azon belül pedig csibék vannak, akiket a saját maguk által választott patrónusok támogatnak. Így minden gyermek a saját fejlődési tempójának és ami a legfontosabb, saját érdeklődési körének megfelelően készülhet fel a nagyvilágra. Mindezt figyelembe véve egyértelmű, hogy a tervezési feladat sem merülhetett ki pusztán egy hagyományos iskolaépület alaprajzának felvázolásában.
A helynek ráadásul vannak további specifikumai is, amelyek még befolyásolhatják az új alaprajzot. Ilyen például az úgynevezett „Nyitás”, amely lényegében a szellemi rákészülést sejteti az aznapi iskolai teendőkre egy-egy társadalmi téma megvitatásával. Egy rítus, mellyel a külvilágból minden diák közösen léphet át az iskolai létbe.
Bár több név felmerült, a munkát egyértelműen az az iroda kaphatta, amelynek alapos rálátása lehetett ezekre a helybéli titkokra. A MCXVI vezető építészének, Herczeg Lászlónak fia a gimnázium tanulója, így a kuratórium kívánságai gördülékenyen érthetőek és beépíthetőek voltak számára a tervezés folyamatába.
A Reichl Kálmán-féle épület egyébként nemrég átesett egy belsőépítészeti felfrissítésen is, méghozzá nem is akármilyen módon. A Fló Architects tervezői, Csővári Linda és Demeter Ágota terei finom, játékos színvilágot csempésztek a nehézkes falak mögé, komfortos szegletekkel, minőségi anyagokkal. Nem egy alapítványi iskola hivalkodó és pazarló beruházásáról volt szó, sokkal inkább egy praktikus és a gyerekek kényelmére fókuszáló kialakításról. Az MCXVI most publikált koncepciója szerint az új hozzáépítés nem keres majd rokonságot az eredeti épülettel. Minden kornak megvan a maga vizuális kultúrája, és ha már egy általános iskolában ezt tapasztalják a gyerekek, talán nagyobb eséllyel lesznek nyitottabbak a korstílusok változatosságára.
A Bécsi út irányából elsőként ez a kortárs architektúra fogad és joggal lehet mondani, hogy az intézmény új kapujaként működik majd. A régi épület szimmetrikusságával, oltalmazó zártságával ellentétben egy aszimmetrikus, bizonyos szempontokból nyitottabb elgondolásról van szó. Eredetileg csak egy kisebb bővítés volt a cél: a helyszűke miatt a legfelsőbb három osztályszint termeire és egy nagyobb tornateremre volt csak szükség. Később azonban újabb gyakorlótermekkel, új büfével, biciklitárolókkal, sőt, egy színházteremmel és egy csapatsportra alkalmas udvarral is bővült az ötlet.
Ilyen sok új funkció elhelyezését viszont a szigorú telekszabályozások korlátozták, a fogatolt rendszerű szomszédos házak között például épphogy el fog férni az új sportpálya. A régi épület legmagasabb pontja viszont megengedte, hogy a telek hátsó traktusában egy vertikális, magasabb tömb is húzódjon a gyakorlótermek számára, a tornaterem tere pedig az utcafronti homlokzat mögött tud majd húzódni. Itt jutott szerep egy apró turpisságnak is, amely a gyerekek kedvenc részlete lett a terveken. A lépcsőház kiugró fülkéje, mely a levegőből enged rápillantást a Kiscelli utca távlatára.
Az új udvar és a belső terek határa elmosódik, a kerthez kapcsolódva találjuk majd például a könyvtárszobát is. Ezt a funkciót minden újonnan épülő iskolában hasonló módon érdemes újraértelmezni, nehogy — az egyébként pozitív értelemben vett — digitális forradalomban a gyerekek elidegenedjenek a zárt, sötét és unalmas könyvtáraktól. (Amelyekre az egyetemi évek alatt még nagyon is szükségük lesz.) Az eredeti bejáratot nem tervezik kiiktatni, de az út onnan is az új aulába vezet. Ez lesz az egész komplexum szíve, ahol régi és új architektúra összeér.
A belsőépítészet és homlokzat végleges formájára ugyan még várnunk kell, de a fővárosban már többen feladták a leckét kortárs iskolabővítések terén, gondoljunk csak Nagy Csaba és Horváth Balázs Pannónia Általános Iskolájára (2009), vagy Cságoly Ferenc és Sólyom Benedek Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium bővítésére (2002), így hasonló minőséget várnánk el ezúttal is. Annyi biztos, hogy az irodát ismerve a letisztult, sima felületek láttán nem kell tartani a sivár egyszerűségtől. Elég, ha csak a nemrég átadott sasadi villájukra, vagy a Zsolnay Kulturális Negyed egyes síkhomlokzatú elemeire gondolunk.
Pleskovics Viola
